Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Csak ismerőssel lehet álláshoz jutni?
2012-08-17 10:321.
Létrehozva: 2012. augusztus 17. 10:32
Aki már fél éve állást keres, hajlamos összeesküvés-elméleteket gyártani. Nem vesznek fel, mert másnak kell az állás, mert nincs ismerősöm, mert túlképzett vagyok... Molnár-Szabó Zsuzsa, a Randstad Hungary vezető tanácsadója szerint nem mindig ezek az okok.
Nők Lapja Café: Tényleg csak ismerőssel lehet álláshoz jutni?
Nők Lapja Café: Tényleg csak ismerőssel lehet álláshoz jutni?
Csak az ígéretek jönnek.
Viszont nem lehet egész életben közmunkabérből élni. (Ha ugyanennél a cégnél, takarítóként lenne rendes 8 órás állás nem közhasznú bértáblával, simán itt ragadnék például....Puceválni azt ugyanis szeretek és szabad levegőn s vagyunk. Ingyen konditerem és ingyen szolárium.
Engedélyt kérni megdöglésre! :D
Az meg külön hab a tortán, hogy az olyan kollega, aki mondjuk egy közös irodába betegen (különösen, ha influ időszak van) megy be, az egy felelőtlen ****.
Mondjuk ha beteg vagyok (elég ritkán fordul elő, max egy könnyű megfázás, akkor simán bemegyek - mondjuk bementem már n. sokszor amikor kiírtak volna- pl a gerincsérvvel végig), akkor betelefonálok és ha tudok, otthon dolgozom. Az esetek többségében tudok. Ha nem tudnék, akkor jöhet a táppénz.
"Én pedig azt mondom , hogy egy munkának (és sikernek) elkötelezett embernek nincs olyan hogy táppénz!"
Ahan....és ha a mentő elviszi a munkahelyéről?! Akkor az elkötelezett ember inkább feldobja a talpát...minthogy táppénzre menjen.
Nem volt a hívő nagycsaládos főnököddel semmi baj. Gondolom a templomban aztán meggyónta a dolgot és nem terhelte semmi a lelkét. Az ilyenekről mindig nagymamám szomszédja jut eszembe. Kilopta a tyúkok alól a tojást, aztán elszaladt a templomba meggyónni. A következő alkalommal megint. Amíg aztán valaki el nem rúgta a bokáját. Akkor meg az emberek voltak a rosszak. Erről ennyit.
Megírod priviben melyik volt a te multid ?
Szia!
UGyan nem vagyok munkát keresek NY. Magyarországon.
.
Dobnál egy privit?
"" Én pedig azt mondom , hogy egy munkának (és sikernek) elkötelezett embernek nincs olyan hogy táppénz!""
Ezt komolyan mondod? Ha valaki elkötelezett volt, akkor én igen. Fura módon a multi felérte ésszel azt, hogy a félhalott dolgozó nem tud úgy teljesíteni, mint az egészséges. Felérte ésszel azt is, hogy egy beteg harminc másikat is tud kreálni. Soha nem érte hátrány azt, aki elment pár nap betegszabadságra, ha beteg volt. Engem sem. Igaz, a tavalyi évemben össze vissza 4 napot voltam betegszabadságon. Amikor is beteg voltam, és inkább otthon maradtam, mint megfertőzzem a többieket is.
De van ilyen álláspont mint a tiéd is. Hiszen harminc másik ember áll a kapuban a helyére várva.
Mechatronikusként örömmel jelenthetem, hogy mindenki legynagyobb elégedettségére az emberi munkaerő lecserélése robotokra már folyamatban van, jelenleg az automatizálás a fénykorát éli.
Egyébként pedig nem csak ismerősökön keresztül lehet munkát találni, engem jópár ismerősöm ajánlott annakidején különböző munkahelyekre, sehova nem vettek fel. Saját utánajárásomnak köszönhetően vettek fel oda, ahol most is dolgozom.
Én pedig azt mondom , hogy egy munkának (és sikernek) elkötelezett embernek nincs olyan hogy táppénz!
Nem vitatkozom a gondolattal, csak választ szeretnék egy kérdésemre: mandulagyulladással, 39 fok fölötti lázzal szerinted mit kellett volna csinálnom? Úgy is kérdezhetem: te mit tettél volna? Nem kötekedés, hanem egyszerű kérdés: ilyen állapotban mi a helyes tett?
Csak utána olvastam, hogy egyáltalán van gyereked, meg különben sem rólad beszéltem, hanem "a munkáltatóról", akinek olyan a hozzáállása, amilyenről írtál. :)
HÁt köszönöm nyájas kedvességedet, nyilván széles mosollyal nyugtáznád , ha a gyerekem árván nőne fel , köszönöm!
A többi gondolatodra meg nem is reagálnék külön külön.
Képzeld van gyerekem, és az hogy milyen hosszú életű leszek, azt se te se más nem tudja megjósolni. Még az is lehet, hogy tovább fogok élni mint Te például.
A másik , hogy egy nagyobb cégnél nem a főnök dolga felvenni az irodai asszisztenst, hanem annak az asszisztensnek a felettese (akinek dolgozni fog) - a főnök max. csak egy rövid interjú erejéig beszélget el vele. Nem a főnök hibája, hogy az álláspiacon nagyon sok életképtelen, megbízhatatlan ember van.
Az egy dolog hogy valakit helyettesíteni kell, az ember nem szívesen, de nyilván megteszi. Csak éppen az nem mindegy, hogy egy olyan embert helyettesítesz, aki x éve ott van, és tényleg letett már valamit az asztalra, és egy olyan helyzet adódik, hogy ésszerű áldozatot kell hozni, vagy egy olyan embert helyettesítesz, aki mellett Te vagy ott x éve, ő pedig belép aztán elmegy és szimplán csak hülyének néz. Hát nagyon nem mindegy!
"érvényesítem, ami törvény szerint sem jár, csak valahoigy lenyomom a munkáltató torkán"
Próbálkozni lehet. Aztán vagy sikerül vagy nem.
1. Ha sikerül, az nyilván azt jelenti, hogy amit a munkavállaló kezdeményezett valamit, és abba a munkáltató belement. Ha belement, nyilván azért tette, mert nem volt ellenére neki sem.
Akkor tehát gond egy szál se, mindenki boldog.
2. Ha nem sikerül, az azért lehet, mert a munkáltatónak nem tetszett az ötlet, és ezért nem is hagyta, hogy lenyomja a (ráadásul új, még próbaidős) munkavállaló a torkán. Munkáltató rámutatott, hogy törvény őt erre nem kötelezi, lehet választani, ilyen körülmények között is marad-e az illető, vagy inkább megy máshova munkát keresni. Erre a munkavállaló nyilván azt választja, amelyiktől ő maga boldogabb lesz, a munkáltató meg eldöntheti (hiszen a próbaidőben vagyunk), hogy kell-e neki az illető vagy nem, és nyilván úgy fog dönteni, ahogy ő maga boldogabb lesz.
És akkor vagy megintcsak mindenki boldog, vagy a munkáltató boldog, a munkavállaló meg nem boldog - mert a próbaidő alatt kirúgták.
Az magas nekem, hogy mi a munkaadó problémája. Az, hogy a megüresedett állásra fel kell venni valakit és nem sikerült negyedszerre sem a megfelelő embert kiválasztani? Hát nagy ügy. Majd sikerül előbb-utóbb, de hadd ne sajnáljam már szegény céget, hogy dolgoznia kell az ügyön...
Úgy jön ide, hogy Te arról beszéltél a munkáltató alkalmazzon robotokat ha nem tetszik neki az alkalmazott táppénzre menetele.
Én pedig azt mondom , hogy egy munkának (és sikernek) elkötelezett embernek nincs olyan hogy táppénz! Ezért is hoztam fel a vállakozót ellenpéldaként akit, ugyan nem kényszerít senki robotolásra (hisz ő maga a saját munkáltatója) mégis kirobotolja , mert fontos neki, hogy életben maradjon!
Én is így tudtam, te mégis azt írtad, hogy már négyen is próbaidő alatt MENTEK szabadságra. Ha megtehették, miért ne tették volna? Ki védje az ő érdekeiket, ha nem ők, saját maguk?
"nehogy már azért bűnhődjön az aktuális munkaáltató, mert az előző cég"
Nem bűnhődésről van szó, hanem arról, hogy teljesen függetlenül attól, hogy az előző cégénél mi történt meg mi nem, az új cégnek be kell tartania a törvényt akkor is, ha az rá nézve hátrányos (pl. a szabival, betegállománnyal, stb.-vel kapcsolatban).
TE hatalmas tévedésben vagy, egyszerüen rosszul értelmezed!! Az nem érdekképviselet, hogy érvényesítem, ami törvény szerint sem jár, csak valahoigy lenyomom a munkáltató torkán! Ez nem érdekképviselet! Ez a munkáltatóT képviselő emberek jóindulatával való visszaélés!
Ez most hogy jön ide? Nem kötelező vállalkozni, nem kötelező 14 órát dolgozni naponta, mindenki máshogyan definiálja azt, hogy "sikeres" meg hogy "jól megy", van, aki kevesebb sikerrel meg haszonnal is beéri.
Én valódi robotokról beszéltem, akik nem betegszenek meg, nem lesznek terhesek, stb.
Emlékszem , Te már több fórumon írtad, nem találsz munkát.
Minden rossz szándék nélkül, komolyan érdekelne, hogy észrevetted e, hogy az aláírásoddal mit képviselsz?
A "ha nem teszik cserélj le", ha a szemléleted tükrözi, nem csodálkozom hogy nincs állásod. Neked kell első körben alkalmazkodnod a megváltozottt körülményekhez és a piaci igényekhez. Ne a piactól várd, hogy az majd benyeli az esetleges tehetlenségedet. Bocs tényleg nem rossz szándékból, de a panaszkodásod és ez aláírásod számomra igen ellentmondásos személyiséget takar.