Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kezdjuk ujra
Létrehozva: 2010. január 19. 16:10
Nekem nagyok hianyzik a topikunk, hianyoznak a topiktarsak, a baratsagok es beszelgetesek. De ahova a kedvenc topikom (Izrael) jutott, abban nincs kedvem reszt venni.
Kerlek benneteket hogy kezdjuk ujra, teremtsuk meg a regi meghitt, bensoseges hangulatot. Beszelgessunk politikarol, oromeinkrol, banatainkrol, gyermekekrol, unokakrol es mindenrol, ami foglalkoztat bennunket. Nem fontos hogy mindenben egyetertsunk (nem vagyunk egyformak) de a sertegeteseket, meg es beszolasokat lehetoleg mellozzuk. Mindenkit idevarok, aki nem bomlaszto szandekkal akar kozenk jonni. Remelem sikerul ujra egymasra talalnunk.
Jó reggelt!
A rebarbara nekem is sokáig csak gyerekkori emlék volt. Azt hittem, hogy anyámat csak a szűkös anyagi körülmények vitték rá, hogy a szárából kompótot, illetve sütemény tölteléket készitsen (citrom, cukor, fahéj izesítéssel). aztán én is találkoztam vele a piacon és elkezdtem néha néha használni. Állítólag magas a c vitamin tartalma. Ha ügyesen pároljuk, akkor nem törik meg és szép üveges lesz, mint a dinnyehéj befőttben a gyümölcs. Na, erre ki emlékszik?
Ha olyan ügyes lennék, amilyen nem vagyok tudnék én is Panni által készített képeket feltenni. Próbálkoztam, de kudarcot vallottam.
Olvasom - egyidejüleg más könyvvel - a Komoróczy könyvet, így sok új tudással leszek gazdagabb. Példaként egy: II. András, amikor a Szentföldön járt és harcolt , megbetegedett és Akkoban gyógyittatta magát. Ott volt egy magyar zarándokház is, amit ő alapított . Erről az útikönyvem semmit sem írt. Igy csak sétáltunk a városban, jártunk az erődben (a gyerek baromira unta és nagyon melege volt), meg fényképeztük a tengert és a sirályokat.
Legyen szép napotok!
Nem butaság, kicsi Brukk, és nagyon köszönöm, hogy eszembe juttattad. Mai napig úgy érzem, hogy egy üzenet volt egyik kedves volt topiktársunktól, akire mindannyian nagy-nagy szeretettel gondolunk. Biszli-Judit volt a nickje-neve. Amigos para siempre! Majd előkeresem azt a képet. Fantasztikus, hogy emlékszel erre!
************************************************* **********
Még mindig Cfát utcáin barangolunk. >>>>
Jó reggelt!
Mielőtt folytatnám a tegnap félbehagyott témát, válaszolok Doknagyi kérdésére: a képen látható szekrényt egyértelműen Európából hozták, Avigdor Hameiri családjának tulajdona volt, az örökösök a múzeumnak adományozták. A berendezési tárgyak egy része valóban Európából származik, ugyanúgy, mint ahogyan a múzeumalapítók ízlése is európai. Annak ellenére, hogy tartalmilag-érzelmileg nehéz ez a hely, a légköre kimondottan otthonos, és ezt jól érezted, Kitty!
Nagy zárójel:
Nem hagyhatom ki, hogy magyarul jelent meg Avigdor Hameiri: A daloló máglya című kötete, a Múlt és Jövő gondozásában, 2006-ban. (Magyarul is írta, természetesen, még 1953-ban). Remek recenziót találtam erről a könyvről, amit melegen ajánlok Nektek is, rövid, velős és sokatmondó, egy vidéki lap, az Albertirsai Híradó egyik 2007-es számának hetedik oldalán. Már azért is érdemes elolvasnotok, mert nem hinném, hogy sokan ismerik az idézett Hameiri-történetet a nagy Adyról. Látjátok, én ilyenkor leszek nagyon büszke a magyarságomra!
Már beszéltünk egy másik könyvritkaságról, Avigdor Hameiri testvérének, Feuerstein Emilnek a négykötetes irodalmi antológiájáról, amely Egy marék virág címet viseli (Tel-Aviv, 1986). Azt hiszem, hogy Kriszmam tulajdonában is van belőle egy példány.
Nagy zárójel bezárva.
Elnézést, hogy elkalandoztam, de egy szekrény története is elviheti az embert, egészen Kukutyinig!
Maradjunk inkább Cfát városának romantikus utcáin, sikátorain. >>>>
Kedves Szigalunk.
Koszonjuk szepen.Azokon az ismeretlen-ismeros szep helyeken en
veled utaztam! Ma eszembe/ha van ilyen/jutott:nekem egyszer na-
gyon felejthetetlen volt,mikor Te valami cerenomia ugybol ki folyolag
a temetobe mentel, es ott fenykepeztel egy gyonyoru/arva/pipacsot,
azt a pirosat.Emlekezel? A pipacs egy magyar barat sirjanal volt...
Azt hiszem amig elek emlekezni fogok arra a megmagyarazhatatlan,
de emlekezetes fenykepezesedre...Magara a pipacs kepre..Butasag?
Nem hinnem.Csupan felejthetetlen reszemrol!
Nekem az olyan szomoru, es meghato volt..
Kriszmamink hol jarsz?Ha-HOOOOOOOO!
Mindenkinek szep napot kivanok,nekem az van!
http://www.youtube.com/watch?v=k2W4-0qUdHY
http://www.youtube.com/watch?v=koSEfJeq6yU&feature=related
udv:B
Kedves doknagyi.Csokolom.
Orulok, ha valakiknek tudok kedveskedni a kuldott.....
Most valami mas:a kedvenc sportom, es egy kedvenc melodym alatta..
Kivanok szep napot a topik lakoknak.
http://www.youtube.com/watch?v=SRjqNbM9RHM&feature=related
http://www.youtube.com/watch?v=S65MXD3XHvQ&feature=related
Újabb utcai képek, illetve szépséges épületrészletek.
A hangulat kedvéért.
Ezt a témát, amelynek a "Cfát utcáin" címet adtam, holnap még folytatom - szíves engedelmetekkel.
Szép estét, jó éjszakát!
Kriszmam, merre jársz? Jelentkezz kérlek!
Néhány utcai kép Cfát óvárosából.
A harmadik képen a középkori boltozatos épületben nyitott szupermarket ugyancsak anakronisztikus látvány -, de tetszik!
Néhány kép a múzeumról és környékéről.
1. A város központja a középkori óratoronnyal.
2. A Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeuma. A szerény épületben hihetetlenül gazdag értékeket őriznek.
3. Ez a faragott szekrény valamikor Avigdor Hameiri magyar származású héber költő családjának nappaliját díszítette. (Néhány év előtti látogatásom egyik fotója.)
4. Ugyanaz. Tegnap ezt az egyetlen képet készítettem a múzeumban. Annyira lenyűgöztek a látottak-hallottak, hogy elfelejtettem a fényképezést!
Szervusztok!
Tetszik nekem ez a mángold, de nem hiszem, hogy találkoztam volna vele. Ennek kapcsán jutott eszembe a laboda, legalábbis Erdélyben így nevezték ezt a növényt. A gyermekeim mai napig is vágyakozva emlegetik Édesanyám labodás lepényét, tényleg nagyon finom volt. Erre a növényre emlékszik valaki?
Eszembe jutott még valami. A gyermekkori otthon kertjében a laboda mellett rebarbarabokrok is voltak, jaj de finom kompótot készített anyukám a szárából! Nagyon szerettem. Erre ki emlékszik?
******************************************* ****************
Tegnapi kirándulásunk fotóit osztályoznom kellett tematikailag, és úgy döntöttem, hogy témák szerint "adagolom" azokat. Nosztalgiaképek lesznek Visszatérő-Zsuzsának és még néhány topiktársnak, akik már taposták Cfát utcáinak évszázados köveit, a többieknek pedig igazi közel-keleti egzotikumot jelenthet.
Akik esetleg nem tudták: Cfátot (Zfat, Zefat, vagy angolosan Safed) a Kabala fővárosaként tartják számon, és egyike a zsidóság négy szent városának: Jeruzsálem, Hebron Cfát, Tiberias. "A Kánaán-hegy lejtőin épült 845-900 méter magasban. A város valószínűleg már a második templom idejében (Heródes korában) is létezett, s azóta is fontos szerepet tölt be az ország, a zsidó nép és vallása életében"
(Goren Tamás: Izrael, Panoráma útikönyvek).
Az első négy képen a város körüli tájakat látjuk.
Na, ez a múzeum volt az a hely, ahol néhány éve, mikor a kislányokkal ott jártunk, sikerült sirva fakadnom, közvetlen családi emlékek láttán!
Amúgy tényleg csodás, hogy önkéntes munkával nem csak letrehozták ezt a múzeumot, de a gyűjtemény gyarapszik is és szépen gondozott.
Jó meredek város, jó sokat gyalogoltunk mi is, de megérte, mert csodás látványban volt részem!
Jó reggelt!
Nem is tudom mivel kezdjem. Annyi élményben volt részem a tegnap, hogy hetekig mesélhetnék róla. Itt vagyok ebben a szépséges országban közel negyed évszázada és még mindig vannak helyek - de még mennyi! -, amelyeket nem láttam, vagy nem is tudtam róluk. Vissza-visszatérek ismert helyekre is, ott pedig újabb és újabb érdekességeket hallok-látok-tanulok, és legtöbbször megfeledkezem a koromról, a mozgási korlátaimról, esetleg fájdalmakról és ez tulajdonképpen terápia, nem? Bizony, tegnap reggel nyolctól - akkor léptem ki a házból -, hazaérkezésemig (23:30) gyakorlatilag mentem, autóval és gyalog, élményeket gyűjtöttem, lelkesedtem, fényképeztem, beszéltem és beszéltek nekem - szóval, adjon az Isten még sok ilyen szép és jó napot!
Cfáttal kezdtük, a Magyar Nyelvterületről Származó Zsidóság Emlékmúzeumában töltöttünk három igazán tartalmas órát. Szerencsénk volt, mert nem volt sok látogató és kitűnő tárlatvezetést, történelmi áttekintést, személyes figyelmet kaptunk. Legalább tízedszer voltam itt, és ez volt a csúcs!
Az alapító Lustig házaspár mindkét tagja velünk foglalkozott, nekünk mesélt, sok-sok kulisszák mögötti titkot osztott meg velünk, illetve személyes, sőt humoros történeteket. Például ezt:
Egyik amerikai látogató felfedezett a múzeum tárolóiban egy iskolai kimutatást Z. város zsidó gimnáziumának háború előtti éveiből. Megkérte a tárlatvezetőt, hogy - ha lehetséges - készítsenek erről fotókópiát. Kérését teljesítették, de kíváncsian azt is megkérdezték, hogy miért van szüksége a fénymásolt iratra. A hölgy megmagyarázta: "X. Y. barátnőm évtizedek óta dicsekszik, hogy ő volt ennek a gimnáziumnak a legjobb tanulója. Most bizonyítást nyert, hogy csupán közepes eredményei voltak, és én alig várom, hogy meglobogtassam ezt a lapot az orra előtt!"
Szép reggelt!
Jelentem én találkoztam vele, ugyanúgy lehet elkészíteni, mint a spenótot, csak a nagyobb levelei miatt könnyebb a tisztítása és szerintem még finom is. A leveleket lehet salátába is tenni nyersen, kicsit kesernyés (mint a rukkola).
Mivel én városi panellakó vagyok, így nem tudom, hogy hogyan kell termeszteni, apiacon szoktam venni. Oka, hogy néha "leváltom" vele a spenótot, az hogy az oxalát tartalma kisebb, mint a spenóté és nem okoz kőképződést.
Kedves Mercike.
Kuldok itt most Neked/nagy N?/egy kedves kis dalt..Talan konnyebbe
tudja tenni, a legkozelebbi faraszto napjaidat.....
udv:Brukk
http://www.youtub e.com/watch?v=GyxTItwxLlA
:-)
Hévizen voltam egy hétig, sajnos fotókat nem csináltam :-(
Sziasztok!
Ibi: "srófosan" ugyanezt gondolom én is...
Idő: borongós, párás és altatós :)
Ki találkozott már a mángolddal? Nekem teljesen új ez a reneszánszát most élni kezdő répalevelű és spenót ízű "izé"
Jó reggelt!
Nemsokára indulok, kellemesnek ígérkező kirándulásra, Cfát és Tiberias útiránnyal. Meleg van ugyan, sőt a páratartalom is magas, de mi az nekünk?
Kar-pa-mer, tudom, hogy nehéz most Neked, de örülj ezeknek az estéknek, érezd magad szerencsésnek, bármilyen nehéz is.
Semmivel sem könnyebb azon töprengeni, hogy vajon mit mulasztottunk el, és már nem pótolhatjuk, de ezt Te is tudod.
Julika, azt hiszem, lemaradtam valamiről. Hol jártál? Honnan tértél haza? Mesélsz is, ugye? Esetleg fotók?
Szép napot, Topik!
Szép estét!
Én is megjöttem Anyukától...Ma "toppra" tettem a türelmemet Nála.... Néha nem sikerül eldönteni, hogy mondjam-e meg neki, milyen butaságot rakott össze nap közben apró mozaikokból, vagy hagyjam meg hitében...nehéz néha az estémnek ez a két órája...De: nem panaszkodok :))
Ibi: Én sem veszem tudomásul azt, hogy nem szabályszerű az, ha a Neked írt gondolatomban nagy betűs a "Neked"....Indokom pedig "srófosan" ugyanaz, mint a Tied. :)))
....majd, ha egy regényt adok ki ( Hehe, ilyen nem lesz...), akkor vigyázni fogok a helyes nyelvtanra.
Most pedig ágyikómba esek...Jó éjt!
Sziasztok, megjöttem :-)
Most csak egy köszönésre, bővebben majd máskor ha lesz időm!
Utoljára hagytam az alpinia zerumbet két-három fotóját, amelyek közül csak az első az enyém. Sajnos, mert ugyancsak gyenge fotó. A másik kettőt internetes növényhatározókon találtam.
Mára éppen elég volt belőlem, bár hagyok Nektek egy kis olvasnivalót, talán még érdekes tudnivalókat is.
Kellemes hétvégét, további jó netezést.
Hosszú sétám idején virágokat is fényképeztem:
1. Frangipánit (Plumeria),
2. virágzó gránátalmafát, amelyen már a gyümölcs is alakulóban van,
3. útszéli nevenincs szépséget,
4. majd valami mást, amivel ugyancsak meggyűlt a bajom.
Már volt hozzá szerencsém egyik előző évben, és akkor rá is bukkantam a növényhatározóban. Azt is tudtam, hogy gyömbérfajta:
angolul ginger,
héberül zangvil,
latinul: zingiber officinalis, de valami mégse stimmelt. Aztán bepötyögtettem a Google-be, hogy egyéb gyömbérfajták és bizony ennek a szépséges virágnak, ami ugyan gyömbér,
mégis az a neve, hogy
alpinia zerumbet.
Már elnyílóban van, nem sikerült igazán jó képet csinálnom, pedig le is guggoltam mellé, aztán alig tudtam felállni.
Ezért inkább kerestem erről a különleges virágról egy igazán szép fotót az interneten. Ezt majd a következőben láthatjátok.
Már sötétben sétáltam a főút és az buszmegálló irányába, de még így is láttam egy-két apróságot:
1. Például egy útszéli fának a nagyon szép virágát, amit viszont még nem sikerült beazonosítanom,
2. az út közepén sötétben is illatozó virágokat,
3. vagy az egyik tengerparti épület ötletesen megvilágított bejáratát.
Szövegre itt sincs szükség. A képek önmagukért beszélnek.
Ha kinagyítjátok őket, még inkább.
A negyedik kép fényképezése után villant be a zöld fény. Már az egyre erősődő sötétben.
Szia, Kriszmam!
Áldja meg az Isten a kedves szomszédaidat! Az viszont a Te érdemed, hogy rájuk találtál. Jó híreket kívánok!
A billentyűzettel kapcsolatban: keresd meg őket, és jelöld meg egy-egy ragasztos papírkával a helyüket. Mire a jelek leesnének, már meg is szoktad a helyüket - nálam is így van.
A tengerparti séta szépséges pillanatai következnek, nincs szükség szövegre sem.
Nem jelent meg a fotó, a kísérlet nem sikerült. Másképpen: >>>>
A fotó nem a sajátom, nehogy már a plágium bűnébe keveredjek!
Egy hosszabb tudományos cikkből másoltam ki, lássuk vajon megjelenik a fotó is? Mert ha nem, más módszert keresünk.
Zöld villanások a naplementébenA zöld sugár vagy zöld villanás napnyugta után vagy napfelkelte előtt észlelhetőlégköroptikai jelenség, mely közvetlenül a Nap megjelenése előtt vagy eltűnése után látható, mindössze egy-két másodpercig. A zöld villanás bármilyen magasságból látható, akár repülőről is, feltéve, hogy elég tiszta az ég ahhoz, hogy a fény ne törjön meg útja során.
A jelenség magyarázata is a fény törésében keresendő. A légkörben a fény úgy viselkedik, mint egy prizmában: az alsó, sűrűbb levegőjű rétegekben lassabban mozog, míg a felső, vékony rétegekben gyorsabban.
Ráadásul az eltérő színű és hullámhosszú fénysugarak másképpen is törnek meg, és változtatnak irányt: a vörös és narancssárga árnyalatúak lassabban mutatkoznak meg, míg a kék és zöld fénysugarak gyorsabban. Ezért különülnek el a zöldek a narancsos árnyalatúaktól, és látszanak a Nap korongja felett. (Forrás: www.femina.hu)
Jó reggelt!
Tudom, hogy olvastok, esetleg többen, mint kellene és ez nekem bőven elég.
Mára hagytam a csütörtöki tengerparti séta képes élményeit, és el kell mondanom, hogy nagyon-nagyon szerencsés ember vagyok. Ugye hallottatok arról a bizonyos ritka és titokzatos zöld villanásról? Először életemben láthattam, sajnos nem készültem erre, nem is lehetne, így fényképen sem örökíthettem meg, de higyjétek el igazi és egyedi élmény. A lenyugvó nap búcsúüzenete. Csak annak az egy-két embernek, aki igazán figyel és észreveszi.
1. Egyetlen felhő sem volt az égen, a fények is valószínűtlenül erősek voltak, olyan mértékben, hogy még a környezet színeit is megváltoztatták. "Bántja a szemem a nagy fényesség" - jutott eszembe József Attila.
2. - 3. "A nagy fényesség" ellenére is megmosolyogtattak az óriásdaruk "kabalácskái". Közelről és távolabbról.
4. Kissé eltévedtem és egy magánterületen kellett átkérezkednem, de végre megpillanthattam Őfelségét, a tengert.
Jio reggelt'
Jo kis agytorna volt ez az olvasas, de nekem is ment. Ezek szerint hulye azert nem vagyok'
Bajban vagyok a gepemmel. Ujonnan telepitettek, eddig angol volt, most magyar. Ez azt jelenti, hogy a betuk egy resze teljesen mashol van. Vennem kell egy magyar nyelvu billentyuzetet. Ujra kellett telepitenem mindent, es mivel termeszetesen mondjuk a skypon mar volt ilyen nevu felhasznalo, nem fogadta el. Igy uj skyp fiokot hoztam letre, itt meg nincsenek ismeroseim, majd meg kell csinalni. Majd bejelolok mindenkit.
Igz a kis gepemen a regi skzp nevem van, a nagzon uj. Sok kavarkad van, mindent meg kell szoknom. Ayt hiszem eloszor es utoljara hivtam ezt a technikus, nem all a tudas magaslatan. En egyaltalan nem sokat ertek
ehhez, de sokszor en sugtam neki.
Most megyek egy eloadasra, es megmutatom ay ottani professzornak a leleteimet. Meglatom mit javasol.
Addig is szep napot mindenkinek. Majd visszaolvasok, de most mennem kell. A szomszedom egy aranyember, elkiser engem .
Ha "Mama", akkor a válasz: Igen, Kislányom? Ugye?
El tudjátok képzelni milyen zajjal jár, amikor leomlik egy könyvhalom? Van a szobámban egy szekrényke, amelyikre a rend minden igénye nélkül azokat a könyveket teszem, amelyeket MAJD helyre fogok rakni. Picur ezeknek a tetején egyensúlyozott, elaludt és lezuhant az oszloppal együtt. Megtörte az éjszaka, mi több: a sábát éjjelének mélységes csendjét.
Mit csinál ilyenkor az ember? Összeszedi a romokat, megsimogatja a rémült és ártatlan cicát, majd megnézi mi minden történt a számítógépén az alvás békés és háborítatlan órái alatt.
Ezt kaptam, többek között:
"Az ember agya csoda dolgokra képes. Ha eltudod olvasni, erős az elméd! :)
3Z 4Z UZ3N37 4Z7 4 C3L7 5Z0LG4LJ4, H0GY B3B1Z0NY1754
M1LY3N C50D4L4705 D0LG0KR4 K3P35 4Z 4Z 3LM3.
3LK3P35Z70 D0LG0KR4! N3H3Z V0L7 3L05Z0R 3L0LV45N0D
3Z7, D3 M1R3 1D33R5Z 3HH3Z 4 50RH0Z, 4Z 3LM3D
4U70M471KU54N 3L 7UDJ4 0LV45N1.
4N3LKUL H0GY G0ND0LK0DN0D K3L3N3 R4J74.
L3GY BU5ZK3! C54K K3V35 3MB3R K3P35 3L0LV45N1 3Z7.
H4 7375Z377, 05ZD M3G M450KK4L 15!"
Most már mondhattok rólam akármit, azt is, hogy "vén hülye", én már tudom, hogy erős az elmém! Olyannyira, hogy még egy durva helyesírási hibát is találtam benne! Fő az önbizalom!
A "műszempillás virág" Gábor fotinak egyik legszebbje
Szia!
Minden jó, ha jó a vége! Most már felismered a sétányrózsát is!
Igen, láttam, amit Andreáról írtál, nagyon köszönjük, és várjuk visszatérését a mindennapi életbe és közénk is!
Most megkeresem Gábor műszempilla-virágát, mert annyira szép az a fotó, hogy kér lenne, ha nem csodálhatnánk meg újból.
Lassan több részre osztott sétánk végére érünk, de még mindig tartogat számunkra meglepetést.
Már a mi nagyon hosszú és kanyargós utcánkba érkeztem, és újra megbámultam a jobboldalon lévő virágzó akácfát, illetve oleánder-bokrokat (1. - 2.).
Ekkor, mintha valaki megrángatta volna a karomat: - Nézz balra!
Magas támfal alatt, mintegy húsz méternyi mélységben épültek a magas nyolcemeletes lakótömbök, pontosan olyanok, mint a mi házunk. Ám a támfal tetején, a korláton belül régi ismerőst fedeztem fel. Valamikor ennek a bokornak (Capparis spinosa - tövises kapri) a szépséges virágát nevezte Gábor barátunk műszempilla-virágnak. Emlékeztek? Ebből lesz a kapribogyó.
(3. - 4.)
Most kezdődik a pihenőnap. Sábát sálom!
Kellemes estét!
Sziasztok!
SétányrózsaFutórózsa
A Hiba az én készülékemben volt!
Mindig megnéztem a sétányrózsás képeket és mindig olyan rózsát képzeltem a bokrokra, mint amilyen nálunk a faluban a kerítésen áthajló futórózsa, ezért nekem egyértelmű volt, hogy valamilyen beceneve a sétány a futónak. Néhány nappal ezelőtt lett valami furcsa...innentől gyanakodtam...:)) és kérdeztem...azután megint nem értettem..."gugliztam"....még inkább nem értettem...Ma viszont alaposan megnéztem Ibi "sk" fotóját és ...Köszi!
Így - utólag - el kell mondanom, hogy szerintem nem láttam még élőben sétányrózsát....., de ezt alig láthatóan, halványan mondtam :))) ( mert : lehet, hogy mégis????)
Mindig tanul az ember.......
Éjszaka után nem eludtam, mert dolgom volt. Délután lefeküdtem, de épp akkor fúrogattak a szomszédban.:))
Észrevettétek, amit Andreáról írtam?
Az utcát Abba Hillel Silver (1893-1963) amerikai cionista rabbiról nevezték el. Itt is nagyon szép helyek vannak, például az utca jobboldalán lévő házak. Valamikor arról ábrándoztam, hogy jó lenne ideköltözni, de letettem róla, mert nem látszik a tenger.
Nagyon tetszik, hogy a napelemeket a teraszokra helyezték, így külön esztétikai funkciót is adtak nekik (első kép).
2. Ez már az utca másik oldaláról látszik.
3. Mélyen az utca szintje alatt.
4. Faágak szemmagasságban.
Szia Egriani! Remélhetem, hogy a monológot felváltja a párbeszéd?
Felteszem most a többi képet is, a tengerparti csodák holnapra maradnak. Gyakrabban kellene odamennem, ráadásul ismerősöm is lakik arrafelé, mióta kéri, hogy látogassam meg!
Az előző séta folytatása:
Miután végiggyalogoltam a nagyon hosszú Galil-utcát, átvágtam a negyedik (szinte) párhuzamos utcába, északról délre, vagy inkább délnyugatra, ahonnan egészen más kilátásban gyönyörködhettem, majd szépen hazakutyagoltam.
További képek:
1. Kit látnak szemeim?
2. Honfoglalás.
3. - 4. Egyszer már mutattam a negyed javarészt föld alá épített nagyáruházát, a Grand Canyont, innen csak a teteje látszik.
A Kármel-hegy két nyúlványa közötti U-alakú völgy végébe építették.
A várost keletről nyugatra átszelő alagút egyik kijárata is itt van, innen halad tovább. A negyedik képen látszik az alagút bejárata is, és a szövevényes híd- és útrendszerek.
Szép napot mindenkiek!
Jajj, jajj Mercikém! A rózsáknál sem mindegy, hogy sétálunk vagy futunk!!!Nagy a külömbség !!!!
Mit néztél ???
Ismét a monológomat gyakorolom. Már egészen jól megy…
Amikor ebbe a negyedbe költöztünk, gyakran eltévedtem, és azt hittem, hogy soha nem tanulok meg tájékozódni benne. Az eltelt 22 év alatt még ez is sikerült, és azt hittem, hogy már úgy ismerem, mint a tenyeremet. Kiderült, hogy mégse.
Ezt a házat ugyanis nem vettem még észre. Pedig tényleg hozzátartozik a városrész történetéhez. Áchuzát Rotschild a neve: Rotschild-birtok, illetve tulajdon, hely.
Az első képen látható héber, angol és arab szövegű tábla szerint: az egyemeletes, pincével rendelkező kőházat a PJCA építette, a Rotschild báró alapította Palestine Jewish Colonisation Association nevű alapítvány, 1929-ben.
Piros cserépteteje van, ajtói és ablakai félkörívűek. A bejárati ajtó fölé Dávid-csillagot véstek, a csillag ágaiba pedig felépítése évét, héber betűszámokkal.
Ebben az épületben volt a negyed első anya- és csecsemővédelmi intézménye, a kedvesen hangzó héber elnevezés szerint: Tipat chalav (=Tejcsepp) – ma is így nevezik.
1937-ben hátsó szárnyat, illetve teraszt is építettek hozzá. Az újabb szárnyban látható festett járólapok és a mosdókagylók az épület eredeti rendeltetését tanúsítják.
(És így tovább.)
Később Liebermann-háznak is nevezték, a benne működő szatócsbolt tulajdonosa neve után.
A kilencvenes években újították fel, ma kis panzió van benne.
Róla szól a mellékelt négy kép. >>>>
Elnézést, ha eltúloztam az alapos tájékoztatást. A tábla szövegét fordítottam csupán. Érdekesnek találtam.
A bosszú soha nem marad el! Ismét elszállt! Sok a dolgom, de azért is megismétlem, velem ne babráljon ki az NLC, bármennyire szeretem, de most jogosan haragszom rá.
Amúgy kitűnő memóriagyakorlat. Köszönöm, NLC!
Szóval, megemlítettem, hogy jónéhány kép elmaradt tegnap-tegnapelőttről, a lakónegyedemben tett történelmi sétámról.
Ráadásul tegnap a tengerparton meditáltam az alkony idején, megcsodáltam egy újabb naplementét, és ez mindig izgalmasan szép. Soha nem lehet megunni, mert maga a tökély.
A tengerparti pillanatok képeit holnapra hagyom, a bőség zavarát elkerülendő.
Fenci, ebből a régvárt négy szabadnapodból ugye mi is kapunk néhány percet? Olvastam a legújabb blogposztodat, meghallgattam a belinkelt zeneszámokat. Közben ismét újat írtál - miért ostorozod magad?Tudunk mi mosolyogni, hiszen megtanultuk!
Erről jut eszembe, egy-két napja történt. Háttal ültem a menetiránynak az autóbuszon, velem szemben egy hosszú feketeruhás, bekötött fejű muzulmán arab nő, olyan gyönyörű arccal, amilyent még talán nem is láttam. Nem tudtam levenni róla a szemem. Hirtelen észrevettem, hogy bántja a nézésem, rámosolyogtam és azt mondtam:
- Nagyon szép vagy!
Visszamosolygott:
- Te is!
Ez a kis jelenet meghatározta a napomat, nem hervadt le az arcomról a mosoly…
Nem is írtam volna le, ha Te nem mondod, hogy meg kell tanulnunk mosolyogni. Persze!
Kriszmam, élvezd a két unokás napot, és nem gondolj semmire, csak arra, hogy milyen szerencsés vagy! Három gyönyörű, okos unokát kaptál a sorstól, kell ennél több, mondd?
Arra kérlek, hogy majd számolj be a történésekről.
Cserfeske-Biborkának sok sikert a vizsgához, Bellának boldog névnapot!
Ne felejtsd el a fényképezőgépet sem!
Jól van, újraírom, hogy a macska rúgja meg!
A hozzászólásom a könyvhéttel volt kapcsolatos.
Párizsi ismerősöm-barátom, a többkötetes, elismert költőnő, Forrai Eszter most Budapesten van. Június 9.-én és 10.-én délután három órától kezdődően a Vörösmarty téren, a Múlt és Jövő Kiadó sátrában dedikálja a Lépcsők című CD-t, amely a Huzella Péter által megzenésített Forrai-verseket tartalmazza. Természetesen a zeneszerző is jelen lesz a dedikáláson. A Múlt és Jövő Kiadónál jelent meg a hasonló címet viselő Forrai-kötet, amelyet - gondolom - szintén dedikál.
Szombaton, azaz holnap délelőtt 10 órakor a Klubrádió beszélgetést sugároz Forrai Eszterrel.
Azt hiszem még áprilisban feltettem egy youtube-összeállítást, amelyen Huzella Péter énekli a Lépcsők című lemezt megnyitó zeneszámot: Felhőszakadás. Érdemes megnyitnotok.
Tökéletes egység van a zene, a szöveg és a képek között.
Kezd már türhetetlen lenni!
Megújulás helyett inkább a létező hibákat javítaná az NLC csapata, mert ha nem jelentkeznék be, nem írhatok hozzászólást, ha pedig megírtam a megfelelő helyen, miért kéri éppen századszor, hogy jelentkezzek be?!
Hol itt a logika?
Ezt most átmásolom a megfelelő topikba, mert az Ügyfélkapunak teljesen fölösleges lenne elküldeni.
Utána újraírom a századik elszállt hozzászólásomat.
Szerbusztok, mindenkinek jo reggelt kivanok!
Megneztem a kepeket, mindengyik csodalatos! Szigal egy kicsit hazavezetett, es az Arpi kepei is zsenialisak. Amit a televizioban mutattak errol az egi jelensegrol, azon sem lattam tobbet.
A nagy gepemet meg csak ma hozzak vissza, remelem most mukodni fog.
Nalam semmi kulonos nem tortenik, harc az eletert. Ezzel telik szinte minden idom. Az orvos chemoterapiat ajanlott, valami nagyon eroset, en nem vagyok hjlando belemenni. Tobb eselyem azzal sincs, mint ezzel a termeszetgyogyaszati probalkozassal, akkor inkabb ezt vallalom.
Brukk koszonom a nekem kuldott szep dalt, nagyon tetszett.
Ma elmegyek a Szilviekhez, a Biborkanak ma van a koncertfelvetele, a zeneiskolaban vizsgazik. Holnap az Annabella nevenapja van, azon is ott szeretnek lenni. Igy aztan ott toltom a hetveget, valoszinu csak hetfon reggel jovok haza. Akkor majd fogok jelentkezni.
MOndta az Irisz hogy Izraelben konyvhet van, nalunk most kezdodik. Ha lesz erom, kimegyek.
Mindenkinek kellemes hetveget, a kintieknek sabat salom!
Oleles
Jó reggelt!
Kar-pa-mer, nagyon szépek a férjed képei és abszolút különlegesek. Gratulálok Neki!
(Most magamban kuncogok, mert a napokban olvastam a helyesírás topikban, hogy személyes névmásokat nem írnak nagybetűvel, sőt valakinek "feláll a hátán a szőr", ha ezt látja. Volt ott mindenféle vélemény - zömükben természetesen helyesírási hibákkal.
Ismét osztotta az észt az NLC megannyi "megaszondója", én azonban továbbra is nagy kezdőbetűvel fogom írni a személyes névmás minden ragozott alakját, mert ezzel is tiszteletemet fejezem ki az illetők iránt.)
A sétányrózsáról tegnap készítettem egy képet - kizárólag Neked, itt virít az ablakom alatt.
Amúgy a tegnapelőtti képek között is látható, 13597 - második kép.
A kedvedért én is gugliztam. Láthatod - amint Egriani is mondta -, hogy semmi köze a rózsafajtákhoz.
>>>>
A futórózsáról, amely az egyik legelterjedtebb kúszónövény Magyarországon, gondolom Te is megtaláltad, amit látnod kellett! Rengeteg idevágó szócikk van a világhálón.
Szép estét Mindenkinek!
Ma délután beszéltem Andreával. Hangja nyugodt volt. Vége van a szanatóriumi "korszakának". Most "hízókúrára" fogta magát. Gyenge még.
Mindenkire szeretettel gondol és majd (hamarosan) írni is fog :))
Úgy legyen!
Ani: Mivel nincs itt épp Ibi, ezért megnéztem a gugli sétányrózsás és futórózsás képeit is.....és nem lettem okosabb :)) Nézd meg Te is.