Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Borzasztoan sajnalom tudom mit jelent elvesziteni egy kis baratot, csaladtagot. Gyaszold meg a kicsit es gondolj a szep elmelekekre amit egyutt eltetek at.
I am very sorry for your loss, and totally understand your pain. He was very young. R.I.P dear little friend
My dog died today and I love my dog very much. He is always with me But he was only 7 years old.
gclub
Jajajaajjjjjj!Nehéz lesz...
Az udvarunkba fát vágtam ki. És ahogy kidölt pont ráeset a én kis kutyámra 8 éves bisonra. Azonal meg halt. Na ezt hogy lehet feldolgozni.
Tizenéves koromban meghalt a karjaimban a kutyám. Azóta sem tartok.
3 cicám van. Néhány hete az egyik örökre elaludt (12 éves volt).
Mit is mondjak? Nem hiányzik ez nekem.
Részvétem mindkettőtöknek!
Ha megtehetitek anyagilag, fogadjatok örökbe egy árva kutyust mihamarabb. Én se akartam másik kutyát amikor az enyém elment, de megbántam. Semmi se enyhíti úgy a fájdalmat, mint egy kis lény, aki a gondozásodra szorul, vár rád, szemedbe néz és megbízik benned, hogy jó gazdija leszel. Ne akarjatok uolyan kutyát, ne is a legelső utatokba kerülőt vigyétek haza, úgy is meg fogj
átok érezni amikor egy olyan kutyus kerül közel hozzátok, amelyiket szívesen befogadnátok. Rengeteg menhely van, többszörösen tele vannak, érdemes szétnézni, már vár rátok a KUTYA aki társatok lesz sok évig.
Sok boldogságot az új társatokkal!
Sziasztok
Nekem ma elhunyt a kutyám nagyon szerettem. Velem volt mindig de még csak 7 éves volt nagyon hiányzik :'( :'(
De a végén elöttem hunyt el beteg volt máj daganata volt. Egész végig hányt meg egy hétig nem evett. Egésznap csak rá tudok gondolni.
Nem akartam elhinni, hogy meghalt nem engedtem oda senkit csak az én kutyám az ölembe hunyt el. :'(
Nagyon fáj.
Egésznap sírtam nem tudok másra gondolni.
Őszinte részvétem! Sírd ki magad, lassan enyhülni fog a fájdalom, de elfelejteni nem fogod.
Tudod: egy jó kutya helye a gazdi szívében van! Megőrzöd az emlékét és várni fog Rád, mint ahogy rám is Banditám, aki egy éve ment el 16 évesen, vele lesz Róka (7), Hópehelykém (13), Artúrkám (9), cicáim, szóval egész hadsereg vár odaát. Most is van 3 kutyám, mások, mint az eltávozottak, őket is szeretem, de nem helyettesítik az elmenteket.
Szerda este az én kutyusom is elment,és most annyira elveszett vagyok. Nem tudom mit csináljak. 7 éves volt, fel ennyire lennék szomorú ha legalább 10 éves lett volna, akkor élt volna még egy keveset. Olyankis helyes, aranyos kutyus volt. Amikor haza értem,lehettem akárhol, mehettem el 5 percre is, mikor visszaértem rohant hozzám, ugrált rám és ugatott hogy "de jó hogy haza jöttél" . Üres a ház nélküle. Tudtam ha haza érek ő mindig ott lesz. A legszebb 7 évem volt vele. Mindig ott volt nekem. És most nincs. Itthon se voltam amikor elment. (egyetemista vagyok Szegeden) Szegénykém epilepsziás volt, és tudom hogy jobb így neki, de önző vagyok és azt akarom hogy velem legyen. Olyan volt mint egy kutyus és egy cicus keveréke, ha bajom volt mindig bújt hozzám, tolta az a kis fejét.Soha nem lesz ilyen kutyám.
R.I.P. Dugó, nagyon hiányzol!
Hát remélem, engem is várni fog az a kis majom, mert nagyon vacak nélküle:((
Az összes doki kezén átment a kutyim, egy hét alatt háromszor vittem vissza, hogy nem tetszik nekem, de nem mondtak semmit, persze lehet, hogy megmenteni nem lehetett volna, de legalább megvizsgálták volna a tüneteit... Nagyon megingott a bizalmam bennük, hogy 4 dokiból egynek se tűnt fel semmi??
Sajnálom nagyon, hogy igy jártál.
Winter dokira ez nem jellemző. Ő kezelte Kutyusodat, vagy valamelyik "segéd"?
Az utobbi évek alatt sajnos, mint annyi más ember, Gábor is sokat változott. Én még a kezdetekkor ismertem meg, sok minden más volt. Én nagyon sokat köszönhettem Neki, 3 kutyám életét többek között. Sajnos változnak az idők, s igy az emberek is.
Én közben másik orvoshoz mentem, elköltöztem, de még ide is kijön hozzánk. Dániel sokat köszönhetett Neki. Természetesen én is.
Szimpatikus, kellemes EMBER, abszolut állat barát, mindent megtesz értük.
Úgy segitette az örök vadászmezőkre szemem fényét, hogy közben az ölemben lehetett a feje, elköszönhettünk egymástól, mindenben segitett, hogy szépen, nyugodtan, simogatva, beszélgetve aludjon el. Azt a fájdalmat soha nem felejtem el, most is fáj a szivem mindig, ha RÁ gondolok. Azt a nézést soha nem felejtem el. Hála, szeretet sugárzott belőle, mialatt TUDTA, ez a búcsunk.
De tudom, az út végén ott ül, és vár rám hűségesen.
Az én két cicámat szinte csak pár hónap különbséggel kellett elaltatni. 13 és 14 évesek voltak. Együtt sírtunk a férjemmel, és elhatároztuk, nekünk többé nem kell semmilyen cica, kutya, háziáállat.
Aztán úgy két hónapja szólt az anyósom, hogy ahol ő lakik van az utcában egy perzsa cica, és nagyon szomorú, de többen bántalmazzák. Már abban és megegyeztek néhányan, hogy kihívják az állatorvost, altassa el. Kiderült, a gazdi évekkel ezelőtt elköltözött, és a cicát "elfelejtette" magával vinni. Azóta az utcán lakott, nem ment el, volt aki vitt neki valami kaját, volt aki belerugott egy nagyot. Egyik este 8-kor indultunk le Balatonfüredre a cicáért (Bp-ről), nehogy már elaltassák! Azóta Durci nálunk lakik. Csodaszép cica, nagyon kedves, szobatiszta, játékos, jókedvű, nagyon jól tanítható mindenre. Ez a kis idő alatt nagyon megszerettük. Sokat dolgozunk, mikor hazamegyünk nem üres a lakás, Durci vár minket.