Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mi a baja a növényemnek?
Létrehozva: 2012. január 15. 17:21
Ebben a topikban szeretnék segíteni abban, hogy növényeinket egészségben, szépségben tudjuk nevelni. Gyakorló kertész lévén sok olyan beteg, kipusztult növénnyel találkozom, amelyek egészsége, élete megmenthető lett volna egyszerű eszközökkel, akkor, ha gazdájuk időben felismerte volna a baj forrását.
Remélem, hogy a cikkekkel sikerül hozzájárulnom ahhoz, hogy minél több növény élvezze életét, boldogítsa gazdáját.
Természetesen törekedni fogok arra, hogy olyan növényekkel foglalkozzam, amelyek népszerűek a növénykedvelők körében. A cikkek mellett szívesen válaszolok feltett kérdésekre, problémákra.
Kedves Kertember!
Nagyon szépen köszönöm! Megpróbálok segíteni rajtuk :)
Kedves Mara!
Bocsánat.Olvastam a kérdésed, de, akkor nem volt időm, aztán meg elfeldkeztem róluk.
Szép kis dilemma. A leírt tünetek alapján nem gondolom, hogy túl, vagy éppen alul öntöznéd a növényeket. Inkább a levegő páratartalmát vélem kevésnek. A fekete, némely növényeknél barna beszáradt levélszél egyértelműen erre utal, csakúgy, mint a ráncos orchidea levél. Az elsárguló, majd lehulló levél, csökkent növekedés pl. orchideánál, vagy a yuccánál pedig tápanyaghiányra utaló jelek. Minden növény, amelynek korlátozottak az életkörülményei (a csereped növényeké egyértelműen az a cserép mérete miatt) igényli a rendszeres tápoldatozást. Nyáron gyakran (kéthetente), egyeseknél nagyon gyakran (hetente), ketteseknél pedig állandóan (naponta futómuskátli, futópetúnia).
A levegőt párásítani az általad is írt permetezéssel, vagy a virágtálak kaviccsal, vízzel feltöltött tálba állítássall lehet.
Kedves Erika!
Napközben már nyugodtan kint lehetnek a páfrányok. Tűző napra ne kerüljenek, bár gondolom ezt nélkülem is tudtad.
Holdfényvirág ügyben tanácstalan vagyok. Nem rémlik, hogy ismerném ezt a növény. Holdviola nevű beugrik, de holdfényvirág nem. Esetleg tudod a latin nevét? Az talán közelebb vinne hozzá.
Üdvözlettel:
Ferenc
Kedves Kertember!
Nem kaptam választ a kérdésemre...:(
Következő versenyző, már komoly bosszúságot okoz a kerttulajdonosoknak. Komoly károkat okoz a meggyfán, újabban a cseresznyefán. Jelentős gyümölcskiesésen túl a fa pusztulását is okozhatja. Ő a monília, ami a meggyfát, cseresznyefát, babarózsát, aranyvesszőt is támadja. Az első két képen a babarózsán látni.
A második két képen megyyfán látni. Kórokozó virágzáskor a virágon keresztül fertőz, majd villámgyorsan behatol a fás részbe, és a hajtások teljes, vagy részleges pusztulását okozza. A hajtásokon a virágok, és a levelek úgy néznek ki, mintha leforrázták volna őket. A betegség lefolyása nagyon gyors, mire észrevesszük szinte már vége is. Ha erős a fa, akkor gyorsan megállítj a betegséget csupán csak néhány tízcentis ág hal el. Az elhalt, és élő rész találkozásánál mézgacseppek jelenhetnek meg, a határon a fa új hajtásokat hoz.
Védekezni a betesgség ellen virágzáskori permetezéssel lehet, amiről már lekéstünk. Később az elhalt ágak lemetszésével, és azok megsemmisítése a védekezés módja.
Aki többet szeretne tudni a betegségekről, kérdezzen nyugodtan. Szívesen válaszolok.
Sziasztok!
Benne járunk a tavaszban, a növények javában növekednek, ami a kártevők, károsítók megjelenését megalapozza. Egyre több károsítót fedezek fel a kertemben. Ezek egy része igen csúnyán el tud bánni a növényekkel, másik részük csak kellemetlenséget okoz.
Néhányat közülük felteszek ide, hátha ezzel tudok segíteni másnak, ezáltal növényeket menthetünk meg.
Rögtön itt egy kellemetlnekedő levéltetű, ami a labdarózsát szemelte ki magának. A labdarózsán is a virágot támadja először. Az éppen fejlődőd kis virágok elől elszívja az élelmet, ezzel gyengébb virágzásra lehet számítani.Ilyen tömegű megjelenés esetén biológiai úton már nehéz ellenük védekezni, ezért, aki meg szeretne szabadulni tőlük, annak a növényvédőszerekhez kell nyulnia. Teppeki, Decis, Bi 58, Actara szerek alkalmasak, de más rovarölősterek is megfelelőek.
Kedves Gugusz!
Nem vagyok vegyész, ezért fogalmam sincs arról, hogy ezek a dolgok milyen egyveleget alkotnak. Azt gondolom a 20%-os ecet önmagában is pusztíthatja a levéltetűt, de csak azt, amelyiknek nincs bundája, mint pl. a vértetűnek. A mosogatószer gondolom azért kelhet bele, hogy a levéltetű váladékát azta cukros, ragacsos mézharmatot feloldja, de hogy minek a cukor, arról fogalmam sincs.
Szerintem próbáld ki ezt is. Ha másnak hat, nálad is működhet. Egy apró megjegyzés: a mosogatószer is vegyi anyag, csak nem növényvédőszernek hívjuk.
Nekünk a hibiszkuszok azóta nem tetvesek, mióta fokhagymát dugunk a földjükbe. Addig akármit is csinálhattunk, a kis dögök visszajöttek. A 1,5 méteres hibiszkusz fának egyesével mosogattam a leveleit.... vagy lepermeteztük, leégtek a levelei, majd újra kinőttek - tetvesen.....
A fokhagyma óta nincs ilyen gond
Szia!
Köszönöm a választ.
És erről mi a véleményed?
http://www.moksha.hu/zold/leveltetu-elleni-ha ziszerek/
Üdv
Kedves Gugusz!
Látom sikerült a saját gyakorlatodban megtapasztalnod, hogy bizony az éhes levéltetűt nem lehet csak úgy elűzni. Kereingenek mindenféle okos öteletek, és bio varázsszerek, de ha egyszer igazán elszaporodnak, akkor nem marad más út, mint a vegyszer. Alapvetően biokertész beállítottságú vagyok, de nekem is vannak olyan szituációim, amikor a vegyszerhez folyamodom. Ilyen a tavaszi lemosó permetezés, a tafrina, a monília, és a levéltetű is közéjük tartozik, de ez utóbbi csak, akkor, ha már nagyon sok van belőle. Egyébként pedig igyekszem a kertemben csábítani a hasznos rovarokat, amik imádják a levéltetűk húsos kis popóját. Ők a katicabogár, a fátyolka, és a fülbemászó.
Te azonban most permetezz. Teppeki, Actara, Bi 58, Decis, szerek valamelyikével, vagy, amit a szakkereskedő ajánl.
Kedves gyakorlott kertészek!
Lehet, hogy nagyon buta dolgot kérdezek,előre is elnézéseteket kérem. Honnan tudhatom meg, hogy a szobanövényeimnek az-e a baja, hogy kevés nekik a víz/táp, vagy esetleg épp, hogy túl locsolom őket. A leveleik sárgulnak vagy fekete foltok jelennek meg a leveleken és szépen azok a levelek idővel el is halnak. Vannak növényeim,melyek láthatóan jól érzik magukat, nőnek, erősek, szépek, de sajnos 1-2 nagyobb, szép növényt sikerült teljesen kihalasztanom. A könnyezőpálmámmal is küzdök jelenleg, mert bár éldegél, de valami baja van. A yuccáim közül a nagy az gyönyőrű és nő a kisebb viszont állandóan sárga leveleit konyítja le :( Az orchideám pedig elég rég stagnáló állapotban van, se le,se fel. A levelei elég ráncosak, de zöldek. Virága és szára egyáltalán nincsen. Padlófűtésünk van, de magasra teszem a növényeimet és időnként permetezem a leveleiket. Mit csinálhatok rosszul? mi lehet a bajuk?Köszönöm
Kedves kertember!
A kérdésem az lenne,hogy a szoba páfrányokat ki lehet -e már tenni a teraszra , aminek teteje van. Ugyan ezt kérdezném a holdfényvirágról. A picében szépen áttelelt, nem szeretném ,ha most menne tönkre.
Köszönettel
Erika
Kedves Kertember!
Mit tehetnék a százszorszépeimért, mert tele lett levéltetűvel egyik napról a másikra. Olvasgattam, hogy alufólia papírt is lehet tenni a növények közé, mert nem szeretik a fényt. Fokhagymát is tettem közé, mert elvileg az sem bírják és végül narancs héjat, de az sem használt. Olyan szépek voltak, most meg...
Vagy nem marad más, mint a vegyszer?
Ja és ez az 5. emeleten. Hogy jut oda egyáltalán a tetű?
Köszönöm előre is a válasz!
Kedves Gannus!
Tipikus száraz levegő tünet. A levél a végétől elkezd beszáradni. Próbáld meg valahogy párásítani a levegőt a növénykörül, vagy áthelyezni más körülmények közé.
Kedves Kertember!
Ma reggel láttam egy hirdetési újságban, hogy már lehet kapni tálcás futómuskátlit, egész elfogadható áron.
A kérdésem az lenne, hogy érdemes-e már most venni és ládába tenni? Szeretném, ha nem június közepe lenne, mire igazán megindul futni, ezért szeretném már előnevelni. Csak most elbizonytalanodtam, hogy lehet-e már?
Ha igen, milyen körülmények között?
Köszönöm válaszodat!
Köszönöm.
Áthúztam a nagy teraszajtó elé, ott van kb. 19 fok.
Naponta többször permetezem a leveleit vízzel, met eég száraz a levegő.
Akkor adok majd neki tápot is holnap.
Remélem átvészeli.
Milyen remek ötlet!
Igaz, nálunk sem vész kárba, a WC öblítő tartályába vezette be apa - pedig locsolásra is milyen jó lenne!
Köszi Kertember!
Megpróbálom, hátha bejön ez a módszer....
Köszönöm!
A Celaflorból 1 rúd sajnos nem volt hatékony, a többit meg úgy elraktam, hogy nem találom
De amint előkerül, újra alkalmazni fogom. Azért az megnyugtatott, hogy a növényt nem bántják. 
Viszont sokat meditáltam, hogy mivel öntözzem őket. A csapvíz nagyon kemény errefelé, az esővizes hordót ki kellett üríteni így a téli időszakra, hogy ne nyomja szét a jég a műanyag hordót.
Végül hoztam be egy vödör havat, abból lett jó 1 liter vizem, azzal öntöztem - remélem, ezzel nem csináltam nagy hibát.
Kedves Zsuszsumuzsu!
Igazából mindkét csipkeharasztnak ugyanaz az igénye. árnyékos, félárnyékos, hűvös, nedves körülmények, mint a hazai természetes növénykultúránkban megtalálható rokonaié. Az biztos, hogy káros a számára, ha a gyökerénél pang a víz, de ezt csak Te tudod megítélni, hogy így van-e. Főként a levelük igényli a sok nedvességet, ezért is tartják őket zömmel palackkertekben, üvegfelületek alatt. Van egy kártevőjük a fonálféreg, amit a felpöndörödött vörösesbarna levelek jeleznek. Ez ellen védekezni a növény megsemmisítésével lehet.
Próbáld meg kavicságyra állítani a halódó növényt, és öntözés helyett inkább permetezd a levelét lágy vízzel.