Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kapcsolat Fertőtlenítés
Létrehozva: 2015. január 9. 00:05
Farkasvonyítás!
Már a címet ha olvassátok biztos azt hiszitek nem vagyok normális, pedig vannak olyan dolgok az életben, amiket lehet élvezni. Ilyen például a többség negatív, tetetett pozitív lelkiállapotától való függetlenség, a kreatív gondolkodás, az egyedi világnézet. Nagyszerű dolog nem elhinni azokat a negatív és hamis értékrendeket, amiket lavinaként zúdítanak az emberekre. Rengeteg jó tanács, csajozási tanfolyamok, társkereső oldalak, ilyen- olyan baráti, ismerősi vélemények. Ezek igazából semmit sem érnek valójában, pár kivételtől eltekintve. Az emberek már a kezdetektől fogva sem tudnak normális, őszinte, tiszta kapcsolatokat kialakítani egymással, ami nemcsak az érdekről, hanem az érzelmek tiszta áramlásáról szólna.
Elképesztően szánalmasak a mai pasik és nők egyaránt. Igazából az ötlettelen, unalmas sablonemberekkel van tele a világ. A nők gyakran választanak maguknál jóval butább pasit, akit persze irányítani akarnak. Amint ez nem jön össze jön a sárdobálás a pasira, az átverés, kihasználás. Amint kiderül, hogy a pasi elég nagy balek és birka, úgy még a házasság is szóba jöhet. Ahogy végigolvasom sok lány hozzászólását gyakran fordul ki a gyomrom és megy el az életkedvem olyan szinten lehangoló az írásuk. Jó lenne néha egészséges embereket is beszélgetni látni, nemcsak a szerepes maszlagokat, meg a közhelyes jó pofizást olvasgatni. Többre becsülöm ha egy nő és egy pasi egymással vitázik, mintha pöffeszkedve, önhittem, gőgösen, nyálasan hozzák a megszokott, kiábrándító degenerációjukat.
"A szerelem két bolond félreértése egymás között."
Remélem mindig lesz annyi lélekjelenlétem, hogy ne hagyjam magam egy olyan érzéki csalódásba sodorni, mint a szerelem, mert az teret ad a nem szerelmes félnek a manipulációra. A szerelem egy hazugság, egy tehetetlen és elvarázsolt lelkiállapot, mentális állapot. A szeretet viszont sokkal többet ér a szerelemnél és az egy normális érzés.
A netes párkeresés sosem komoly, mert hiányzik az emberekből a jellem és nem egyediek. A legtöbb társkereső oldal pedig fizetős, amivel az üzemeltetők járnak jól. Nagyszerűek a fórumok is, de hiába, ha az emberek a szellemi érettségük hiányánál fogva nem képesek élni ezen nagyszerű lehetőségekkel sem.
Igazán tiszta kapcsolatot mindaddig nem létesíthetünk másokkal, amíg meg nem tisztítjuk önmagunkat a sok mocsoktól és rá nem lelünk önnön tiszta értékeinkre. Nem a párunkat keressük egy életen át, hanem önmagunkat.
https://www.youtube.com/watch?v=ehNMtvoAIRY
Tompos Kátya-Magányos csónak
https://www.youtube.com/watch?v=YpJlf7IGOcE
Crystal Ha Velem Élsz (Dalszöveg-Lyrics)
Nem olyan angyali az.
Nagyon ilyen sokarcú nő inkább.
Olyan igazi tudathasadásos kislány.
Amúgy gyógyszerfüggő. A gyógyszer pedig elég erősen tompít valamit.
Tudod ha valaki nem akar valamit észrevenni, akkor úgy csinál, mintha hülye lenne. Ez nőknél is így van szerintem. Amúgy a nagyvállalatok felső vezetői és helyetteseik nem épp a jóságukról híresek.
Mondjuk inkább a jóság álarca mögé bújtatott gonoszság lapulhat ott.
Ez talán két különböző dolog. Az egy dolog hogy érzed, a társad boldog vagy szomorú, esetleg dühös, és más dolog az, hogy mit is gondol. De ha a társról van szó, akkor nagyjából képben van az ember hogy mi lehet az érzelmek mögött, milyen gondolatok kavarognak benne.
Azt észrevetted, hogy két-három év elteltével a párkapcsolatok többsége felbomlik. Ha ráismertek volna az igazi társra és őt választják, akkor a kapcsolat jóval tartósabb. Tehát nem ismerik fel az igazit, mégis vonzódnak hozzá.
Ez a nő érzelmi mazo. Van ilyen. El lehet őket fogadni amilyenek, nem bántanak senkit. Az életükbe pedig senkinek nincs beleszólása. Ártalmatlanok, nem kell megrökönyödni rajtuk. A szexuális mazok már durvábbak, na de azt nem látjuk.
De olvastam erről a mosolygós dühről valamit. Amikor egy családban nem szabad kimutatni az érzelmeket, a dühöt, és csak jókedvűnek kell lenni, akkor kialakul ez a kínok között is mosolygós állapot. Gondolom ehhez társult később a lelki mazo.
Nem perverzió, ha az alap állapotot nézzük, akkor inkább betegség.
Írtam egy hosszút, erre mire elküldtem volna kiléptetett ez a s!@r... no akkor rövidítve...
Nagyon élénk a fantáziád, ami színes, kreatív egyéniségre vall, ezt díjazom, de nagyon általános életigazságokat vonsz le a fantáziád által kiegészített kép alapján...
Én dolgoztam, viszonylag hosszú ideig olyan főnök mellett, aki gyakran ordított velem... hidd el nem élveztem, sőt, nagyon sokszor ott voltam hogy felállok és kisétálok az ajtón (amit egy nap végül meg is tettem)... hidd el, nem azért maradtam sokáig mellette, mert élveztem hogy úgy beszél velem időnként mint a kutyával, esetleg a durva pasikra gerjednék.. mégis sokszor mosolyogtam, mert ez volt a legjobb válaszcsapás, ugyanis annak örült, ha valaki megrettent és lábtörlővé változott, ami ugyanakkor tovább gerjesztette a haragját. Ha az illető elsírta magát, félő volt, hogy meg is veri... Ha látszólag nem reagáltam rá, vagy mosolyogtam, abbahagyta. Miért maradtam ezen a munkahelyen sokáig ennek ellenére?
1. Igenis a pénz. A pofátlanul sok pénz miatt. Ő is tudta hogy elviselhetetlen amikor bekattan valami, kevesen maradtak meg mellette, óriási volt a fluktuáció. Ezt kompenzálandó, aki mégis maradt, annak nagyon szép fizetést adott. Hülye lettem volna heti 1 ordibálásért elmenni harmadannyiért máshova. De a pénz önmagában talán nem lett volna elegendő, mint ahogy egy idő után nem is volt az, kellett hozzá más is:
2. a sok kiabálásnak volt ellenpólusa. Dícsérethegyek, hogy mennyire fontos a munkám, mennyire jól végzem és mennyire számít rám. Bevallom ez nagyon jól esett, ezt már csak később tudatosítottam magamban, hgoy ez volt az egyik legnyomósabb ok, hogy ottmaradtam, egyszerűen fontosnak éreztem magam végre, úgy éreztem értékes vagyok. Sőt, talán pótolhatatlan. Persze ez is csak a manipulálás része volt, hogy ott tartson, ma már látom, de egy bizonyos életkorban ezt simán benyeltem.
3. Egyszerűen sajnáltam. Mert alapjában jó embernek tartottam, aki a sok sérülése folytán lett ilyenné és tudtam hogy az igazi ember nem az ordító ember, hanem egy magányos kisfiú... egy magányos kisfiúra meg nem csapja rá az ajtót az ember....
Vagy az is lehet, hogy ez a nő egy igazi széplelkű nő volt, aki egyszerűen nem is értette, hogy mi történt az ő kedves főnökével, és biztosan azt gondolta, hogy hát ha ő azt mondja, hogy a recepciós ügyetlen, akkor tényleg az, de persze azért nem kellett volna így kirohannia és biztosan már meg is bánta a főnök, hogy ilyen csúnyán kiabált, és legközelebb majd nem teszi, legyünk vele türelmesek!
Totál mint Melanie az Elfújta a szélben!
És Te ennek az angyali tiszta lelkű nőnek nem próbáltál meg udvarolni? Miért?
Bocsánat, hogy közbekotyogok, de én még olyan emberrel nem találkoztam, aki mindig érezte volna, hogy a másik mit érez. Ha éppen más áll érdekében, más hangulata van, akkor úgyis csak saját magával van elfoglalva, és még az az ember sem érti meg a másikat, aki körül amúgy áramlik a szeretet. Nem látunk bele mások fejébe, főleg, ha valami eltereli épp a figyelmünket. És ez nagyon gyakran így van, a legjobbakkal is.
Nem azt mondtam, hogy én nem érzem az érzelmeket, de nem tudom megállapítani, hogy mások érzékelik-e vagy sem, mármint általánosító következtetést nem vonok le, ahogy azt Te tetted ("De a többi ember mit érez? Kétlem hogy megérzik az igazi társat, kevés az ilyen ember. Legfeljebb vágyat, vonzódást éreznek sokan.")
Igen és azért ez kisebb traumát okoz az emberben. Jó persze normál esetben.
Amúgy aki másmilyen nézeteket vall az lehet, hogy egy olyan közegben éled.
Ráadásul láttam már szende szűz nőt is titkárnőként. Félelmetes, mert olyan volt, mint egy kislány. Mint egy 8-10 éves kislány és nem tudott dühös lenni. Megjátszotta mindig, hogy dühös és szinte mosolyogva gurult dühbe. Félelmetes volt. Félelmetes. Ez így most persze vicces lehet, de aki belelátna a fejébe egy ilyen embernek lehet nem nevetne ilyen jókat. Ráadásul a főnöke úgy beszélt vele, mint a kutyával és ő ezt még kimondottan élvezte is.
Szituáció:
Egy titkárnő, egy beosztott ülnek egy irodában. Épp beszélgetnek mikor bejön a főnök és ordibál, üvölt, hogy a hülye recepciós még egy telefont se bír fölvenni. Ráförmed a titkárnőre, hogy valamit csináljon vele, aztán kimegy. Aztán miután kiment a főnök a titkárnő rázza a fejét és elmosolyodik és rám néz. De szerintem élvezte, hogy így beszéltek vele valamilyen szinten. Szerinted? Ne mondd, hogy megjátszotta, meg a lóvéért tartania kell a száját, mert simán kereshetne másik helyet is, régóta ott van már. Ezeknek a titkárnőknek szerintem van egyfajta perverziója és imádják a durva pasikat. Gondolj csak bele! Mindenki kedves vele, mert magas rangú. Kinyalják a valagát úton- útfélen. Ennek szexben az állatok jönnek be, akik pont az ellentétei annak, amilyen bánásmódot az életben kap.
Ezek unintelligens emberek, ne belőlük indulj ki.
7 csillagosban is előfordul...
Ettől függetlenül, nagyon rossz tapasztalataid lehetnek, jól sejtem?
A másik fölé kerekedés.
Dehogynem, az alapérzelmeket biztosan te is érzed, még akkor is ha a szavak mást mondanak. Szimpátia, gyűlölet. Ezt általában mindenki érzi, a kifinomultabbak a nehezebbek. Mondok egy példát. Ha belépsz egy idegennek a lakásába, lehet hogy mosolyogva fogadnak, de az esetleges feszültséget megérzed. Aki kifinomultabban érez, annak a lakás hidegebbnek is tűnik mint amilyen valójában. Ha viszont olyan idegenek közé érkezel akik szeretettel várnak és szeretik egymást is, ott valami miatt jobban érzed magad, és a lakás hőfokát is melegebbnek érzed. Nem véletlen az a mondás hogy valaki hűvösen viselkedik, vagy meleg baráti fogadtatás. Ezeknek van alapjuk. Régen a rezgésszámot nem tudták mérni, ezért kizárólag az érzéseikre hagyatkoztak, ami kifinomultabb volt. Mostanra szinte mindent gépek végeznek helyettünk, az emberek elkezdtek korcsosodni.
Pedig azok a házastársak mindig a szakterületükön kötöttek ki.
Abban élnek, nincs más. És tartok tőle, másról már nem is igen tudnának beszélgetni egymással.
Engem minden érdekel. De hiába, ha sokan nem tudnak követni, állandóan ismételnem, vagy lassítanom kell.
No igen, ezt is láttam. Amikor valamelyik úgymond magasabb rangba kerül, magasabb besorolásba, elkezdi lenézni a másikat. No ez számomra érthetetlen. Az ember nem ügyvéddel, katonával, doktornővel él, hanem egy társsal. Olyan problémákkal, ami az egyszeri embereket is ugyanúgy érinti.
Igen, más ugrik be a szóról neked is és nekem is.
Amúgy a maszekok sokkal jobbak a szállodáknál véleményem szerint.
Nincs ennyi sikkasztás, korrupció, nincs ennyi beteg, aberrált ember.
Egy szálloda igen zárt közösséget alkot. Nem kevés szálloda lehet tele beteg, aberrált, önmagából kifordult emberekkel. Amúgy pedig, ahol dolgoztam félelmetes volt. Úgy értem ment a korrupció és a másik kinyírása, alárakás a másiknak. Viszont ezzel együtt, ha valamire rájött az illető, akkor kis időre úgy csináltak, mintha minden rendben lenne. Ez a viselkedés abszolút a kétarcú, pszichopata, skizofrén, tudathasadásos, elmebajos emberekre vall. Ez sok helyen megvan, viszont a mértéke ennek sem mindegy. Van ahol nem annyira zavaró és van ahol a kicsinálás mértéke is olyan erős, hogy az nem tükrözi a csillagok és a színvonal számát. Ráadásul az igazi ok nem a munkavégzésben keresendő, hanem a jellemben és ez az igazán félelmetes.
4*-os szállodában is dolgoznak nagyon primitív emberek, többnyire nem az intelligencia csúcsa dolgozik recepciósként, takarítóként, karbantartóként vagy mosogatóként... ha a menedzser szinten is ez van, akkor az a menedzser réteg az aljról küzdötte fel magát, ami egyrészt dícséretes, másrészt szomorú, hogy bizonyos primitív szokásoktól meg nem sikerütl megszabadulnia. Nekem hála az égnek ehhez a közeghez sosem volt "szerencsém".
Nem azért nem akarom feszegetni a témát mert kellemetlen, csak úgy érzem picit be lettem támadva, mentegetni meg nem akarom magam mert nincsen miért. Mint mondtam, bizonyos szavakról egészen más ugrik be kettőnknek, így könnyű elbeszélni egymás mellett, annyi időm meg nincs, hogy egy novellát írjak a tutajos pillantásom pontos definíciójáról, okáról, céljáról, címzettjéről, fogadtatásáról, következényeiről ésatöbbi.
Persze, belelovalltam magam. Kicsit ingerült lesz, ha ilyen témáról beszél az ember, főleg akkor, amikor megtörtént, valós történésen alapul. Engem is szerettek szinte kivétel nélkül minden melóhelyen és sajnálták, hogy elmentem. Egy olyan hely van, ahol nem szívesen voltam. Olyan szintű pénzmosás és korrupció folyt ott, hogy azok az emberek, akik nem olyanok, azok ott nem voltak szívesen látottak. Erről csak az tud hitelesen beszámolni, aki dolgozott már ilyen helyen és nem tudott azonosulni a beteg, aberrált dolgokkal.
Nekem erről más tapasztalom van, mint neked.
De valahogy, ha kényes a téma, akkor az emberek nem igen beszélnek róla.
Van akinek az is poén egy melóhelyen, ha egy pasi mondja neki, hogy valamilyen tárgyat feldugna a nő pinájába, esetleg elővenné neki a farkát. Vagy ha mondjuk jönne valakivel szembe a melóhelyen egy kigyúrt roma csávó, (kb 40 éves)a bulldog fejével és mondaná egy 16-17 éves tanuló lánynak, hogy majdnem szembecsókolóztunk és cuppogtatna a szájával hozzá, a maga gusztustalan módján. Vagy mondjuk a kollégájához menne oda és ecsetelné neki a dolgot, hogy ő a saját spermáját szokta kóstolgatni és milyen íze van. Esetleg ugyanez pasiknak tenne ajánlatokat viccesen. Van olyan nő is, akinek ez bejön és még vicces is. Amúgy egy 4 csillagos szállodáról beszélek és ez mind megtörtént dolog. Mondjuk ezt már csak a kávába hallucinogén anyag keverés tetőzi még jobban. Sajnos vannak ilyen helyek is. Ritka, de van.
Nagyon belelovalltad magad... szerintem egészen mást értünk mindketten a tutajos pillantás alatt..és ennél tovább én ezt a témát nem részletezném mert csak további félreértésekre ad okot. Soha nem manipuláltam ezzel embereket, mindig jól végeztem a munkámat, soha nem rúgtak ki sehonnan. Szerencsére nem is találkoztam olyannal, aki ilyen módon akart volna manipulálni, becsapni másokat, talán ezért nem értjük ugyanazt a szavak mögött. Más a tapasztalatunk.
https://www.youtube.com/watch?v=XFnhi1ol66w
Within Temptation: Angels [magyar dalszöveggel]
A szexualitás egy elég primitív dolog. Ezzel maximum a primitív embereket lehet becsapni, manipulálni. Aki kicsit okosabb, van esze is, annál ez nem működik és átlátszó számára ez a kis színészkedés. Annyit fűznék még hozzá, hogy a munkahelyen dolgozni és teljesíteni kell. Vannak olyan helyek, ahonnan az ilyen kis faszálligatókat gyorsan elküldik a szar munkavégzésük miatt és még a cölöpálligatás sem menti meg őket.
Pedig simán zaklatás.
Attól, hogy hülyének nézel valakit, azzal ismered el igazán, hogy valójában nem ő a hülye.
Amúgy akinek esze van és valódi férfi, az az ilyen kis faszálligatókat elküldi a fenébe, oda ahová valók!
Szórakozzanak az ilyenek az anyjukkal!
De mi a célja a faszállító pillantásnak?
Mert, hogy nem a faszállítás és nem is a szex az holt biztos.
Nem hiszem, hogy meg tudnám állapítani mások mit éreznek vagy mit nem... :)
Nem tudom, ezek mind nem törényszerű dolgok. Attól még mert egy helyen dolgoznak, adott esetben egy projekten, még lehet más a szakterületük is. Az érdeklődési körük meg miért lenne alapból azonos... neked az egyetlen érdeklődési területed a munkád? Mondjuk egy tanácsadó cégnél van egy pénzügyi tanácsadó meg egy ügyvéd. Nem beosztottai egymásnak, nem ugyanaz a munkakörük, mégis sokat dolgoznak együtt. A probléma ott van amikor tényleg nagyon klassz az állás és egyikük sem szeretné ezt feladni. hát ott előbb utóbb tényleg okozhat feszültséget a közös munkahely. Vagy ha tényleg ugyanaz a szakmájuk (két ügyvéd), ott óhatatlan, hogy mivel eltérő karrierpályát futnak be (az egyik elhelyezkedik a közigazgatásban és lépeget a tyúklétrán, a másik meg alapít egy saját ügyvédi irodát és nemzetközi színre lép vele), előbb utóbb felborul az egyensúly, a sikeresebb, többet elért, egy idő után másképp (lenézően) néz a másikra.