Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Pls help
Sziasztok!
Légyszíves segítsetek nekem jótanácsokkal, tapasztalatokkal.
A történet röviden: van egy srác, másfél éve vagyunk egymás közelében, mindketten 20-as éveink vége felé járunk.
Igazán sosem voltunk egy pár, mégis együtt voltunk. Én nem bírtam ezt a helyzetet, kétszer már kiléptem belőle (ő nem engedte meg hogy igazán kialakuljon). Mindkétszer ő jött vissza az életembe, első alkalommal 1 hónap csönd után, másodjára 2 hónap csend után. Amikor most előkerült újra, már volt mellette egy másik lány. De jött, udvarolt, kedves volt és bocsánatot kért mindenért. Én mondtam, jó, de hagyd ott a lányt és csináljuk végre normálisan. De ő ezt nem hajlandó megtenni. Viszont találkoztunk, együtt töltöttünk egy csomó időt, egész éjszakát (szex egyáltalán nincs közöttünk) és iszonyú jól éreztük magunkat. Kértem megint hogy tegye rendbe a a dolgokat, de persze nem. Fogadjam el hogy ez most csak barátság, vagy ha nem fogadom el, kilépünk egymás életéből. Persze hozzáteszi hogy ő még nem zárta le közöttünk ezt a dolgot, kb azt mondja hogy együtt leszünk még, de nem most.
Amikor együtt voltunk, bújt, fogta végig a kezem.. Amikor kérdezem hogy ez mi volt, azt mondja ez nem jelent semmit, akkor épp közel voltunk egymáshoz.
Nem tudom mit tegyek, felemészt ez a helyzet nagyon.
Köszönök minden választ előre is!
A leírtakból - ami egy rémesen egyoldalú és énközpontú - nem érzek ki semmiféle ővön aluliságot. (Az ővön aluliság alatt nem a szexre gondolok.)
Két ember barátságát látom, amiből bárki bármikor kiléphet, és ami mellett bármelyik fél kiépíthet szerelmi kapcsolatot.
Sajnálom, de férfiként tényleg nem értem/érzem, hogy a topikindító most dicsekszik vagy panaszkodik ezzel a baráti kapcsolatával. Tényleg nem látom, hogy ebben neki mi a rossz. Talán a féltékenység, hogy a másiknak van valakije neki meg nincs? Na nehogy már gúzsbakössön egy barátság és emiatt ne tudnék párt találni????!!!!!! Ez még önigazolásnak is kevés.
Mindazonáltal továbbra is az az álláspontom, hogy MOST borítsanak. Élje mindenki a saját életét, ahogy tudja.
Én értem hogy nok_apja mit mond, jogos.
Viszont Tatinak adok igazat. Mert ha alapból csak barátságról lenne szó, más lenne a helyzet. De ő igyekszik folyamatosan lebegtetni közöttünk a ffi/nő dolgot is. Emiatt nem tartom korrektnek.
"Ez alól csak a gyerek a kivétel, mert ha a kapcsolatban gyerek van, ott másak a játékszabályok."
Semmijen szöveggel nem jövök, csak kíváncsi voltam, ott mire gondolsz!Nincs kő!Az a te véleményed!Ennyi!
Aki barátként tekint a másikra, az ezt a játékot, amit a srác csinál, nem csinálja. Hanem teljesen másképpen viselkedik a baráttal.
Erre próbálok már ezer év óta rávilágitani.
Semmi probléma ffi-nő barátsággal, de avval igen, amikor ennyire szinten aluli műsort nyomat az egyik...meghagyva a "visszatérés" lehetőségét, hogy ha a másik csaj ejti akkor.... Ez övön aluli....
A barát-barát,
a szerető-szerető
a társ-társ
De ilyen nyomorult szöveggel etetni a topikinditót-hogy ha elgyengül az ipse, akkor tuti házasság stb-stb...
Ezt csak az unfair játékos teszi.. aki menekülési útvonalat épit ki, az érdekeinek megfelelően. Ehhez köze nincs a barátságnak, ez kőkemény érdek.
Bár nem hallgattam meg a másik felet, de még az itt leírtakból is kiderül, hogy milyen szoros, nem ffi/nő kapcsolat van közöttük. Közös gondolkodás, egy fajta érzés világ, világszemlélet. Mert ffi/nő kapcsolat az nem lesz már közöttük soha, hisz a topikindító a nagy Ő-t, az élete párját keresi, de miután ezt a srácban nem találta meg, ezért kétszer is kirúgta.
Katuccia-t senki nem akadályozza, hogy olyan magánéletet éljen amilyet akar. Majd amikor a párkeresési viszontagságon túl révbe ér, amikor a párkapcsolata a hétköznapiságba süllyed, akkor majd persze visszasírja az átbeszélgetett órákat.
Katuccia most szerelmre vágyik, nem barátságra. Hajtsa el a srácot, aztán úgy tíz év múlva keresse meg. Rohadt nagy szüksége lesz rá.
És nem egy rángatni való játékszer, akinek kutya kötelessége elfogadni a helyzetét, és az "új szülőket" átjáróházzal együtt.
Ott a gyerek érdeke az első és a tied az utsó-tetszik nem tetszik.
És nekem ne gyere avval a szöveggel, hogy ha a szülők boldogok c. fejezet...
Ha valaki életre hivott egy gyereket, kutya kötelessége megadni azt ami a gyerek érdeke.
A gyerek nem tárgy, nem egy játékszer amit felteszel a polcra és alkalom adtán előveszed, meg büszkélkedhetsz vele....hanem egy életre szóló feladat.
Jöhetnek a kövek...
Vedd észre, hoy nem.
Nem a szavak számítanak, hanemmindig a tettek. Mindig a tettek mutatják meg ki kicsuda.
Ezek szerint azt mondod, nekem kellene elfogadóbbnak lennem?
Küldd el!
A jelenlegi két pólusú, szűk érzésvilágod csak két fajta kapcsolatra alkalmas. Vagy jársz valakivel, vagy távoli ismerős. A mostani életedbe még nem fér bele egy olyan kapcsolat, ahol csak szeretet, a közös gondolkodás, a barátság, a lelki társság munkálkodik, de ahol nincs helye szexualitásnak, a férfi-nő szerepnek.
Ez mindenkivel igy van, mig meg nem tanulod a leckét, és el nem kezded szelektálni az emberkéket magadkörül-kiméletlenül.
pl:
1hiba-nem hiba, 2 hibánál már odafigyelsz, harmadik hibánál repteted a delikvenst.
Ez alól csak a gyerek a kivétel, mert ha a kapcsolatban gyerek van, ott másak a játékszabályok.
Az az igazság, hogy akiben messze-messze nincs ennyi gonoszság, könnyen áldozatul eshet az ilyeneknek. Mert én is naív vagyok, ezért sem bírtam elküldeni. Valahogy mindig jobbat képzeltem róla, mert el sem tudom képzelni hogy valaki lehet ilyen is mint ő...
Jó lecke volt számomra.
A barát mindig melletted áll. Még akkor is ha ezer a saját baja és nem akkor ér rád amikor neki unalmas ideje van, hanem mindig, minden körülmények között(mondá Alekosz):DD
Mit is szoktak mondani: bajban ismertetszik meg, hogy ki kicsuda, a barát meg pláne.
Volt már példa rá hogy nagy szükségem volt rá.. mellettem volt.
De aztán volt hogy nem. Amikor a legjobb barátnőmről kiderült hogy sclerosis multiplexe van (27 évesen), nagyon kiborultam. Jó lett volna ha mellettem van a srác, de még csak a telefont se vette fel nekem... pedig tudta...
Úúú de aljas! De én vagyok a legidiótább, hogy hagytam eddig is!
A barát mindig öbzetlenül magafölé emeli a barátját, és ott segít neked ahol és amiben tud. Még ha csak két jó szóban, akkor annyiban.
Ez az ember téged kihasznál, lenéz, és unalomüzőjének tart.
Látatlanban azt mondom, hogy te mint ember ennél 100x többet érsz...mint, hogy egy ilyen "alantas" ember "barátjának" nevezzen..
Még valami:
Sose állj be a sorba, mert az csak a tucat egyedeknek való. Ha eddig be is álltál qa sorba-ettől a pillanattól ne tedd.
Ez az ember ha még barátnak szóba jöhetne, sosem viselkedne veled igy, mert tisztelne téged és az érzéseidet, és nem lenne ennyire alantas veled.
Nem volt még elég a téged ért megalázásokból?
Evvel az emberrel én a helyedben többé nem állnék szóba se.Annyit sem érdemel-egy szót se.