Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ő túl fiatal, én túl házas
Torolt_felhasznalo_494834
Létrehozva: 2010. november 17. 09:40
Gondolom a topik cime szinte mindent elarul, csak a korulmenyeket nem. Adva van egy no aki 31 eves es hazas, aki 2 eve el a parjaval hazassagban, es akinek egyszer csak fenekestol felfordul az elete mert beleszeret egy nala 11 evel fiatalabb sracba. Szoval ez en lennek. Magam sem tudom hogyan tortent, mert huseges tipus vagyok es nem az a fajta aki minden heten masba szerelmes. Csak a parom elegge elhanyagolt az elmult honapokban, ezt a fiut pedig minden nap latom, beszelek vele. Mosolygott ram, barmire megkertem megtette, sokat beszelgettunk es kozben kezdtem felfedezni ot. Sajnos egy nap arra ebredtem, hogy varom a talalkozast vele, vagyom a kozelsegere. Erzem, hogy belebetegszem ebbe a szerelembe, mikozben ott a ferjem akit szinten szeretek (csak mar nem olyan langolo szerelemmel, hanem valami csendes megertesel). Ugy erzem szetszakit ez az erzes. Es ugy erzem a srac reszerol is van valami mert szivesen van a kozelemben, elmondasa szerint meg senkivel sem tudott igy beszelgetni. Talan pont ugy mint en harcol az erzeseivel, hisz tudja, hogy ferjnel vagyok es tiszteli a paromat. Egyenlore nem keszulok semmi meggondolatlan dologra.... Csak kell beszelnem errol. Ti mit tennetek a helyembe? Probaljam kiverni a fejembol es elni tovabb a parom mellett? Engedjek utat ennek a szerelemnek? Segitsetek!!! Belepusztulok ebbe a halgatasba 
Bocsánat nem bírálni akartalak. Sőt. Nagyon szép gondolat, hogy keresed a megoldást. Ezt értékelem is.
A szív mennyire irányítható? Nagy kérdés számomra. Lehet vannak akik szerelmes típusok. Nem tudom. Voltam én is szerelmes, tudom milyen, de ma már el nem tudnám képzelni, hogy logikátlanul gondolkozzak.
Nem akartam írni, mert esetedben pont nem jó ötlet mert a főnöke vagy a srácnak, de szerintem kell egy társ és kell a magánélet is. Ha korlátozva érzed magad, az sem vezet jóra. Ha nem lenne a közeli ismerősöd, azt mondanám élvezd a kapcsolatot, ésszel, nem szerelemmel és közben vigyázz az elsődleges kapcsolatodra.
Nem hiszem,hogy munkahelyet kellene váltania.
Az én flörtjeim is mind munkahelyiek voltak.Hol máshol? :)
Nem váltott munkahelyet senki,simán rendeződtek a dolgok, és mint írtam, azóta is baráti a viszonyunk.
Szia!
Véleményem szerint ez "csak egy fellángolás". Azt írod a férjed elhanyagol, te pedig vágysz a törődésre, a figyelemre. Ezért érzed úgy, hogy szerelmes vagy. Ez a srác figyel rád, segít, beszélget veled.
Első körben inkább beszélj a férjeddel, hogy nem jó így ahogy van, úgy érzed elhanyagol, mondd el neki pontosan miben nyílvánul ez meg.
Szia!
Vagy hagyd el a férjedet (de ahogy olvastam szereted őt), vagy a munkahelyedet és szakíts meg minden kapcsolatot ezzel a sráccal! Hidd el 1-2 hónap és elfelejted! De így nem fog menni, ha napi kapcsolatban vagytok.
Mérlegelj! Ha nincs még gyerek, gondold át, hogy tényleg jó emberhez mentél hozzá? A hormonok működnek, vagy nem vagy boldog mellette?
Szerintem normális, hogy időnként megtetszik valaki (főleg több év után mikor már nem úgy lángol a szerelem), csak időben észhez kell térni és megakadályozni a dolgok "elfajulását".
Nem egyszerű manapság munkát találni, de szerintem a te esetedben ez lenne a legjobb megoldás, egy új munka. Ha a férjed mellett döntesz és remélem igen.
Koszonom!
Eddig meg nem volt ilyen, de ugy erzem ha ebbol kimaszok nem is akarok tobbet
Én teljesen megértelek.Nem olvastam el, csak az első 11 hsz-t.
Én 10 éve vagyok házas,van 2 gyerekünk.Időnként nekem is voltak ilyen fellángolásaim,mikor kicsit elhanyagoltnak éreztem magam.
Hazudnék,ha azt mondanám,hogy nem élveztem.Jól esett,hogy figyelmes velem valaki,hogy vonzónak talál,flörtöltünk,és ennyi.Ahogy jött elmúlt.Ha csak nincs komolyabb gond a házasságodban nem érdemes felrúgni,dolgozni kell rajta.
Biztos,hogy lesz még később is ilyen az életben,rajtad múlik,hogy kezeled.
Sok sikert!
En is szeretnek sirig tarto szerelmet es huseget.
Most ugy csinalsz mintha direkt akarna az ember lanya beleszeretni valakibe masba...
Csak arrol van szo, hogy probalok tenni valamit ellene.
De kozben nem lehet az erzeseket konnyen elcsititani. Se jot se rosszat.
2 év házasság után másfelé hajlani érzelmileg???? Te jó ég! Mi lesz 10-20 év múlva?! Már ha megélitek együtt.
Az az érzésem nem vagytok egymáshoz illők, vagy te vagy alkalmatlan a házaséletre(?).
Aki házas az már ne essen bele a szerelem vakságába. Tudjon felelőséggel gondolkodni.
Még nincs gyereketek, ezt a problémát, ami igenis nagy probléma, tisztázd magadban és ha nem megy, akkor engedd el a férjed! Most! Ne akkor, mikor már gyereketek is van.
Sok jo tanacs jott, es igazan ertekelem. Most ugy erzem tennunk kell ezert a hazassagert. A sracot pedig hanyagolni...
Bar nehez lessz. Talan csak annyit beszelni vele amennyit muszaj
Foleg hogy a felettese vagyok
nem szeretnél? Van már?
A feszes popó nem garancia semmire,ahogy fordított esetben a kockás has sem. Csak előny. ilyen formán,csak a valószínűségeket kell nézni,szerelemben nincs ok-okozat,csak lehtőség,sansz. Nincs matematikai képletem rá,sem bizonyítékom,csak úgy érzem ,hogy a ffiaknál is van kapupánik ,meg lehet,kinyílik a csípája stbstb,és olyankor nehezebb kicsit megtartani.
Igen így is fel lehet fogni. De akkor bizonyára a fiatalabb lányokat nem hagyják el. A feszes popsi és a sima bőr garancia arra, hogy ha megismerkedsz valakivel, akkor meg is értitek egymást és örök életetekre együtt maradtok. Persze, benne van a pakliban, hogy vége. Úgy mint bármelyik más kapcsolatban. Az életkor sem hiszem, hogy szerepet játszik abban, hogy mikor mászik rá valaki. Ez sem csak a fiatalok "kiváltsága" Mást nem tehetek, mint értelmesen szeretni őt, és megadni mindent ami tőlem telik.
Gyermeket pedig nem szeretnénk.
Miért olyan egyértelmű, hogy egy ilyen kapcsolatban, csak ő lehet az aki kilép???
Szia!
"Ezek szerint en varok tul sokat a ferjemtol?"
Én erre a kérdésedre válaszolnék. Sajnos a házasságok nagy részében nem foglalkoznak egymással a felek annyit, amennyit kellene. Természetesnek veszik, hogy telnek a fáradt hétköznapok, sok munka, gyerek stb. Emellett nincs idő, kedv a másikra, mert ezt is, azt is meg kell csinálni.
Vagy sokan ezt gondolják: ha van egy rendes férjed, örülj, hogy nem jár el kocsmába, foglalkozik a gyerekkel, szeret téged. Milyen telhetetlen nő, aki ennél többet akar?
Márpedig én azt mondom, hogy nem ez a normális. Nem arról szól a házasság, hogy mindenki teszi a dolgát és örüljünk a gyereknek, munkahelynek és mást ne akarjunk. Egy jó házasságnak egyik titka, hogy igenis kell egymással foglalkozni. Kell időt áldozni egymásra! Nem minden nap, nem állandóan, de néha kell. Mert magától egy kapcsolat, egy szerelem nem marad meg. Hajlamosak vagyunk (nők is férfiak is) ellustulni e téren, ha minden rendben. Olyankor magunkat, vagy a másikat figyelmeztetni kell.
Teljesen érthető, ha egy nőnek hiányzik a "hódítás". Az érzések hiányoznak neked szerintem, nem az a baj, hogy nem szereted. Bár így messziről erről inkább nem mondok véleményt, mert nem tudhatom. Próbáld elmondani a férjednek mit szeretnél néha. Legyen néha meglepetés, vagy csináljatok olyan dolgokat, mint a kapcsolatotok elején. Sétáljatok ketten, vagy vacsora, vagy bármi. Mindenkinek más jön be.
Emellett fontos, hogy Te is odafigyelj, ne csak tőle várd ezt. Én időnként meglepem a párom valamivel. Mindegy mivel, a meglepetés a lényeg. Nem kifejezetten arra gondolok, hogy vegyél valamit. Pl. elrejtesz a táskájában, ruhájában kis szerelmes üzenetet. Ne érezze úgy, hogy csak neki kell ilyesmiket tenni. Hidd el neki is jólesik ez.
Ha ő is próbál tenni valamit, Te is, jobb lesz. Ha mégsem, akkor mégis el kell gondolkodni azon, hogy tényleg szeretitek-e egymást.