Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Családi probléma :(
Torolt_felhasznalo_925109
Létrehozva: 2015. március 22. 14:31
Sziasztok!
Kívülállók véleménye érdekelne.
Nagyon el vagyok keseredve. A problémám a következő: az apámmal nagyon rossz a viszonyom. Nagyon szigorúan nevelt és sokat bántott, így mostanára oda jutott a kapcsolatunk, hogy alig kommunikálunk. Telefonon sosem hívjuk egymást, de időnként hazamegyek az anyám miatt. Vele jó a kapcsolatom és napi szinten kommunikálunk is, de ami igazán fáj, hogy mindig apámnak ad igazat, őt védi, bármit is csinál. 2 nappal ezelőtt csörgött a telefonom, az apám hívott. Annyi, hogy köszönt, és kérdezett tőlem egy piti kis információt, ami baromira nem is volt fontos, de engem hívott, mert tudta, hogy én tudom. Utána semmit se kérdezett, hogy vagyok, akármi, csak gyorsan lerakta a telefont. Nekem nagyon rosszul esett, hogy csak ilyenkor vagyok jó, egyébként soha eszébe nem jutna felemelni a telefont. Egész nap sírtam és rosszul éreztem magam, a páromat is sikerült megbántani, akit persze zavart, hogy más hülyesége miatt neki kell szívnia.
Mondjátok meg, bennem van a hiba? Tényleg normális, hogy érzékenyen reagáltam erre?
Az anyám persze megint őt védte, amire én ahhoz a lépéshez folyamodtam, hogy adtam neki 1 hét gondolkodási időt. Ez alatt sem telefonon, sem máshogy nem leszek elérhető, amitől tudom, hogy ki fog készülni, mert napi többször is szoktunk kommunikálni. De azt akarom, hogy gondolja végig, hogy fontos vagyok-e neki. Viszont most ott tartok, hogy még én érzem rosszul magam, amiért nem veszem fel a telefont.
Mit gondoltok erről? Mit tennétek a helyemben?
31 éves nő
Nagyon koszonom, na vegre.
Nagyon sok boldog elmenyem is van gyermekkorombol.
Masreszt nem csupan a szuloi hazban eltem.
Azonkivul rengeteg jo elmenyem van. 
A rosszakon meg mar reg tul vagyok. 
Persze te ezt is jobban tudod. 
Fantasztikus!!! 
Akiknek meg meg nem sikerult, azoknak vagy segitek vagy legalabb nem bantom oket, mert tudom, min mentek keresztul. 
Nekik maguknak kell keresztul menni a gyogyulas folyamatan es kinkeserves, amig teljesen megszabadulnak. 
De aki akar, az elobb utobb meggyogyul. 
Ebbol. Sajna, inkabb utobb, de megeri. 
Auf Wiederschauen. Bye. See you.
Igazad van. Mindenben. Szia.
Duhodt vagy te. Azt se tudod, mirol beszelsz, es csak frocsogsz, igen te frocsogsz. Tudom ,hogy macskaval egy kovet fujsz, neki sincs goze ahhoz, amihez hozzaszol, ahogy neked se. Ki sajnalja sajat magat? En mar regestelen reg til vagyok mindenen, te meg meg elotte. Soha eszembe sem jut. Azt viszont tovabbra sem engedem, hogy a foldonfekvot rugdossatok ti frocsogok. Na mehetsz, nem hivtalak. Ha nem irok, ne valaszolj.
Az a helyzet, hogy engem ez a dühödt, beteg szóáradat végtelenül taszít. Ugyanaz a véleményem, ami Macseké. Ha igazán magadba nézel, a dühöd a gyerekkori sérelmeidről szól. Számomra ez értelmezhetetlen és nagyon-nagyon ellenszenves. Csapkodsz magad körül, sziszegsz, haragszol mindenre és mindenkire aki nem a te és a ti önsajnáló álláspontját képviseli. Én ebben már nem szeretnék részt venni.
Hisztis talan te vagy, meg milyen lelketlen a masok problemaja irant.
valaki mondja, apam utott vert, anyam meg nem allt mellem. Erre te: ne hisztizzel.
Ja, en is mentem, mar legkozelebb is. Akkor anyam kedvesen fogadott, mert jo kedve volt. Amint az abra mutatja, a gyermeknek nem kell semmit sem csinalnia, mert nem tole fugg, hogyan bannak vele. A gyermek mindig kiszolgaltatott.
Minel tovabb ragozod, annal inkabb fenyevekre kerulsz attol, hogy egyaltalan felfognad, tulajdonkeppen mirol is van szo.
O,nem fog magara maradni. Az anyjaval mindig is ez volt az abra, a ferjevel meg jol megvannak. Ne almodozz es ne koltogess.
Masik oldal. Nincs. A szulo a felelos a gyermekeert. Ugyan vajon hogy kerult abba a gyerekbe annyi gyulolet a szuloje fele? Ugy szuletett biztosan. Az, ha ilyen lett, a szulo hibaja. Szulo-gyermek nem egyenlosegi viszony. A szulo a felelos a gyermekert. Forditva nem mukodik.
Neked hisztis regalas mert ugy akarod latni.
Nos, ha az altalad emlitett gyerekben gyulolet halmozodott fel az anyjaval szemben, biztos sokat szivott az anyja miatt. Ahogy itt is a TI.
Nem tudjuk, a TI depresszios-e, az viszont biztos , hogy lelkiserult. Neked ez nem eleg? Mi kell?
Tehat szerinted van egy szuletett gonosz gyerek, akibol gonosz felnott lett es meg az enelcere is bejon aztatni a jo szuleit. Egek!!! Nagy muvsz vagy, feje tetejere allitottad a hazat. Szoval o nem is annyira aszulei aldozta hanem szgenyek az o aldozatai. mondjal meg par ilyen marha peldat, hadd nevessek tovabb.
Kb ennyi.
Nekem akarsz mondani valamit, mondjad nekem. En is csipobol vagnam ki a nekem durvan beszolot a beszolasaval egyutt. Nem kell, megha oszerinte "jot akar" sem. Menjen.
A turkalasoddal meg menjel mar. Ki turkal. Engem olvass vissza, ha nekem uzensz. En adtam neki hasznalhato megoldast es nem kuldtem pszichomokushoz. Anelkul is meg lehet oldani. Csernus egy ido utan mar mindenutt ugyanazt mondja. Ha elmegy hozza es hazakuld, oldd meg a problemadat, jol ki vagy segitve. Gondolom, nem ingyen.
Teneked mas, az o helyzetet csak rontjak a szemetkedo megjegyzesek. Abban kellene vele egyeterteni, hogy ne szoljon egy darabig az anyjahoz. En sem ertettem vele egyet, attol meg nem kell ot a foldbe dongolni, ha egyaltalan erted, mirol beszelek.
Te meg a szemelyes nem erintettseged miatt egyaltalan nem latod, o mirol beszel vagy akar en. Ahogy te el nem tudod kepzelni, milyen egy igy mondom luke csaladban felnoni, nekem meg nekunk halvany lila gozunk nincs, milyen lehet egy normalisban. Nincs belole tapasztalatunk, ahogy neked se. Orulj neki.
Tudod kinek kell a te sajnalatod. Teged is lehet sajnalni, hogy keptelen vagy felfogni, hogy masnak baja is lehet, ha meg neked eddig nem volt.
Hogy jot akarsz. Ted ugy, hogy el is higgyek neked.
Es hogy gyogyultal ki belole?
Mert erdekes lenne megtudni.
Azért talán egy állami gondozott mégis más. Ezer oka lehet hogy valaki miért mond le a gyerekéről. Többek között talán az, hogy biztosítottabbnak látja a gyerek életét, mintha maga próbálná felnevelni.
De végigcsinálni 18 évet egy szigorú (ami még talán nem lenne önmagában baj, de ezt egy kamasz, egy tinédzser teljesen másként látja, ugyanúgy hibának rója fel, mintha verné a szülő) és/vagy brutális (tettlegesen vagy verbálisan...mindegy) szülővel és 14 év elteltével még mindig ezen rágódni és nem felfogni, hogy egy ilyen ember nem fog megváltozni...komoly önértékelési és emberismereti hiányosságra vall.
És ugye nem tudni, az anyával beszélt-e valaha is ezekről a dolgokról. Ha most képes ún. büntetni az anyját, akivel állítólag jó a kapcsolata (bár azt én sem értem, egy ennyi idős embernek miért van szüksége napi többszöri szinten az anyjával való kapcsolattartásra...mintha nagyon megrekedt volna a gyerekkorban és talán ezt érezték a többiek is), akkor valahol ő sem emberibb az apjánál.
Sokan írtuk amit javasoltál...ki-ki vérmérséklete szerint. Rugdosást - megint csak ezt tudom mondani - egy embertől olvastam, őt is kiradírozták mint a ti "jókívánságait". Nem tudom miért kellene kisregényt írni, pont elég a szakember ajánlása. Korrekt, lényegretörő.
Úgy érzem tképpen ugyanazt mondjuk, csupán te körítést is teszel hozzá, én (meg a többiek) csupán röviden egymondatos tanácsot próbáltunk adni.
Ennyi informaciobol nagyon nehez megerteni a helyzetedet kulonosen,hogy a szuleid velemenyet nem ismerjuk./ bar ugye itt a forumon ez egyebkent is ritkan fordul elo, pedig azert szoktak tanacsot kerni/, Ugy tunik, hogy ez helyzet teged nagyon felzaklat es mivel mar felnott no vagy ideje lenne rendezni a kapcsolatot a szuleiddel.Probalj meg olyan pszichologust keresni, aki ilyen csaladi konfliktusok megoldasaban jaratos,vagy peldaul elmehetsz olyan onismereti csoportba is, ahol hasonlo helyzetben levokkel talalkozol. Sokszor ez utobbi hasznosabb es olcsobb megoldas is. Ez egy nagyon nehez kemeny munka lesz ,sok sikert.
Halkan megkérdezem: TE írtad ezt neki? Ha a válaszod igen, mikor? A kirohanása előtt vagy után?
Az helyzet, hogy jó eséllyel erre is kirohant volna. Már amennyiben igaz az, amit megtudtunk, hogy a szülőkkel a kapcsolat rendezésére irányuló javaslat kivágta nála a biztosítékot. Ő azt szerette volna hallani, hogy apád egy kötsög, jól tetted, hogy anyádat zsaroltad, jajteszegééény....,ugyan felnőttél, de még mindig a saját xarodban dagonyázol, a sok hülye pszichológushoz küld, de ne törődj velük, gyere dagonyázzuk együtt, nekem is xar volt a gyerekkorom!
(Szerintem olvas és szörnyülködik, hogy mindenki csak a rosszat akarja neki.)
Vegyunk allami gondozott gyerekeket. Ha jol tudom a legtobb talalkozni akar azzal a szulovel aki pedig eldobta. Logikusan a kozelebe sem kellene mennie es megis...
Az , hogy miert szukseges rendezni a kapcsolatot a szulovel azt vagy erted, vagy egyszer megerted. Ez nem azt jelenti, hogy fuggsz tole, majd szeretni fog stb. Egeszen masrol van szo.
A topkinditonak pedig a kovetkezot lehetett volna irni:
Ennyi informaciobol nagyon nehez megerteni a helyzetedet kulonosen,hogy a szuleid velemenyet nem ismerjuk./ bar ugye itt a forumon ez egyebkent is ritkan fordul elo, pedig azert szoktak tanacsot kerni/, Ugy tunik, hogy ez helyzet teged nagyon felzaklat es mivel mar felnott no vagy ideje lenne rendezni a kapcsolatot a szuleiddel.Probalj meg olyan pszichologust keresni, aki ilyen csaladi konfliktusok megoldasaban jaratos,vagy peldaul elmehetsz olyan onismereti csoportba is, ahol hasonlo helyzetben levokkel talalkozol. Sokszor ez utobbi hasznosabb es olcsobb megoldas is. Ez egy nagyon nehez kemeny munka lesz ,sok sikert.
Ennyit kellett volna irni. Talan.
Mutasd már meg légy szíves, hol írtam olyat hogy elfogadom az ilyen viselkedést. Hogy te mit érzékelsz egy vadidegen írásaiból egy bulvárfórumon, az legyen a te dolgod, nekem megfelel a valóság. Nem a hozzászólókat kell elemezni, nem ez a topic témája. Kénytelen vagyok 126-szor is leírni mert mintha nem jutna el hozzád...
Amit az előző hsz-ban írtál, hogy alapvető szükséglet a szülőkkel való viszony rendezése...hát...mintha nálad lenne valami eltörve. Vegyük, hogy valóban egy bántalmazó szülőről beszélünk. Mégis mit akarsz vele rendezni? Bokszmeccset? Egy ilyen emberrel nincs mit rendezni és egy felnőttnek ezt tudomásul kell venni. Fájhat, de nem szabad a nap minden percét ezzel kitölteni. Egy ilyen emberrel simán meg kell szakítani a kapcsolatot és kész.
Arra pedig megint csak nem fogunk választ kapni, a ti az anyjával beszélt-e valaha is az apja viselkedéséről és milyen eredménnyel vagy ha nem akkor miért nem.
Tehát összegezve az eddigieket még mindig csupán egy hisztis gyereket látunk. Lehet hogy nem az - lehet hogy mégis csupán az. Egymást fölösleges elemezgetni, ezzel a ti (ha ugyan még visszanéz a topicba) nem lesz előrébb.
(tudod egyébként abba is bele lehet fáradni, amikor unalomig ismételgetik a jajszegénybetegrossznekinemértikmeg szöveget...)
Nem borult el az agya rogton. Mar az elso hozzaszolas is bicskanyitogato volt es ezek utan meg megkoszonte...
Egy gyereknek lehet a fenekere utni neha /bar ennek sem vagyok hive, de ezt meg elfogadom/ de utni-verni... Erre egyetlen gyerek sem szolgal ra.
Ilyet nem hazudott volna, ha nem igaz, a szulok reszerol pedig ilyen viselkedesre nincs mentseg . Az is szanalmas, ha egy anya hagyja, hogy a gyereket a szeme lattara ussek.
Ha te ezt elfogadod, akkor ez komolyan sajnalatos. En ugy erzekelem, hogy neked nincsen realis keped arrol , hogy milyen csaladok is vannak es mennyi tragedia zajlik a szinfalak mogott, amit nem mernek elmondani , megoldani pedig keptelenek.
Ilyen beszolasok utan meg kevesebb lesz. Ja, ettol meg a problemat meg kell oldani ezt en sem vitatom.
Erre most kapsz 125 valaszt macsektol illetve masoktol, amelyben meg pontosan 125-szor fogjak neked leirni ugyanazt, amit eddig mar 125 -szor leirtak. Bele lehet faradni. Az empatia es egyutterzes hianya ugyanolyan sebzettsegre utal, de emiatt mar kiosztottak, miszerint semmi kozom hozza. Ok.
En egyszeruen el sem tudom kepzelni milyen erzes lehet az, hogy felnottkent nem mersz haza menni, mert felsz, hogy megutnek. Ez azert itt nehany forumozonak nem okoz kulonosebb gondot, sot a ti. a hp. Ja a megoldas, hogy akkor is uljon le veluk beszelgetni ! vagy soha ne menjen tobbet arrafele.
Csakhogy pont az a lenyeg , hogy elobb -utobb az ember rendezze a szuleivel a viszonyt felnott modon, mert erre alapveto szukeglete van. Mert lesznek unokak, mert a szulok megbetegszenek stb.Es ha nem megy arrafele, az milyen rendezes?Es ha ugy tesz mintha nem lennenek , akkor valoban megszunnek letezni?
Azert a csaladi rendszer mint olyan es a szemelyek lelkivilaga kicsit bonyolultabb ennel.
Én tényleg csak azt nem értem, hogy a 31 év alatt valóban nem volt egyetlen egy ember sem, aki valós segítséget adott volna a ti-nak? Valahogy nem tudom elhinni (persze attól még lehet). Vagy csak tényleg a kényelmesebb megoldás mellett döntött mert így körülötte forog a világ? De ennek ott a veszélye - amit írtam előbb is -, hogy egyszer magára marad, mert ilyen hangulatingadozásokat senki nem bír el hosszú távon 24 órában. Most még csak megbántódott a párja, de a sokadik ilyen után elege lesz.
És megtudni nem is fogjuk mi és hogyan, mert úgy besértődött ti a szitokáradata közepette, hogy lelépett a színről. Maradt egy odavetett kérdés - ill. kettő, amire kapott választ, nem is egyet, de ezek szerint nem voltak megfelelőek. Mi itt maradók meg most vesézgetjük a semmit
Ami még nem fér a fejembe az az, hogy ha egy topicot képes volt normális, kulturált hangnemben megnyitni, akkor miért borult el az agya a nembuksisimogató válaszoktól? Gondolom erre a válasz a depresszió lenne...na de biztos, hogy az??
A TI szavakkal ütött, en szo szerint üditös flakonokat csaptam a falhoz/földhöz, vajazo kest a konyhaszekrenyhez. Melyik a jobb?
Mint ahogy en is csak fel akartam vetni a depresszio lehetöseget. Ugyanis azt pont az nem veszi eszre aki depresszios. Mint pl en magam.
Tudom, mert benne voltam. Es azzal, hogy "hallgattassek meg a masik fel is", abban a pillanatban olaj volt a tüzre. Ezert kiakadt. Nekem is volt ket ilyen szo: a nyugi es a megoldjuk. Nekem ket evembe tellett, mert a ferjem szo szerint elcipelt az orvoshoz. Es nem meg evekig ment a letargia/örjönges kettössege.
Nézd nem mondta a ti, hogy depressziós lenne. És így csak egy hisztis reagálásként jön le az egész.
Azt pedig tényleg nem értem, miért az anyját bünteti - mit fog lépni, ha ezek után esetleg az anyja sem fogja keresni többé? Jön a következő topic?
Egyébként nem véletlenül mondtuk már többen, hogy ez így nagyon egyoldalú, meg kellene ismerni a másik fél álláspontját is. Ki tudja, lehet az anyának is olyan helyzete, érzései, kapcsolata erre és arra is (mármint a gyereke és a férje felé), ami elég érthető és világos magyarázatot ad a viselkedésére (bár talán az ő megítélésben is túlzásba esett a ti...ezt nem tudjuk).
Nézd, a ti azt mondja, csendes, rendes gyerek volt. Tudod láttam én ilyen csendes, rendes gyereket aki ránézésre tényleg az volt, de ha jobban megnézted, olyan mélységes gyűlölet volt benne a szülő felé, hogy megrémült tőle aki csak észrevette. Pont egy anya ne venné észre az ilyet? Ki ismerné tőle jobban a gyerekét?
Nos csak felvetettem egy lehetőséget...
Nos en olvastam a toikot akkor is amikor meg benne voltak a TI hsz-ei.
Nem tudom, ismertek-e (barki is) depressziost közelröl, vagy volt-e nektek magatoknak. Nekem volt. Es tudom, hogy az egyik pillanatban mely letargiaban voltam, a masikban agressziv voltam, törtem zuztam.
Es a mai napig nem tudom, mi valtotta ki. Voltam orvosnal, jartam terapiara. Es közel nem voltak olyan eelmenyeim mint a TI-nak.
Valoban a dagonyaba nem kell mellefeküdni, de empatiat mutatni lehet, bar ha valaki nem erzi, akkor mindegy. Ugyanis empatiaval el lehet erni, hogy meg jobban megnyiljon valaki, es akkor lehet elmondani a velemenyünket.
Ö elmondta a panaszat, jöttek a szövegek, hogy neked kell nyitni apad fele, beszelj vele, a te hibad biztos, meg hogy hogy kepzeled, hogy igy viselkedsz anyaddal, meghogy zsarolni ...
Valoszinüleg ez volt, ami kivagta nala a biztositekot. En megertem. Az pedig hogy ki milyen nagy ivben tud tenni 31 evesen az egeszre, mind attol függ, hogy mennyire bantottak.
De bizony, a kép teljesen más, mint amikor még bent voltak a hisztisp. hszek.
Te a személyes érintettséged miatt másképpen látod, ami érthető. De hidd el, szakember kell neki és nem is mondtunk mást. Azt az elemet hagytuk ki, hogy előtte sajnáljuk. Ami spec nem visz sehová.
Lehet újat mondok neked, de az is egyfajta együttérzés, hogy szakembert ajánlok valakinek. Mert éppenséggel elküldhetném melegebb éghajlatra is, ahogy a ti tette itt a hozzászólókkal. Pedig akárhogy néztem, egy kivételével mindenki normális hangnemben szólt hozzá. Hogy ő ezt hogy reagálta le....hát ezt inkább hagyjuk. Vagy sajnálgassam? Akkor jobb lesz neki? elmúlnak a problémái, megoldódnak a gondjai? Ugyan már.
És neked is mondom, mint Sissinek: közöd hogy nekem mi, hogy mikor, miért? Nem hozom ide ha van, ha nincs, mert ez egy bulvárfórum és nem itt találják fel a spanyolviaszt. Ne a mások dolgaiban turkáljatok, hanem ajánljatok használható segítséget a ti-nak. Ezt kérte. Talán a tietek jobban fog tetszeni neki és megfogadja.