Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Házasság gyerek, de miért
2012-07-14 14:561.
Létrehozva: 2012. július 14. 14:56
Sziasztok! Már több mint 11 éve vagyunk együtt a párommal, ő 28 én 26. Imádjuk egymást, tavaly februárban összeköltöztünk saját lakásba. Nehezen állt kötélnek az összeköltözés terén is. Először albérletben gondolkoztam az ellen kézzel lábbal tiltakozott, majd amikor kiderült,hogy saját lakásunk lesz akkor csak kicsit tiltakozott, amikor elősször belépett onnantól nem lehetett kivenni a kezéből a felújítást. Nagyon jó az életünk együtt alig van 1-2 vitánk. Egész kapcsolatunk óta az a nagy vágyam,hogy megkérje a kezem és elvegyen feleségül, abban reménykedtem,hogy mikor végzek a sulival majd jön a nagy esemény, de nem jött, mostmár 2éve végeztem... 2009 óta nagynéni vagyok, azóta egyre jobban érzem anya szeretnék lenni. Persze a párom ezt sem szeretné elkapkodni.Mind az esküvőt mind a gyermeket a pénz miatt nem szeretné. Pedig nem rossz a helyzetünk, szerintem. Az egész kapcsoltunk arról szólt, hogy vártam valamire valaki miatt... Nincs olyan nap,hogy ne gondolnék arra miért nem vesz el, miért nem akar gyereket. Már olyan bénának érzem magam, lassan az ismerőseim fele megházasodott gyerek...
Ezt nem értem én sem.
Megbeszéljük, a másikat ne akarja az ember megváltoztatni.
Persze, meg kell beszélni, aztán meglátják a felek, hogy milyen kompromisszumokat tudnak kötni, hogy együtt tolják tovább a szekeret.
Vagy, ha nem tudnak, akkor el kell válni, mert az egyiknek biztos, hogy keserű lemondásokkal együtt kellene élnie.
Szerintem az elköteleződés nem a házasságal, és az igen kimondásával kezdődik. Ezért is írtam, amit írtam.
Logikus, az én értékrendem szerint, mivel a klasszikus családmodell híve vagyok, így gondolom. Nem hiszem, hogy ezt túl kellene magyaráznom.
Abban valóban lehet valami, hogy a nők elrontják a dolgot, mivel nem tudják mit akarnak. Egyszerre akarnak odaadó feleségek lenni - mint az 50es évek amerikájának klasszikus feleségtípusai - és karrierista modern nők.
Plusz ott van a csordaeffektus, ha az ismerősi kör már családos, ezt a mintát akarják követni, ami alapvetően hibás. De ez már nem a topik tárgya.
szerintem is
szerintem fura ha valaki évek múlásával sem akar összeköltözni-velem
fura ha sok sok év után sem esküvőt nem akar,sem gyereket-velem
de még sok minden lehet fura..pl ha nélkülem mászkál el és rendszeresen
vagy tök külön kasszán él jó pár éve
sorolhatnám
az a bibi ha két olyan ember jön össze akik teljesen más célokat,irányokat tartanak fontosnak
aki nem akar esküvőt annak olyan partner kéne aki szintén nem akar
gyerek kérdés ugyanaz
spórolós a költekezővel-vita lesz mindíg
szórakozni szerető,feleslegesen jön össze egy otthon ülővel-az egyik boldogtalan lesz
aki barátkozós,az egy befelé fordulóval nem jó ha összejön
a legcikibb,én mindíg elmondom előre az egészet,és mégis mindig olyan pasik akaszkodnak rám,akik tudom hogy feleslegesen teszik ,hisz úgyis szakítás lesz,vagy megcsalás a vége
mindíg azt hiszik,hogy megváltozik valaki természete?
lehet ráerőszakolni valakire dolgokat,csak felesleges
ha te neked más fontos mint ennek a férfinak,te szenvedsz mellette,hagyd ott..ennyi
Mi is együtt laktunk....és nem mondta, hogy nem akarja, csak hogy később. De akkorra már ismertem annyira, hogy kb sejtettem, ez mit jelent nála években. Ezért mentünk szét.
Igazad van, ne haragudj, hülye vagyok, csak félig olvastam a hsz-edet, és félúton felkaptam a vizet...
Ezesetben a hsz-em azoknak szól, akik szerint a csaj viselje el a végtelenségig, hogy a pasi nem kéri meg a kezét.
Mégegyszer bocsánat.
Ja, bocs, közben látom, hogy már leírtad...
De nálatok tényleg az volt más, hogy ő megmondta, hogy nem akarja a továbbiakat, itt viszont össze is költözött a topiknyitóval, és csak a pénzre hivatkozik...
És ilyenkor a szülőknek mik a reakcióik?
Csak mert ha az én gyerekem 11 éve árna valakivel, és kiderülne, hogy igen, de csak szórakozásból, akkor azért furán néznék a sajűt gyerekemre... hiába felnőtt és semmi közöm hozzá, attól még kifejezném a véleményemet - elvégre ez is a családi élet része, nem?
te nem tudsz olvasni? hol irtam hogy ne hazasodjunk? olvasd el megegyszer, kicsit lassabban!
Van remény!
Barátnőmet 10 év után vette el nagy nehezen a pasija, és megjegyezte, hogy "egész jó volt ez az esküvősdi".
Most már 16 éve vannak együtt, és most (kb. egy hete) kezdtek próbálkozni, mert először ennyi év után volt hajlandó emberünk a gyerekvállalás kérdésével foglalkozni (Kb. 9-10 éve akar a csaj gyereket).
Én biztos nem vártam volna ennyit a férjemre, ha ilyen, de barátnőmnek bejött.
Most már lassan a gólyahírt várjuk :)
Mint írtam, csak voltam ebben a szituban. Most már mással rendes családban élek. Akkor én szakítottam. És az élet engem igazolt. Mert ő legutóbb mikor találkoztunk azt mondta, még mindig nem tervez éveken belül esküvőt sem, nemhogy gyereket.
De az igaz, hogy pár hozzászólásból nem vonhatunk le egyértelmű következtetéseket. Általában ezek a kapcsolatok már nem szoktak jól működni később, de persze mint mindenben, ebben is vannak kivételek.
Jó, legyünk modern nők, és ne menjünk férjhez!
Akkor ha gyereket akarok vállalni, akkor mondjuk a házassági szerződés mintájára először gyerekválllalási szerződést írassak alá a pasival?
Csak mert valahogyan biztosítani kéne a gyerek jövőjét, ha a pasi mégis úgy döntene, hogy otthagy, mikor a gyerek mondjuk kéthónapos...
Mert a bíróság által megítélt összeg ugyebár sosem lesz annyi, mint amit akkor költene a gyerekére, ha együtt élünk továbbra is...
Vagy akkor most már "modern nőnek lenni" azt jelenti, hogy a gyereknevelést intézze egyedül a nő?
Csak mert akkor szerintem a pasikat ki is hagyhatnánk az egész procedúrából, igazán nem kéne fárasztaniuk magukat még a dugással sem, inkább pihenjenek csak, mi meg megoldjuk klónozással!
Végülis nem feltétlenül van szükség pasikra egy társadalomban, ők élhetnének kvázi külön, egy "párhuzamos világban", ha annyira nem akarnak velünk élni...
Szuper! Egy ember hasonló szituációban!
Akkor te, olvasva azt, amit a többiek írtak, miért nem hagyod ott kapásból a párodat? Elvégre valószínűleg (nem szerintem, a többiek szerint!) téged sem fog feleségül venni és gyereket sem akar, tehát jobban jársz, ha gyorsan keresel valaki mást.
Szóval mi erről a véleményed?
hahooo, ez itt a XXI. szazad, a pin@valuta -miszerint megkapod ha elveszel/vagy addig csak idonkent- mar nem fizetoeszkoz, es a hazassagert csereben a cseledseg c. musor sem. lejart mar reg ez a lemez. ezt a mostani generacio kitunoen erti, es eli is. nincs ezzel semmi gond. a gond ott van, hogy egyreszt kemenyen dolgozo, ongondoskodo nok akik elnek a modern kor lehetosegeivel, tanulnak, terveznek, stb., a masreszt pedig valami rossz romantikus film hoseinek kepzelik magukat, akkor latjak kereknek a vilagot, ha a regi modi szerint -de persze minden masban a mai modern eszmekkel- a pasas terdre esik, es megkerje a kezuket. ok pedig szepen rebegtetik a szempillaikat, kiengednek egy par konnycseppet, aztan capa modjara bevetik magukat a cerimonia szervezesebe, amibe a pasasnak beleduma nincs! :-)
halal vicces!:-) es sikitva menekultem volna, ha a ferjem terdenallva esedezik a kezemert. kizart dolog hogy hozzamentem volna.
szamomra erthetetlen, hogy az elobb emlitett mindenn teren modern no, miert varja hogy a pasas "megkerje"? miert nem ket egyenrangu ember kozos megbeszelesenek temaja, amelynek kereteben mindketten elmondjak hogy miert akarjak, miert tartjak fontosnak, illetve miert nem akarjak. miert varnak a nagy napra? miert alazzak meg magukat ennyire, amikor semmi szukseg ra ket egyenrangu ember kozott? aztan ha nem "kerik" meg oket, ott allnak csalodottan... hat' nem jobb tisztazni a dolgokat, kozosen, kulturaltan? max. elmarad a gusztustalanul patetikus alromantikus tragikomedia, de nem is kell, a hazassag ket ember kozos megegyezesenek kell lennie a jovot illetoen. es nem a kerem, jo, odaadom cimu tortenelmi dramanak.
SZERINTEM!
:)
"Sajnos vannak esetek, amikor ilyen hosszútávú kapcsolat megreked, nem fejlődik tovább, mert nem biztosak a házasságban, de ahhoz meg kellően szeretik egymást, hogy szakítsanak.
Egy barátnőm is már 11 éve jár a pasijával, de se házasság, se gyerek, csak úgy vannak."
Ezt akár én is írhattam volna.
Az az evidens, hogyha egy férfi nem akarja magát elkötelezni akkor az azért van mert keres.
Miért logikus az összeköltözés?
A nők rontják el a férfiakat, azzal, hogy túladakoznak.
Szerintem alapvetően azt kellett volna minimum megvárnod, hogy ő akarjon veled összeköltözni és ne te kérd meg a kezét.
Nem akarlak elkeseríteni, de az ilyen kapcsolatokból lesznek az elvált kapcsolatok.
Ez a férfi csak elfogad muszájból téged.Sajnos. Én így látom. Próbálja lefoglalni magát, de nincs benne tűz.Sem irántad, sem a jővőtők iránt. Ilyen alapból pedig mindig összeomlás várható.
meg nem olvastam vegig, ott tartok, hogy itt jol megmondtak neked hogy sosem fog elvenni. lehet hogy igy van, en nem tudhatom, es azok sem tudhatjak, akik eppen stuffolnak teged. de a leges-leges-leges legkedvesebb barataim 15 ev utan hazasodtak, a pasas 14 es fel evig hallani sem akart a hazassagrol, aztan volt valami kattanas, es fel ev alatt megszerveztek az eskuvot, es osszehazasodtak. ez 15 eve volt. az egyik legjobb hazassag amit valaha is lattam.
szoval nem kell klisekben gondolkodni, -bar lehet, de minek....
Szerintem a legrosszabb helyre jöttél tanácsot kérni.
Jönnek emberek, mondják a saját tapasztalataikat, önjelölt pszichológusok, akik az alapján a 10 mondat alapján, amit leírtál eldöntik, hogy milyenek vagytok és mit kellene csinálnod.
Szerintem inkább beszélj a pároddal, vagy esetleg olyan emberrel, aki mindkettőtöket ismer és el tudod/mered mondani neki a dolgokat.
A párodat ne meggyőzni próbáld, hanem inkább megérteni, illetve mondd el neki, hogy Te mit érzel, milyen vágyaid, félelmeid vannak. Elmondhatod neki, hogy az, hogy "még várjunk" nem opció, mert mire, meddig stb.
Sajnos vannak esetek, amikor ilyen hosszútávú kapcsolat megreked, nem fejlődik tovább, mert nem biztosak a házasságban, de ahhoz meg kellően szeretik egymást, hogy szakítsanak.
Egy barátnőm is már 11 éve jár a pasijával, de se házasság, se gyerek, csak úgy vannak.
Neki se adok tanácsot, pedig elég régóta ismerem őt (ha kérné, akkor nyilván elmondanám a véleményem), de ő még úgymond rosszabb helyzetben is van, mint te, mert 10 évvel idősebbek.
Lehet, hogy csak a ti hallja ki azt, amit ő szeretne, a srác meg nem meri nyíltan megmondani, hogy ő egyáltalán nem gondol se házasságra, se gyerekre.
Még terv szintem sem, mert nem tervez ezzel. Mert még egyáltalán nem tudja, hogy ő mit akar.
A topikindító meg 11 éve erről álmodozik.
nekem még az a fura az egészben hogy valóban azt jelenti-e amit mond
tehát: nem akarok házasságot/gyereket MÉG
vagy: nem akarok házasságot/gyereket
nem arról van-e szó h. csak hitegeti a csajt