Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Házas pasival kezdeni? 18L
Létrehozva: 2016. Április 10. 13:25
Én 18 éves vagyok, ő pedig 39. Egy hónapja ismertem meg, egy szórakozóhelyen. Egyszerűen isteni pasi, soha életembe nem találkoztam még ennyire férfias férfivel, teljesen az ideálom, nagyon nagy hatással volt rám. Tudtam a korát, ő is az enyémet,de nem érdekelt, annyira megvolt köztünk a kémia. Így utólag visszagondolva nem kellett sok, hogy lefektessen, csak aztán, pont mint egy rossz filmben, kiesett a kabátzsebéből egy gyűrű. (nyilván nem volt rajta) Kérdeztem tőle, hogy melyik búcsúban nyerte a céllövöldén, elkezdett magyarázkodni, de azért ennyire hülye nem vagyok. 12 éve házas, két gyereke van (a nagyobbik lánya csak két évvel fiatalabb nálam). Persze az első gondolatom az volt, hogy rohadt szemétláda, de azóta nem hagy békén. Írogat, hívogat, én meg, magam sem tudom miért, de nem tudom megállni, hogy ne válaszoljak. Egy hónapja találkozgatunk. Nem egyszer, csak egy hajszál választott el attól, hogy lefeküdjek vele (ő mindig "készen áll", ezt el is mondja) Már rengetegszer megkérdeztem, hogy mi van a feleségeddel, erre mindig az a válasza, hogy én ezzel ne foglalkozzak, az ő dolga.
Ha az érem egyik oldalát nézem,képtelen lennék tönkretenni egy családot, két gyereket.
Ha a másikat, lehet nem is tennék tönkre semmit, valószínűleg nem lehet annyira jó a házassága, ha engem hajt. És nem tudok elmenni szó nélkül az iszonyatos vonzódás mellett, a lelkemet is eladnám egy éjszakáért vele..
Fogalmam sincs, mit tegyek, hogy a szívemre vagy az eszemre hallgassak. Ti mit gondoltok erről az egészről? Róla, a viszonyunkról. Minden véleményt szívesen fogadok.
Ha úgy érzed, hogy nem tudsz elszámolni a lelkiismereteddel, akkor ''sima'' ügy: hajtsd el a faszit, sírasd meg, oszt' lépj tovább. Ha meg nem így van, akkor meg nem kell a rizsa, menj és próbáld ki - abban a tudatban, hogy ebben a történetben mindenképp Te szívod meg érzelmileg.
Konkrétan mit vársz ettől a topictól? Mert az eléggé nyilvánvaló, hogy senki nem fogja azt írni neked, hogy rohanj a pasi karjaiba, ő a Nagy Ő, biztos életetek végéig boldogok lesztek... Ha egy alkalmi kapcsolatot akarsz, és el tudsz számolni a lelkiismereteddel, akkor tedd, ami jól esik. De azzal biztos tisztában vagy, hogy nem remélhetsz többet egy (vagy max néhány) kellemes éjszakánál egy olyan pasitól, aki zsebre vágja a gyűrűjét, hogy felszedjen egy több mint 20 évvel fiatalabb csajt. És szerencsés leszel, ha ennyivel megúszod, nem derül ki a dolog és a feleség nem rajtad akarja levezetni a dühét, csalódottságát.
Szóval szerintem nem nagyon fog előrébb haladni ez a téma annál, mint ahol most van. Valószínűleg még jó néhány hsz-t meg fog érni a topic, de az csak arról fog szólni, hogy még többen leribiznek, mert esetleg átéltek egy hasonló szitut, csak feleségként, és persze hogy a harmadik felet okolják, mert úgy a legegyszerűbb. De ettől te nem leszel okosabb.
Ha engem kérdezel, kicsit próbálj meg elkezdeni felnőni, és átgondolni, hogy milyen következményei lehetnek a tetteidnek. Tudom, mondani könnyű :)
A topicnyitó sehol nincs, tehát a topic kamu. Logikus. Az fel sem merül, hogy a topicnyitó nem az internet előtt tölti a fél életét. Tökmindegy...
köszönöm azoknak, akik a kérdésre válaszoltak. Sajnos elment más irányba a beszélgetés.
attól én nem tartom magam se r.ibancnak, se aljasnak, hogy megtetszett egy férfi. Függetlenül attól, hogy neki családja van. Ha egy hasonló helyzetről hallanék, biztos nem a "harmadik felet" okolnám. (És nem, nem a felelőséget akarom hárítani) Nem is erre vonatkozott a kérdésem, hogy ki a hibás. Azt hiszem, részben mindenki, de a legnagyobb hibás nem én vagyok.
mindegy. Úgy vagyok vele, hogy nem tudnék elszámolni a lelkiismeretemmel, ha megtörténne ez a dolog, akármennyire is vágyok rá. Szeretnék ez ellen tenni valamit, de egyelőre tanácstalan vagyok, nem tudok az agyammal gondolkodni..
Napi váltást írtam?
Nem.
Miért kell mindig mindent kiforgatni? Pontosan tudom hogy mit, és miért írtam.
Az a fajta férfi akiről te beszélsz, napi váltásos, nekem nem kellene. Továbbmegyek, mellettem nem is bírná.
Alig akad férfi, aki szűzen házasodik. Mindegyik járt már pinában. És egy "rendes" feleség bizony tisztára szopja az urát. Ezeknél a szopásoknál az asszonyoknak nem jut eszükbe a múlt? Azt beveszi a gyomruk?
No persze hogy beveszi, mert az még előttük volt. Az hogy 100 pinát meglátogatott, az semmi. Akár gombásat is. Na de az az egy, az esküvő alatt, az főbenjáró bűn!
Ugyan, miért lenne jellemtelen? Nem mindenki az igazival köt házasságot, lehet hogy Ő csak később jön. Az pedig, aki egy házasságban félrekurficol, talán fel tudja mérni ésszel, hogy mit tesz.
Ha én házas vagyok, és egy szintén házas férfivel szerelembe esünk, de ő valamiféle rosszul értelmezett hűségi fogadalomra utal, akkor az én szememben az a férfi nem jólelkű, hanem idióta.
Csak annyi bánatot, hogy senkinek a lányát nincs joga egyetlen megcsalt feleségnek sem lekurvázni.
És ehhez még hozzátenném, hogy a férjek nem a feleségek tulajdonai. Kinek fogadott hűséget a férj, és miért? Kizárólag idióta ember fogad hűséget. Bármikor felülírhatja a langyos állóvízű házassági kapcsolatot egy forró, valódi szerelem, ahol (és most meg lehet kapaszkodni!) még testi megcsalás sincs. Csak érzelmek. Ilyen esetben teljesen mindegy hogy mit fogadott meg a férfi, az érzelmeinek nem fog tudni parancsolni.
És valamit véssetek a fejetekbe. A hűséget nem lehet X időre előre megfogadni, hanem az ember mindig az adott pillanatban hűséges.
Stimm?
Azt nem értem, ha egy újságíró kitalál egy történetet, utána miért nem veszi a fáradságot hogy a fejleményekkel elszórakoztassa a jónépet?
Elég neki, ha csak kuncog a háttérben, hányan beszopták a sztorit?
Csak jelzem, hogy a topiknyitó nincs sehol.
Jó kis kamutopik már megint.
Ne keserítsük már el szegényt ennyire...
De, hogy a TI nyitójában feltett kérdést picit boncolgassam, nem biztos, hogy a szív és az ész között kell itt választani... hacsak nem a szív összetörése illetve ennek ésszerű elkerülése között...
"(ő mindig "készen áll", ezt el is mondja)"
Ha egy hónapja csak találkozgattok és ennyire készen áll, akkor mit gondolsz rád vár a tettekkel?
Ez nem csak anyut tolja otthon, a nagy készségével, hanem bárkit aki hajlandó...
Ez undorító. Osztozni... Kinek kell egy ilyen?
Persze az is lehet te vagy a nagy ő, akiért a nadrágjába zárja hónapokra a készséget.
Még ha csak ettől lenne ilyen!!! Az viszont kétségtelen, hogy valahol itt kezdődik...
minek a világos tényekbe emóci marhaságokat keverni?
van egy csaló és akadnak szépszámmal tettestársaik
ennyi az egész
mivel utálom a csalókat, így a világ legjobb párban élő csaját se tolerálnám kis egyepetyére
HA tudom
nem bonyolult ez
lehet mondani majd más dugja
igen
de ettől pont ilyen görény ez a világ
A harmadik fél hibáztatásának legfőbb mozgatórugóját én abban látom leginkább, hogy sokkal könnyebb, kényelmesebb tehetetlenül vergődni és a környezetre hárítani a felelősséget, mint szembenézni azzal, hogy valami körülöttünk nem működik és ha nem is mi vagyunk a felelősek a helyzet kialakulásáért, azért mi is tehetünk valamit. A tehetetlenség és az önsajnálat vonzóbb, mert egyszerűbb. Na meg könnyebb egy hozzánk közel állót mentegetni. Inkább hibás mindenki más, semmint az, akihez kötődünk, akitől várunk valamit. Egyszerűbb elővenni olyasvalaki(ke)t, aki nem tartozik nekünk semmivel.
Elfogultság, védekező reakció.
biztos vannak hűséges emberek
de ezt nem lehet a másikról tutira kijelenteni
mert ma az holnap lehet nem
és aki egy csalóval cimborál és tudatában van
az pont olyan szemét ember
tettestárs
nyilván, mert akad mindig olyan görény nő is, aki leáll egy családossal
Ahogy valaki írta itt korábban, sokan a rossz tapasztalatuk miatt gondolják azt, hogy minden pasi hűtlen. Valahol tök érthető, ha megcsalnak, kicsit könnyebb, ha azt gondolom, hogy ez elkerülhetetlen volt, és mindenkivel ez történik előbb-utóbb.
A harmadik ribizése is hasonló okra vezethető vissza szerintem. Apuci fejét elcsavarta a fiatal pipi, anyuci szemet huny felette, se azért marhára zavarja a dolog. Apucit nem hibáztathatja, mert neki ugye elnézte, így minden felelősséget ráhányunk arra a szemét k*rvára, aki gaz módon elcsábította szegény ártatlan férjurat. Aki persze semmiről nem tehet, mert a férfi az olyan, hogy nem tud nemet mondani...
Az ilyen faszikat nem szabad komolyan venni. Mert ők sem vesznek téged komolyan. Ha ez neked megfelel, akkor hajrá, ha nem, akkor hajtsd el a francba. Ha érzelmesebb típus vagy, akkor felejtsd el, csak rosszul jössz ki az egészből. Lesz majd olyan, akiért ugyanígy majd megőrülsz majd, csak nem lesz ennyire zűrös a háttere. Úgyhogy szerintem nem ér nagy veszteség, ha kimarad az életedből.
Nyugodtan maradhattál volna a saját anyanyelvednél, a "kár-kár"-nál, mert elég erős az akcentusod.
Ja, hát kb. az összes férfit leírják primitív ösztönlénynek. Én biztos vagyok benne, hogy vannak kivételek.......(minden férfi más, de pl az én férjem kifejezetten visszataszítónak találja, ha egy nő felkínálkozik vagy nyomul....ennyit arról, hogy egyesek szerint nincs olyan férfi, aki kihagyná a kínálkozó lehetőséget.)
A hasonlatod sántít, de mindegy, értem. Viszont lefordítva párkapcsolatra, a szerető akkor lop, ha elveszi a férjet a feleségtől. Azaz, ha a pasi miatta elválik. Amennyiben nem veszi el, csak "használja", nem lopás, persze, a feleség átverésében tettestárs, de semmit nem tulajdonít el.
Amúgy meg őszintén, a "tettestárs" kinek árt? Lásd be, ha egy pasi csajozni akar, akkor fog is, és ha nem jön be egyik csajnál, akkor majd egy másiknál igen. A harmadik személye sokszor jelentéktelen.
Általában olyanok érvelnek mellette, akikkel már megtörtént, és azt hiszem, kicsit megnyugtatja őket az a gondolat, hogy ez tulajdonképpen "elkerülhetetlen", előbb-utóbb mindenkit megcsalnak.
Eléggé elment a topik egy furcsa irányba. Nekem is az az eszement gondolatom van, hogy szeret a párom, hűséges hozzám és tud nemet mondani, ha kell....
De ahogy itt le lett ordítva néhány ember, már ki sem merek ilyeneket jelenteni. Biztos nagyon avítt vagyok...
Persze az is igaz, hogy utólag derült ki már sok emberről olyan dolog, amit senki se hitt volna el róla. Még ő sem saját magáról... Most mindegy, nőről vagy férfiról van szó. Reménykedem, hogy nekem nem kell pofára esnem. De azért elég sötét képet festettetek itt néhányan. Mintha ab ovo csak utópia lenne a hűség.
Azért is tök hidegen hagyna a nő, mert tegyük fel, hogy másképp alakul, az adott csaj, egy erkölcsös, tisztességes nő, és amikor meglátja a gyűrűt, elviharzik. És akkor mivan? A pasi kufircolni akart, ezzel a csajjal nem jött be, hát majd keres másik alanyt a csaláshoz. Szóval engem nem a megcsalás "eszköze" zavarna, hanem maga a megcsalási szándék.
a normális üzletivilágban MÉG a pasik is ódzkodnak a feleségtől félrejáróktól
mert jellemtelen
és attól bármi kitelik
Ő tartozik hűséggel és elszámolással a felesége felé, a babája független, ő azt csinál amit akar.