Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Elveszett cica, meddig fáj
Elveszett március 20-án a 9 hónapos ivartalanított kandúr cicám. Nagyon rosszul viselem, folyamatosan elbőgöm magam, csak rá tudok gondolni.
Tudom, hogy sok cica megkerül ennyi idő után is, de ő annyira kötődött hozzánk, sosem ment el fél percre sem, nem hinném hogy csak úgy elkóborolt volna. Szerintem vagy történt valami vele a szomszédoknál, vagy ellopták (hajnalban tűnt el), mert feltűnően szép cica volt.
Utólag okos az ember, mit kellett volna, nem kellett volna, lelkiismeretfurdalásom van, de legjobban nagyon hiányzik, meddig tart ez még?
Nagyon szomorú vagyok...
Sajnálom ami a cicáddal és veled történt, de úgy érzem elveszítetted ezügyben a realitásérzékedet.
Az életünk során érnek bennünket veszteségek ennek feldolgozása is hozzátartozik a felnőtté váláshoz, amin te már túl vagy ha van két gyermeked.
Soha nem kellett még elveszíteni semmelyik szerettedet? Adj hálát az égnek, és a szeretett cicádon keresztül tanuld meg az elengedést.
"
Megkaptam a romos ház kulcsát is (ahová többen vélték beugrani), hogy menjek nézzek körül amikor akarok, de most úgy érzem, hogy nem tudom újra elviselni az érzést, hogy nem találom. Visszaadom a kulcsot, talán ezért vagyok ennyira paff, hogy ezt eldöntöttem és ezzel lezártam magamban, hogy megtaláljam ott. "
Itt valami nem stimmel, ha ennyire hiányzik akkor miért nem nézted meg?? Amiatt hogy ne érjen csalódás? Mi a fontosabb??
Igen veszteség ért, de fontosabb, hogy mi az oka annak, hogy ezt nem tudod elfogadni?
Túlmutat szerintem a cica ügyön, kérj segítséget szakembertől.
Bocs, ha nem ezt vártad, a kesergés fenntartása nemvezet sehova.
Hasonlokeppen jartam en is, tobben latni veltek, de nem o volt. Egy ido utan remenykedtem hatha befogadta valaki - bar nem volt fiatal cica- es jo helyen van.
Megjegyzem sokan hulyenek neztek, hogy hetek mulva is a kornyeket jarva keresem, hivom a cicat. Nalunk csaladtag volt.
A gyerekeim mindig mondtak, hogy tudjak mikor megyek haza, mert Fricike elotte mar vagy 15 perce a bejarati ajtonal ult es nem tudtak elcsalni semmivel.
Az uj cica sokat segitett, sokszor osszehasonlitottuk a ket cicat es jokat nevettunk.
Most is joleso erzessel gondolok ra.
Mint ahogy már említetted a legrosszabb az hogy nem tudom mi történt.
Nem szerettem jobban mint az előzőt, amelyik 19 évig élt valünk.
Azt mi altattattuk el miután már nem tudott lábra állni, hogy ne szenvedjen tovább, elbúcsúztunk.......
De ennek csak udvaroltam, megsimogattam mielőtt kiment......
Akkor te tényleg bánattárs vagy, tudod milyen érzés ez a bizonytalanság.
Azért enyhülni fog idővel, igaz? Biztos én is várni fogom még x hónap után is.
Megkaptam a romos ház kulcsát is (ahová többen vélték beugrani), hogy menjek nézzek körül amikor akarok, de most úgy érzem, hogy nem tudom újra elviselni az érzést, hogy nem találom. Visszaadom a kulcsot, talán ezért vagyok ennyira paff, hogy ezt eldöntöttem és ezzel lezártam magamban, hogy megtaláljam ott.
Én mindenkinek megtiltottam, hogy búfelejtőnek kiscicát hozzon. Van egy másik cicám, de nem vígasztal ő sem, pedig nagyon igyekszik szegény.
Samu volt a kedvencem, imádtam... sajnos ezek szerint túlzottan is.
Többet nem akarok állatot, nehogy megint ennyire kötődjek hozzá, nem akarom újra ezt átélni. A kutyusom is már 11 éves, igaz még jól van, de ki tudja mennyi van neki még hátra. Bár ha öregségben elpusztul azt biztos jobban viselem majd, mint ezt.
Próbálom magam azzal is vigasztalni, hogy sokkal nagyobb tragédia is történhetett volna a környezetemben, mint egy cica elvesztése.
Azóta még nem telt el 1 nap sem, hogy nem az első, és utolsó cselekedetem lett volna kinézni elől is meg hátul is, reménykedve valami óóóóriási csodában.
Kaptunk sok telefon hívást a környékből, hogy látták, azonnal rohantam, de kiderűlt hogy csak hasonló volt.
Az egyik menhelyen pedig beléptem az ajtón, megláttam egyet, abban a pillanatban azt gondoltam hogy megvan.
Kellet 2 másodperc hogy lássam hogy csak ici-picivel nagyobb a fehér folt annak az orrán.
Köszönöm a kedves hozzászólásokat!
Akinek szintén elveszett a cicája, annak szurkolok, hogy meglegyen! Tudom, hogy vannak csodák, de már nem merek bízni semmiben sem. Mindig csak a sebet tépte fel a reménykedés, majd a kudarc.
Mindent megtettél, amit lehetett. Sajnos kijárós cicáknál ez benne van a pakliban.
Próbálj meg megnyugodni és legyen ez tanulság arra nézve, hogy legközelebb próbálj meg a fent említett módon hozzáállni a dologhoz, vagy legyen kizárólag benti cica.
Nem egészséges, hogy emiatt ennyire kikészíted magad. Az ember sajnálja, de az élet megy tovább.
Nekem is volt egyszer egy cicam, amelyik elveszett. Bizony honapokig kerestem a kornyeken, de sajnos nem lett meg. Ennek mar tobb mint 12 eve, de meg most is tobbszor eszembe jut. Egy nagyon szep tigriscsikos, 8 kilos kandur volt.
Aztan bufelejtonek kaptam egy masik cicat, aki legalabb olyan kedves, szeretnivalo, most mar lassan 10 eves lesz. Egy kitett vagy elkoborolt kiscica volt.
Sajnalom a cicadat, esetleg meg hazamehet.
Segíteni sajnos nem tudok, de mélyen együttérzek veled!
Nekünk márc 14-én tűnt el az egyik cicánk, akiért minden kő alá benézünk, de sehol nem találjuk.
Még reménykedünk benne hátha előkerül, mindennap hóban, fagyban, esőben, szélben megyünk és keressük a környéken.
Vigasztalót sajnos én sem tudok írni...most van a harmadik cicánk, az előző kettő alig egy évesen tűnt el, egyik napról a másikra. Az elsőt még nem ivartalaníttattuk, de a másodikat már igen, mégis eltűnt. És még nem is volt kifejlett, épp ezért gondolunk arra, hogy valami nagyobb állat bánthatta. Felénk elég sok a róka (falun lakom), és állítólag láttak olyat, hogy az udvarról elvitte a kölyökmacskát, aki békésen aludt a kerti széken. Van aki szerint a róka nem bánt macskát...
Van egy állatmenhely a falunkban, és volt olyan eset, hogy egy év! után találta meg a gazdiját a hozzájuk került cica, mert akkor kereste ott a gazda. Azt nem tudom, messziről kóborolt-e el az állat, de még ez is benne lehet a pakliban.
Ja, meg még egy: egyik alkalommal én is bezártam a szomszéd macskáját a nyári konyhámba, mert nem tudtam, hogy bent van, csak másnap derült ki. Lehet, hogy érte is aggódtak, miért nem ment haza.
Szia.
Pontosan most 7 hónapja, és pár órája hogy nyomtalanul eltűnt a mi cicánk is.Kb. 10 éves volt. Hogy mi történt nem tudom, de az a gyanúm, hogy vagy rókák, vagy pedig inkább prérifarkas ölte meg. a miénk is gyönyörű volt, nagyon barátságos, hozzánk ragaszkodó, kb. 9 és fél évet volt velünk.
Mindent megtettem a keresésével kapcsolatban, most ott tartok hogy ez végleges, kezdem elveszteni a reményt hogy életben van valahol.
Nagyon nehez helyzetben vagy, es erosnek kell lenned magadert es a csaladert is.
Ennel tobbet nem tudsz tenni mint amit tettel. Oszinten kivanom hogy tudj minel hamarabb megnyugodni, es hatha hazajon meg a cicusod.
Nagyon sok helyre felraktam, fényképpel, mindennel együtt. Chip is volt benne, szóval ha ellopták talán meglehet. Viszont az orvosok nem nézik automatikusan a chipet, ezért ahogy van időm írom az e-maileket az orvosoknak (BP, Pest-megye), hogy ha bevisznek ilyen cicát, akkor mindenképpen ellenőrizzék.
De még mindig nem értem az egészet és nehéz elfogadnom a tényt, hogy talán többet nem látom.
Nagyon sajnálom a dolgot.
Az én Cirmos Kandúromat még kiskorában az egyik szomszéd bezárta a házába hogy fogja meg az egereket neki. Délután már feltűnt hogy nincs sehol sem, de azt hittük hogy csavarog.
Este kimentem keresni, megnéztem az összes árkot, de nem találtam.
Az egyik falubeli cigány látta az illetőnél a cicát és mondta neki hogy engedje el, mert már keressük, így amíg bementem a zseblámpáért a házba kidobta őt az árok szélére.
A cica alig volt pár hónapos ekkor.
Júliusban lesz két éves, él és virul és azóta úgy ragaszkodik hozzám, mintha kutyus lenne.
Remélem szerencséd lesz és megtalálod a cicádat.
Magas jutalmat ajánlottam mindehol érte! Akár vehetnek belőle másikat is, de semmi.
Olvastam, hogy vannak ivartalanított cicák, akik elkóborolnak, de nem értem hogy miért tette volna.
Amióta nem találom mint egy zombi közlekedek, nem eszek, alig alszom. Amikor jön egy infó, hogy valaki látni vélte, akkor bolyongok a minusz fokokban, hófújásban az utcákon és keresem. Majd több óra után jön a kiborulás, hogy nem találom.
Van két gyerekem muszáj túltennem magam rajta. Csak nem tudom hogy kellene...
Fényképpel keresd, hátha úgy valaki felismeri, ha ellopták és eladták. A fészen, elveszett állatok oldalain...
Addig is vígasztalásul... mert még hazatalálhat.
Az én cicámat 3 évesen a házunk előtt ütötte el egy autó. Bizonyos szempontból jobb a tudat, hogy mi temettük el a kertben és nem várjuk minden pillanatban hátha előkerül, de nehéz.
Nekem kellett jó 3 hónap, illetve fogytam 8 kilót, mert a dühöt eleinte sírásban, majd a tehetetlenség érzése miatt inkább sportban vezettem le, működött. Aztán már csak a szépre fogsz emlékezni.
Borzasztoan sajnallak, de ne add meg fel, akkor se ha megvisel. mert akkor meg azert vadolod magad hogy miert is nem kerested tovabb.
nagyon szurkolok neked hogy elokeruljon a cicad
Probalj meg hirdetni ugy hogy jutalmat igersz a megtalalonak, elofordul hogy eredmenyre vezet.
Fajcica volt gondolom hogy irod el lehetett volna adni...
biztosan gyonyoru cicus szegeny
Ez a legborzasztóbb az egészben, hogy nem is tudom mi történt vele! Leginkább ezért nem tudom lezárni magamban a dolgot.
Éjfélkor még aludt a nappaliban, reggel 6-kor már elkezdtem keresni és már nem volt meg. Az is fura, hogy hajnalban valaki megfogta, ezért gondolok valamelyik szomszédra, talán továbbadott már rajta (jó pénzért el lehet adni sajnos).
Az is lehet, hogy a szomszédoknál valamelyik kutya megölte, de nem hallottam macska nyávogást.
Nyakörvénél fentakadt és a gumi ellenére sem tudta kihúzni a fejét, de akkor megint a szomszédoknál kellett történnie, csak szóltak volna.
A szomszédok persze nem láttak, nem hallottak semmi.
1 hónapja lett kiivartalanítva, még ivarérett sem volt, létezik hogy csak úgy elkóborolnak egy olyan cica, aki mindig jött egy percen belül, ha hívtam?
Többen látni vélték, ezért mindig újra indult bennem a reménykedést, aztán a nagy csalódás. Hiába kerestem éjjel, hajnalban órákig, semmi. Még hasonló cicát sem láttam. Amelyik környéken mondták, hogy láthatták, ott egyenként szórtam be a postaládákban, hogy keresem. Kiplakátoltuk a boltokat. Facebookon terjed, onnan írt egy hölgy, hogy látta egy romos épületbe ugrani hasonló cicát, többen is mondták. Naponta többször megyek, ma éjjel is mentem, de semmi.
Annyira megviselnek ezek a keresési kudarcok, hogy muszáj lezárnom most már magamban, mert tönkremegyek benne. :(
Nagyon sajnalom, es tudom mit jelent. En tavaly a kutyamat veszitettem el, meghalt, es meg mindig elsirom magam ha ragondolok.
De meg ne add fel, elokerulhet, amig nem tudod hogy meghalt mindig van remeny hogy hazajon.
Ha tenyleg elloptak akkor egy picit vigasztaljon az hogy azert loptak el mert maguknak akartak olyan szep es aranyos volt, akkor szeretni fogjak.
De ez eleg valoszinutlen hiszen akkor hazamenne nem a szomszedbol?