Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
6 hós aludjon magától:(
Létrehozva: 2014. július 23. 10:46
Segítséget kérnék gyakorlott babaaltatóktól:) Olyanoktól, akik megküzdöttek a babaaltatással, és sikerült felülkerekedniük.
Lassan 6 hónapos lesz lánykám, és az altatással szenvedünk, de nagyon.
Tudom, hogy én rontottam el 2hónapja, de nem áll helyre a rend.
Lányom nagyon aktív, bő1hónapja forog, kúszik, kintvan 2 foga, 8 kilós, szóval megelőzi a korát, ennek megfelelően a szopisztrájk is lecsapott ránk 4hónapos korában. Akkoriban kezdtem el, hogy félálomban etettem, mert csak így volt hajlandó rendesen enni, egyébként 2perc után érdekesbb elfoglaltságot keresett.
Ekkortájt megszokta, hogy kézben alszik, és azóta hiába próbálom leszoktatni róla, (már eszik ébren is) nem megy:(
Eleinte csak a fotelban kellett ülni vele, úgy aludt, aztán ringatni kellett a fotelban, aztán járkálni vele, aztán járkálni és ringatni, most meg már ott tartunk, hogy járkálok ringatom hümmögök és 30 perc a minimum altatás...
És ez idegőrlő...
Nagyon sokat alszik, általában 9-10.30, majd 12.30-14.30/15, majd 17.30-19 , és 21(.30)-7ig. (közben éjjel 1x eszik de egyből visszaalszik)
Szóval az alvás mennyisége neki nagyon fontos, ha dörgöli a szemét és ásítozik, és nem altatom el, őrjöngő hisztibe kezd.
Próbáltam már számtalanszor a klasszikus beleteszem az ágyba, simizem, ha nyöszörög odamegyek, és simizem, meg a sírni hagyós módszert is nem1x de nálunk nem működik
Mindenki mondja, hogy ha álmos, akkor elalszik, de neeem. Most délelőtt pl 1 órán át tartott mire elaltattam, és most is még alszik...
Az a fő 'baj', hogy ő elvan, nagyon jó gyerek, csendesen szemlélődéssel elvan órákig, de nem alszik el.
Fentvan 2órája, dörzsöli a szemét, ásít, látom hogy fáradt. berakom a kiságyba.Kitámasztom párnával, különben egyből hasra fordul és elkezdi körbekúszni a kiságyat. Szóval elvan háton. nézeget 15 percig. aztán elkezd játsszani a cumival, a rácsvédővel, kurjongat 15 percig. Aztán elkezd méltatlankodni, heeee heeee hööööö höööö (gyere már muter) na innentől akár bemegyek, akár nem , rövid időn bekül sírás lesz, ami egyre hangosabb. ha felveszem akkor csend van, de ha visszateszem, üvölt. és nem alszik el. eddig 30perc volt 1x amíg bírtam hallgatni a sírását, csatak víz volt úgy belelendült, ezt nem tartom járható útnak.
Ugyanez a menetrend zenével zene nélkül, világosban, sötétben, apa altatja, anya altatja, van nyünyüke, nincs nyünyüke, van textilpelus nincs textilpelus, hidegben, melegben, suttogok neki, nem suttogok, simizem, nem simizem, ráhajolok, nem hajolok.
Ágyunkon együtt se megy az alvás, (egyébként kezdetektől egyedül alszik saját ágyában ügyesen), ha melléfekszek a nagyágyon engem vizsgálgat, tépi a hajam, mászik rám, szóval aktív lesz a jelenlétemtől.
Mi a fenét lehet csinálni? Hogy állítsul az alvási procedúrát át mondjuk 10percre?
Olyanoktól kérnék tanácsot, akik átéltek hasonlót, az "én gyerekem mindigis egyedül elaludt, ahogy megpaskoltam a fenekét" történetekkel nem tudok mit kezdeni..
köszönöm
Lassan 6 hónapos lesz lánykám, és az altatással szenvedünk, de nagyon.
Tudom, hogy én rontottam el 2hónapja, de nem áll helyre a rend.
Lányom nagyon aktív, bő1hónapja forog, kúszik, kintvan 2 foga, 8 kilós, szóval megelőzi a korát, ennek megfelelően a szopisztrájk is lecsapott ránk 4hónapos korában. Akkoriban kezdtem el, hogy félálomban etettem, mert csak így volt hajlandó rendesen enni, egyébként 2perc után érdekesbb elfoglaltságot keresett.
Ekkortájt megszokta, hogy kézben alszik, és azóta hiába próbálom leszoktatni róla, (már eszik ébren is) nem megy:(
Eleinte csak a fotelban kellett ülni vele, úgy aludt, aztán ringatni kellett a fotelban, aztán járkálni vele, aztán járkálni és ringatni, most meg már ott tartunk, hogy járkálok ringatom hümmögök és 30 perc a minimum altatás...
És ez idegőrlő...
Nagyon sokat alszik, általában 9-10.30, majd 12.30-14.30/15, majd 17.30-19 , és 21(.30)-7ig. (közben éjjel 1x eszik de egyből visszaalszik)
Szóval az alvás mennyisége neki nagyon fontos, ha dörgöli a szemét és ásítozik, és nem altatom el, őrjöngő hisztibe kezd.
Próbáltam már számtalanszor a klasszikus beleteszem az ágyba, simizem, ha nyöszörög odamegyek, és simizem, meg a sírni hagyós módszert is nem1x de nálunk nem működik
Mindenki mondja, hogy ha álmos, akkor elalszik, de neeem. Most délelőtt pl 1 órán át tartott mire elaltattam, és most is még alszik...
Az a fő 'baj', hogy ő elvan, nagyon jó gyerek, csendesen szemlélődéssel elvan órákig, de nem alszik el.
Fentvan 2órája, dörzsöli a szemét, ásít, látom hogy fáradt. berakom a kiságyba.Kitámasztom párnával, különben egyből hasra fordul és elkezdi körbekúszni a kiságyat. Szóval elvan háton. nézeget 15 percig. aztán elkezd játsszani a cumival, a rácsvédővel, kurjongat 15 percig. Aztán elkezd méltatlankodni, heeee heeee hööööö höööö (gyere már muter) na innentől akár bemegyek, akár nem , rövid időn bekül sírás lesz, ami egyre hangosabb. ha felveszem akkor csend van, de ha visszateszem, üvölt. és nem alszik el. eddig 30perc volt 1x amíg bírtam hallgatni a sírását, csatak víz volt úgy belelendült, ezt nem tartom járható útnak.
Ugyanez a menetrend zenével zene nélkül, világosban, sötétben, apa altatja, anya altatja, van nyünyüke, nincs nyünyüke, van textilpelus nincs textilpelus, hidegben, melegben, suttogok neki, nem suttogok, simizem, nem simizem, ráhajolok, nem hajolok.
Ágyunkon együtt se megy az alvás, (egyébként kezdetektől egyedül alszik saját ágyában ügyesen), ha melléfekszek a nagyágyon engem vizsgálgat, tépi a hajam, mászik rám, szóval aktív lesz a jelenlétemtől.
Mi a fenét lehet csinálni? Hogy állítsul az alvási procedúrát át mondjuk 10percre?
Olyanoktól kérnék tanácsot, akik átéltek hasonlót, az "én gyerekem mindigis egyedül elaludt, ahogy megpaskoltam a fenekét" történetekkel nem tudok mit kezdeni..
köszönöm
ha nem akar háton lenni, akkor ne erőltesd (az enyém már 2 hetesen sem tűrte, pedig a lába miatt háton kelett volna lennie, de annyira szerette sasolni a környezetét, hogy szó szerint ideges lett, ha nem a pocakján volt)
persze, hogy szeret hason barangolni, annyi minden új dolgot fedez fel ilyenkor
a kisfiam 1 hetesen körbe-körbe "mászkált" az ágyában, ahelyett, hogy aludt volna
az hogy dörgöli a szemét, de ilyen nehéz elaltatnod az számomra egyértelműen azt jelenti, hogy nem álmos eléggé, inkább unatkozhat(?)
lényegében mást sem csinálsz egész nap, mint altatsz: ez nem jó se neki sem neked
én soha nem megyek be ha "csak" nyüszög, vagy csak nincs kedve aludni és emiatt kajabál- ha tényleg baja van, azt hallom a hangján, de az ritka szerencsére
nem lesz lelkibeteg, ha hagyod sírni normál kereteken belül, hidd el
sőt, van olyan gyerek aki a sírással nyugtatja le magát, bármilyen furcsán is hangzik
A másik fiamnál úgy alakult, hogy babaként nem volt időm altatni, ezért rászokott, hogy elaludt magától. Sokszor játék között is kidőlt. Nem kellett altatni, de a közelében kellett lennem, ilyenkor egyedül is jót játszott, majd kidőlt. Aztán, ahogy kialakult a kis személyisége és akarata (elég makrancos, makacs gyerek), nagyon igényli, nem is az alatatást, hanem, hogy este foglalkozzak vele - még fogmosás, lefekvés után hússzor kijön, és beszélgetni akar, meg mellém bújni. Én már rájöttem, hogy na bumm, hát akkor mi van?
Most ilyen korszakban van.
Volt éjjel felébredős időszaka.
Volt az ágyunkba átjárós időszaka.
Most éppen lefekvés előtti beszélgethetnékes időszaka van. Majd elmúlik, mint minden más.
Szerintem nem rontottad el, próbálj türelmes lenni és altatni - elmúlik ez is. Pár év múlva már csak nevetsz az egészen.
A Suttogót jónak tartom, egész pici korban. Akkor úgymond még megtörhetők. 2-3-4 hónaposan még nincs olyan akarata, ezért könnyebb elsajátítani ezt a féle altatási módszert.
Mindegy, én nem bánok semmit így utólag, úgy látom a fiamon, hogy jól tettük, amit és ahogy tettünk.
Hát de nem ezt mondtam én is? :)
Nem erőltettem én semmit a topikindítóra, de úgy gondolom, hogy a sírni hagyásos módszer rossz megoldás minden baba esetében. És azt is gondolom, hogy egy féléves babától nem kellene elvárni, hogy magától aludjon el, akkor sem, ha létezik olyan baba, akinek ez sikerül, mert azért nagy általánosságban nem ez a jellemző. És ez nem jelenti azt, hogy az adott baba rossz lenne, vagy hogy a szülő rontott el valamit. Azt is gondolom, hogy egy babát nem lehet elrontani dajkálással, szeretgetéssel, ringatással, tartogatással stb. Elrontani azzal lehet, ha megtörik a bizalmát.
Próbálunk többféle dolgot ajánlani a topikindítónak és nem erőszakolva, hanem csak annyira, hogy ha még talál olyat, amit eddig nem próbált közülük, talán sikerül a problémát megoldania. De nem lehet kijelenteni, hogy márpedig egy gyerek x idős korában ezt meg ezt kell csinálja. Ez csak a nagykönyvek meg a nagyon okosok szerint van így. Azért egy rejtett kamerán keresztül szeretném látni, a sajátjukkal hasonló esetben mit kezdenek...
Talán van még, aki emlékszik vagy kezébe került B. Spock könyve...na ők tudják, hogy mondani sok mindent lehet, hogy így kell meg úgy kell...aztán amikor anya otthon van a picivel, majd ők ketten eldöntik, mi az ami ezekből bejön náluk és mi nem. Szépen rá kell bízni a mamára meg a babára a dolgokat és azok kialakulnak. Nem azt mondom, hogy teljesen figyelmen kívül kell hagyni mindent, de ne legyen már ufó, akinek a gyereke óránként igényli az evést - ennek számtalan oka lehet - vagy az, akinek az ugyanolyan korú gyerekenapi 5 vagy 3 alkalommal eszik, vagy ne kiáltsuk már ki elrettentő példának, ha valaki szoptatja a gyerekét x ideig vagy tápszerrel eteti - és ehhez hasonlók.
És igen...egyik szülő könnyedebben veszi a dolgokat, a másik jobban stresszel - miért szabjuk meg bárkinek is, mit csináljon? Ez is természet kérdése, egyik ember aggódóbb, a másik magasról tesz mindenre