Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Engedjem el vagy harcoljak
Létrehozva: 2017. február 7. 08:30
Több mint 3 éves kapcsolat, nehezen indult, fiatal voltam még és majdnem 5 évig húzódott ez miatt, de bármikor összefutottunk, izzott köztönk a levegő. Felnőttem és elkezdtük komolyan.. Nem élünk még együtt, mert én most messzebb dolgozom és még nem tudjuk megoldani, így csak hétvégente vagyunk együtt. Nagyon jó a kapcsolatunk egyébként, odafigyelünk egymásra, szeretjük egymást, annyi időt töltünk együtt, amennyit csak tudunk. De, neki sokkal nagyobb baráti köre van, mint nekem (nekem a barátnőim messze vannak tőlem, ritkán tudunk találkozni). Többször is előfordult már olyan, hogy összeült a haverokkal, iszogattak és én meg órákat vártam rá, mert hívott, hogy kicsit késni fog... Annak ellenére, hogy meg voltunk beszélve, hogy pl. este 8-kor nálam lesz. Ha többet iszik (nem mondom, hogy részeg) akkor hajlamos elveszteni az időérzékét, vagy megfeledkezni rólam. Persze mindig azt mondja, hogy nem szándékosan teszi. Sokszor beszéltünk már erről, azt mondta változtatni fog rajta, de eddig még sajnos nem sikerült. Kevesebb ilyen alkalom van, az tény, de még mindig előfordul. Engem ez nagyon zavar, ha megbeszélünk valamit és ő ez helyett a haverokkal iszogat. Mondtam neki, hogy nyugodtan elmehet velük, csak akkor beszéljük meg és aznap pl. nem találkozunk, nincs ezzel gond.
Különbözőek vagyunk ezen a téren, neki fontosak a barátai, sokszor összeülnek iszogatni és úgy érzem néha, hogy olyan valaki lenne jó neki, aki ezt elfogadja, akinek nem gond, ha az utolsó pillanatba a találkozás csúszik 2-3 órát (de akkor már kicsit ittasan jelenik meg).
Nagyon szeretem őt, reggelit hoz nekem az ágyba, meg tud lepni csak úgy a semmiből, odafigyel rám, úgy ér hozzám, mint még senki más. Tudom, hogy ő is szeret engem. Ennyi idő után is, bármikor ha találkozunk én még mindig izgulok és pillangók vannak a gyomromba..
Csak az is eszembe jutott, hogy lehet boldogabb lenne, ha nem állítanék neki ilyen határokat, mert most úgy érezheti, hogy nem teljesen önmaga.
Hat ha beleszamitjuk, hogy csupan a hetvege az oveke, ill csak lenne, es azt is elhaverozza meg hajnalban dulongelve megy haza. Tudom, probaltam, ez egy rohadt elet. Azzal a kulonbseggel, hogy en az elso konnyu szellel kiszalltam belole. Iszonyatos borzalom egy ilyen emberrel elni, plane nekem, aki soha eleteben nem szokott alkoholistahoz. Majdnem minden ember megissza a magaet, de akinek a pia fontosabb, mint a szerelme, az az italba szerelmes. Aki nem hisz nekem, probalja ki.
te nem tolerálod mert nem vagy a hazug seggszájú csapatban
a másik tábor meg tolerálja hisz a jellem az övé is
De ha egyszer erre van igénye.. Úgy látszik, még nem elég szar, mert nyújtja, mint a rétes tésztát. Zéró határozottság, nulla önértékelés. Akkor egye, amit főzött. Mi itt aztán bármit mondhatunk.
Ezt az adott esetet 2 különböző oldalról közelítjük habitusunknak megfelelően: Te onnan, hogy nem tud az időre figyelni, én meg onnan, hogy tesz rá magasról. Nálam ezért súlyosabb az elbírálása.
Igen, így van, de már ez is szóba került: Vagy nyel, vagy lapát. :-) (Itt az elfogadás szó = nyelés, hiszen bántja, és szeretne változtatni rajta.)
De milyen ari, hát bocsánatot kér...
20 év múlva: Milyen ari, rózsát hoz meg reggelit! :-) (Mindkettőt egye meg...)
Elvben igazad van, de akkor most megint visszakanyarodhatunk ahhoz, amit tegnap este beszéltünk, hogy van, akinek olyan defektje van, hogy bizonyos helyzetekben képtelen odafigyelni az időre, és vagy elfogadjuk, hogy ő olyen, vagy úgy döntünk, hogy ez nem tolerálható. Innentől meg szerintem annyi a kérdés, hogy a topicindító elfogadja-e hogy 2-3 havonta megesik, hogy a haverokkal való dumálás, iszogatás elhúzódik, és emiatt késik, vagy nem.
Igen, én is tapasztaltam nem egyszer ezt. Volt szülő, aki megsértődött rám, amikor kiraktam a gyerekét a szobámból és bezártam az ajtót, miután harmadszor is belenyúlt a fiókomba és kivett belőle valamit. Mert hát bocsánatot kért 2x is. Áááá...
Századszor is beszél vele = falrahányt borsó... (Valahol írta, csak sok a HSZ.)
"Én ezt a viselkedést a fiaimnál már nagyon időben kiírtottam.."
Semmi több a lényeg. Ti-vel megcsinálja a faszija, mert megteheti. Ennyi.
Hogy akarsz harcolni?
Lehet az ilyesmit elintézni annyival, hogy végül is nem akkora gáz, hisz amúgy tök jó minden, csak ez ennél fajsúlyosabb dolgokban is kiütközhet. Már ha csak erre szorítkozunk.
Azt ugyanis már kitárgyaltuk, hogy kinek a pap, kinek a papné...
Én is így gondolom.
És úgy látom, hogy ezt maguk a szülők táplálják bele már a kicsikbe: Józsika lenyom egyet a lapáttal Julika fejére a homokozóban. Mi a reakció? Kérjél bocsánatot! Sokadszor is...
Először még elmagyarázom, hogy ez miért baj. Legközelebb: Kérjél bocsánatot, és indulás haza, most!
Nem is neked írtam. :)
Pontosan így van.
Szerintem a bocsánatkérésnek 1x van létjogosultsága ugyanabban az ügyben. Utána már csak szarháziság.
Úgy néz ki, teljesen mindegy, hogy szerintünk mi a korrekt. Leány elvakult.
Pontosan.
Vagy lehet, hogy kéne másnak is, csak ő maga ennyire becsüli magát.
Régen hallottam valami ilyen mondást, talán dédimama, hogy "Annak fognak téged tartani, aminek te magadat tartod. Ha királynőnek, akkor annak. Ha lábtörlőnek, akkor annak".
Ja.
Igen.
Így van. Kis hibának nevezni ezt a viselkedést csak teszi aki tudatában van annak hogy a kutyának sem kell és mint a csiriz ragaszkodik ahhoz - akárki is legyen - akit éppen odasodort az élet.
Az a baj ezzel, hogy ez 1x még csak kis idegesítő probléma, megbeszélhető, módosítható. Másodszor már pofátlanság, harmadszor meg genyóság, és így tovább...
Tetü viselkedés vs. rózsával bocsánatkérés.
Nekem ez gáz, tudta, hogy a barátnőnek rosszul esik, amit csinál, hiszen szólt. Mégis megtette, többször is. Amikor nyünnyögés volt, akkor vitte a rózsát, hogy nyugi legyen. Be is jött. Majd viszi legközelebb is...
Bocsánatkérés OK, nem biztos, hogy az ember tudta, hogy bántón viselkedik, vagy baj lesz abból, amit csinál, de az nem OK, hogy megcsinálja a genyóságot (annak tudatában, hogy ez nincs rendben), sebaj, majd bocsánatot kér és minden megy tovább.
Én ezt a viselkedést a fiaimnál már nagyon időben kiírtottam: Mindig pontosan lehetett tudni, hogy milyen viselkedésnek mi a következménye (hiszen egyenes ember vagyok), volt, hogy ennek ellenére és tudatában megcsinálták az okosságot. Majd jöttek, hogy "Bocsánat, Anya! Ugye akkor már nincs bünti?". Erre az volt a válasz, hogy "Bocsánatkérés elfogadva, nem haragszom. A bünti továbbra is érvényes." Már idejét sem tudom, mikor volt utoljára ilyen, elég megígérni a lehetséges következményt. Elhiszik, mert tudják, hogy mindig tartom az ígéretemet. Jót is, rosszat is. De legtöbbször már erre sincs szükség.
értelmezési készség
ez nem rögtön lapát mert nem az első eset, SOKADIK (ahogy írta a csaj)
viszonylag kis idegesítő probléma, neked az mert te is hazug vagy
NORMÁLIS embereknek az ilyen, senkiházi megbízhatatlan részeges hazug suttyó
Nekem ez piócaság, én nem hívogatnám ilyennel.
Én azért mondtam, hogy lapát, mert ez rendszeres volt, és azóta is megtörtént, hogy már többször átbeszélték, Ti-t ez zavarja.