Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Crossdresser vagyok
Létrehozva: 2017. június 17. 08:37
Ezt a topikot azért indítom, hogy eloszlassak társadalmi félreértéseket egy olyan jelenséggel kapcsolatban, mely sokkal több embert érint, mint bárki gondolná: nevezetesen hogy egy férfi szeret női ruhát hordani.
A címben szándékosan nem a transzvesztita szót írtam, mert számomra elfogadhatatlanok a meleg felvonulásokon magukat erős szexuális töltettel mutató nőnek öltözött férfiak. Ugyanúgy elfogadhatatlan a "Conchita Wurst" jelenség, ami kifejezetten provokálni akar. Ha már egyszer nőnek öltözik, akkor miért nem tesz meg, hogy teljes mértékben annak tudjon látszani? Miért provokál a női ruhában lévő férfi imázsával?
Ezekre csak azért vagyok mérges, mert egy teljesen eltorzult képet mutat a jelenséggel kapcsolatban. Ennek következtében reagálnak úgy az emberek, mint egy négyéves óvodás, sokszor ujjal mutogatva, hogy: jé, buzi!
Először is aki crossdresser, az nem buzi. Én is nős vagyok, két gyönyörű gyermekem és egy szép feleségem van, akivel harmonikus házasságban élek. Emellett mélyen vallásos, istenhívő ember vagyok.
Csak éppen egy gyermekkori nem elfogadás (lányt akartam volna, nem fiút) miatt, nagyon szeretek női ruhát hordani. Amikor női ruhát veszek fel, mindent megteszek, hogy a lehető leghitelesebbnek kinéző nő legyek. Úgy gondolom, ez sikerül, mert egyáltalán nem szoktak megfordulni utánam az utcán. (Paróka, smink, ami nem túl kihívó). Nem is gondolnátok, de ezt sokkal nehezebb elérni, mint egy nőnek, hiszen egy alapos borotválkozás után sokkal erősebb alapozás szükséges, hogy a borosta maradékát sikerüljön eltüntetni. Hölgy ismerőseim, akik láttak már rólam készült képet, azt mondják, hogy elképesztő, hogy milyen jó nőt tudok csinálni magamból.
A közhiedelemmel ellentétben ez a jelenség nem arról szól, hogy az ember buzi. Egy crossdresser komoly belső vívódásokat él meg. Sokan nem is mernek kilépni a négy fal közül. Én ezt úgy élem meg, hogy olyan, mintha két ember élne bennem: egy férfi, akit muszáj mindennap alakítanom a környezetem elvárásai matt, és egy nő.
Mondom, ilyenkor mindent megteszek, hogy teljesen nőnek nézzek ki. Ha valaki el akarja képzelni, ne a melegfelvonulásokon vonagló transzvesztitákra gondoljon, hanem egy szolíd kinézetű titkárnőt vagy üzletasszonyt képzeljen maga elé egy kiskosztümben. Egész egyszerűen csak annyi, hogy ilyen ruhákban érzem saját magamnak magamat.
Szívesen fogadok véleményeket, ha van kedvetek beszélgetni a témában, kérem az óvodás szintű hozzászólások (pl. milyen buzi vagy) mellőzését.
Emília
Szereted a filmeket? Ha igen, akkor ajánlom neked a Vágyak szerelmesei című filmet. Borzalmas a magyar cím, az eredeti címe Thanks for Sharing, ami pontosan kifejezi, miről szól. Esetleg nézd meg, ha van egy kis időd. Nem a te problémádról szól, de talán hasznos lesz neked is. Nekem nagyon tetszett, szerintem szép és elgondolkodtató film. És sokat lehet rajta nevetni is :)
"Isten teremtette az embert. Saját képmására teremtette, férfinak és nőnek".
Aki odafigyelt biológia órán, az tudja, hogy a férfi testben is vannak női hormonok és a női testben is férfi hormonok. Csak az arány különbözik. Tehát már egy emberen belül is van egy jókora kettősség. A helyzet nem fekete-fehér. Széles a skála.
Nézzetek meg egy úszónőt! Férfiakat megszégyenítő deltájuk van. És senkit sem zavar.
Ha megvetendő, hogy valaki a másik nem ruháit felveszi, akkor minden nő dobja ki az összes nadrágját, mert férfi ruhadarab. A 19. század végén ha egy nő nadrágot vett fel, a rendőrségen végezte.
Gondold át mi az amit észrevettél velem kapcsolatban.
Amit leírtam, nem kamu. Sebezhető vagyok, de nem ember által. Ha Isten örökre elveszi azokat akiket szeretek fáj, más nem érdekel.
Az én erőm nem gyengeségben, hanem olyasmiben nyilvánul meg, amiből kaptál egy kis ízelítőt.
Művészlélek nem hat meg. Olyan családban nőttem fel, ahol biztosították a gyerekszobát, és nyugodt gyerekkort. A művészeknek az alkotásai érdekelnek, hogy közben miféle tragédiát él meg a lelkük, hidegen hagy. Ember, kiválóan sakkozom, engem nem tudsz "hátulról" megközelíteni. És nem járok messze a valóságtól ha arra gondolok, érzed hogy ha engem sikerül meggyőznöd, akkor a többieket is.
Az igazi harcos belehal a sebeibe, ha azok mélyek és elfertőződnek. Te is csak tüneti kezelést adsz magadnak a sétáiddal, mivel sosem leszel nő.
Nem neked írtam, csak a te hozzászólásodra reagáltam, de ezentúl nem fogom, mint írtam, hogy egyértelmű legyen.
Te is hullajelölt vagy. Mint ahogy mindannyiunk.
A költők, zeneszerzők által megfogalmazottak megfontolandók, mert felettünk állnak intellektuálisan. Tudok saját forrásból is írni, de van, ahol érdemes idézni.
Igen, messze vagyok ettől. Legalább is kigyúrtságban. És legalább tudom, hogy ki mellett tartsak ki, és az adott szavamnak súlya van.
Érdekes, hogy mitől férfi valaki manapság. Figyeltétek már, hogy mekkora keletje van az étrend kiegészítőknek? Férfiak (és nők) tömegei szedik, aztán rohannak a konditerembe, hogy jól felfújják magukat, hiszen ma a sérülékenység, a gyengeség megengedhetetlen. Mert mi lesz, ha kiderül.
Ezzel szemben olyan kvalitások, melyek szintén kellenek egy férfinál (" ... legyen elved, hited" Petőfi), hűség, megbízhatóság nem fontosak. A magyar házasságok 50%-a válással végződik, mert emberek képtelenek elköteleződni egymás mellett. Ehelyett ragaszkodnak egy hamis férfi képhez (felfújt Michelin baba), hogy ki ne derüljenek emberi hiányosságaik.
Kösz, de akkor ne nekem írj, kérlek. Tényleg tudod, de szerintem a többiek is, nálam hatástalan az ilyesmi. Pontosan tudom hogy mifélének gondolnak, és hogy mennyire gyűlöl némelyik, kifejtették már elég sokszor.
De ebben a topicban eléggé azonosak a gondolatok.
Hogyan vagy képes a csokoládé szeretetét összehasonlítani azzal, hogy az Isten nőt és férfit teremtett, a rájuk jellemző viselkedéssel?
Kinek mi köze ahhoz, hogy ki mit szeret? Viszont van köze akkor, amikor az emberi fajt ennyire eltorzulni látja.
Ezek az emberek nem látnak tovább az orruknál, születtek, meg kell élniük amit csak lehet, majd meghalnak. Nekik ennyi az élet értelme. Hogy másokkal mi történik, mi lesz a fajunk sorsa? Ja, hát az le van szarva.
Minden tiszteletem a só-, réz-, alumínium- és uránbányászoké. Nagyon hasznos munkát végeznek a társadalom számára. Sajnálom, hogy még nem találkoztam velük, szívesen kifejezném irántuk őszinte megbecsülésem.
Ha jól emlékszem az első versszaka így van:
Tudod, hogy nincs bocsánat,
hiába hát a bánat.
Légy, ami lennél: férfi.
A fű kinő utánad.
Te messze vagy ettől.
Egy hulla valaha leírt szavai nekem nem jelentenek semmit, nem volt rokonom.
A saját fejedből meríts.
Úgy látom, fontos számodra, hogy mások felett járj. Azt írod, hogy túl érzékeny vagyok és sebezhető. Az a helyzet, hogy én ettől nem félek. És te? Félsz attól, hogy sebezhető vagy? Félsz, hogy meglátják valami hiányosságodat, és akkor beletaposnak a földbe? "Az erő a gyengeségben nyilvánul meg."
Szükséges is, hogy érzékeny legyek, mert művész vagyok. Az érzékenység fontos a művészi alkotáshoz. Számomra nagyon sokat jelent a művészet. Ha csak egy szeletnyit magunkévá tennénk abból, amit a költők, zeneszerzők megfogalmaznak, sokkal szebb lenne a társadalom.
Nem félek a sebezhetőségtől. "Az igazi harcos nagyon is sebezhető." (A békés harcos útja c. filmben hangzik el)
Épp az lep meg, hogy embereknek mekkora tömegei igyekeznek rejtegetni a sebezhetőségüket. Akár másokat komolyan támadva is. Hiszen legjobb védekezés a támadás.
Ha az elejétől olvastad volna a topicot, akkor tudnád miért fogadja el, leírtam.
Asszony is beteg mentálisan, ápolónőnek képzeli magát. Abban teljesedik ki az élete, hogy ezt a "férfit" istápolja. Két abnormális találkozása persze hogy hűséget eredményez, hiszen kiegészítik egymást.
Nem, nem rád gondoltam, gyakorlatilag sosem gondolok rád, még akkor sem, amikor a te hozzászólásodra válaszolok. Nemhogy a fókuszomban nem vagy, de még a periferiális látómezőmben sem. De majd akkor nem a te hozzászólásodra reagálok, hogy ez egyértelmű legyen.
Ebben teljesen igazad van.
Tulajdonképpen nekünk megmaradnak a férfias férfiak, a többi nő pedig osztozzon a melegeken és ezeken a nem is tudom minek nevezzem őket kiken.
Védjék őket továbbra is.
Csak azt nem értem, ha a lassan már többség elfogadja őket, attól ők boldogok lesznek? Mert ha jól sejtem, nem. Nagyon is tudják hogy amit művelnek, az kész katasztrófa a férfinemre nézve. Nem férfiak.
Azért az érdekelne, hogy hasonló problémájú só-, réz-, alumínium és uránbányászt találtál a társadalmi keresztmetszetedben?
Az alapprobléma ott van, hogy a legtöbb ember nem képes elképzelni másmilyen embert, mint ő. Az ő értékrendszere a világmindenség értékrendszere, egyszerűen kizárólag saját magán keresztül látja a világot. A homoszexualitásnál vagy bármi hasonlónál sokkal jelentéktelenebb "másságot" sem képes felfogni. Egészen odáig vissza lehet menni, hogy ha ő nagyon szereti a csokit, képtelen felfogni, ha valaki nem szereti. Tipikus kérdés ilyenkor, hogy "Hogy lehet a csokit nem szeretni?". Most belegondolva legtöbbször még csak rosszindulat sincs mögötte, egyszerűen csak képtelen a saját vágyaival nem egyező vágyakat (vagy nem vágyakat) felfogni.
"Ebben is feletted járok, nem csak nőiességben."
"Ne hódolj és ne hódíts!" (József Attila)
Kire céloztál?
Mert ha rám, akkor már tudhatnád rólam ez lepereg.
Nem én nyugtatózom magam, nem én alkoholizálok, nem én panaszkodom itt mindenre és mindenkire világfájdalommal a kis cizellált lelkemben.
Hm, de van aki olyan abnormálisan élvezi a sarkit, hogy közben mormolja magában hogy ez más mint aminek látszik..
De. Teljesen mindegy, hogy ki mit gondol.
Csak szeretnék változtatni valami azon a képen, amit azok alakítottak ki az emberekben, akik LGBT felvonulásokon élvezkednek. Soha el nem mennék ilyen helyre, és a nyilvános megbotránkoztatással nem tudok közösséget vállalni. Szerettem volna megismertetni a mások felé nyitott emberekkel, hogy ez bizony egy igen komoly belső harc, és lehet ezt úgy is megélni, hogy ne egy lokálban végződjön. Úgy látom, ez sokaknak elképzelhetetlen, ez viszont már nem miattam van, hanem a saját belső rendezetlenségük miatt.
Büdi! Köszi hogy ezt leírtad.
Akkor bennem emberedre akadtál, az érzelmi intelligenciám alig a nulla felett van.
A többi nő emocionális gondolkodású, én racionális vagyok. Túlérzékeny vagy, sebezhető. Ebben is feletted járok, nem csak nőiességben.
Ismeretlenek tiszteletére semmi szükségem, hiszen nem tudják ki vagyok valójában, nem ismernek.
Nem, nem döngöllek földbe, annyi energiát nem ér az egész. De hogy tudd miért vagyok veled szemben ilyen, akkor elmondom hogy azon ritka példányok közé tartozom akik nőként élnek férfivel, hetero párként. És a melegek ügyködését épp olyan fajtalanságnak tartom, mint a gyermekek és állatok elleni kényszert.
Velük ellentétben akik beöltöznek és a másik nem álarcát húzzák magukra nem érdekelnek, sőt, tetszik is.
De! Nem normális dolog.
Igen, ezt olvastam amikor kiderültek a dolgok.
Kerestem, hogy hol olvastam a "fickós nőt", de nem találom.Lehet hogy a fodrinál valami lapban.
Csak azért kérdezem, mert ha ő kvázi elfogadja, akkor nem mindegy, hogy vadidegenek mit gondolnak?
Nem könnyű. Se neki, se nekem. Van az életemnek egy olyan hűséges társa, akivel már több, mint 10 éve kitartunk egymás mellett hűségesen.
De Nikita , hát erről szól a topik, a téma végtelenített lemeznek tűnik újabban az nlc-n, súlykolják a másságot. Nincsenek véletlenek, amikor ez már a nyolcszázakárhányadik felvonása itt az "elfogadásnak ". Szőnyegbombázás folyik, csak az nem látja, aki nem akarja.
Nem is értem...
van az a mondás, hogy ha valaki kiáll a sarokra, ne csodálkozzon, ha ....-nak nézik.
Van olyan ismeretségem, amit a crossdressing alapján kötöttem, de nem járunk össze. Az nem cél, hogy másokkal találkozzak.
És ő hogy viszonyul hozzá?
Nem természetellenesebb, mint aggyal rendelkezni, mégsem használni.
Mindent.
Ez a férfi (?) normálisnak hiszi magát, tehát degenerált. És jelenleg azt próbálja belénk magyarázni, hogy aki az ő másságát esztelenségnek gondolja, az a hülye. Erre azért van esze.
Ez az ember aljas, másnak mutatja magát mint aki.
Természetellenes dolog a másik nem ruháiba kedvtelésből öltözni.
A feleséged mennyit tud erről?
A saját írásod teljesen rávilágít a beteg lelkedre:
1, nemváltás nem jöhet szóba nálam. Először is egy olyan ember vagyok, aki nagyon fél a műtétektől, nem merném bevállalni.
Tehát ez az első szempont, de érdekes.
3,Másrészt egy vagyonba kerül, nincs rá pénzem.
Aha.
3,Végül pedig ami feladatot a biológiai rendeltetésemmel kaptam, azt szeretném betölteni.
Betöltötted.Most már jöhetne a tiszta vizet a pohárba...
4,Még egy problémákkal küzdő apa is jobb, mint egy olyan ember, aki nemet váltott.
Na.és végre a család is is kapott a jószóból.
Nagyon tévedsz.A gyerekek nem hülyék.
Ennyi.Ez van.A fontossági sorrendet te állítottad össze.
Ertem. Koszi. Tehat a noi eletedben ugymond 'egyedul' vagy? Nincsenek olyan ismeretsegeid, amit a crossdressing kapcsan kotottel?
Pontosan írtad: nemi identitászavar. Tudatában is vagyok, és járok szakemberhez. Azért, hogy ezt a hétköznapokban kezelni tudjam.
És milyen lehet olyan nővel együtt élni, aki azért jár online közösségbe, fórumozni, hogy arctalanul, névtelenül gúnyolódjon vadidegen emberekkel, beléjük rúgjon, ha sérülékenyek, hogy tele szájjal kiröhögje őket? Aki ennyire tele van rosszindulattal? Te ha férfi lennél, megdugnál egy ilyen rosszindulatú nőt? Én biztos, hogy nem. Még a farkam is undorodna.
Szerintem ne feszegessük, hogy ki milyen zavarban szenved, mert ha benézne ide egy pszichiáter, és keresné a súlyos eseteket, nem vagyok meggyőződve, hogy a topikindítóval kezdené.
A problemat nem az a teny okozza, hogy noi ruhaba oltozik, hanem az elhallgatas, az atveres, a hazugsag, a tabu, ami egyszercsak traumatikus modon leomlik. Az igazi problema nem az alapdolog, hanem az hozza kapcsolodo hazugsagok.
En nem vennem a batorsagot, hogy kijelentsem, hogy 'ezek az emberek altalaban nem erzik jol magukat'. Nem tudhatom, altalanositani butasag, erintett nem vagyok, honnan tudnam? Egyben bkztos vagyok, hogy komoly belso vivodas kiseri a jelenseget, de minden embernek megvannak a maga belso vivodasai. Minel osszetettebb, arnyaltabb a szemelyiseg minel ertelmesebb es erzobb emberrol van szo, annal tobb. Csak a nagyon ecceru emberek tudjak a tutit, amit persze jol meg is mondanak.
MIFÉLE SORBÓL TE SZERENCSÉTLEN, HISZ FÉRFI VAGY!
BETEG VAGY, MI PEDIG TÖBBÉ KEVÉSBÉ NORMÁLISAK. HOZZÁD VISZONYÍTVA PEDIG TELJESEN.
Miféle sorról beszélsz, nehogy már hozzánk hasonlítsad önmagad, vagy akár a nejedet!
Semmilyen crossdressing bárba nem járok. Az útjaimon mindenféle szexuális jellegű kaland kizárva. Nem érdekel. Csak a feleségemet szeretem, senki másra nincs szükségem. Lehet, hogy hihetetlen, de ennyi a célom az utakon, hogy megélhessem a női énemet.
Általában olyan helyekre szoktam elmenni, ahová elegánsabban mennek az emberek: színház, komolyzenei koncert. Semmilyen bár, semmilyen lokál.
Azt hiszem, Jung mondta, hogy "mutass nekem egy normális embert, és én két hét alatt meggyógyítom". A normalitás meghatározása nagyon szubjektív. Akik általában "normális"-nak gondolják magukat, azok csupán átlagosak.
A topikot nem mások szimpátiájáért indítottam. Olyan embereket keresek, akik vannak az érzelmi intelligenciának azon a fokán, hogy lehet velük úgy beszélgetni, hogy megvalósul egy kölcsönös tisztelet.
Veled is szívesen társalgok, ha nem az a célod, hogy a földbe döngölj. Hidd el, részemről meg fogod kapni a személyednek kijáró tiszteletet.
Nem az elfogadás,vagy a nem elfogadás az alapprobléma ilyen esetekben,amit te feszegettél,hanem az,hogy ezek a lények eleve nem érzik jól magukat a bőrükben! Akkor sem,ha átváltoznak! Ennek oka pedig a fejükben keresendő,nemi identitászavarban szenvednek,ami nem gyógyítható.
Úgyhogy hiába mantrázod neki,hogy ne törődjön semmivel,csak érezze jól magát - miközben abban a hitben ringatod magad,hogy te mennyire elfogadó vagy - mert szakember segítsége nélkül nem fogja tudni,nem képes rá!
Amúgy ha kiderülne sok év után,hogy a párod,akit te igazi férfinak hittél,vannak gyerekeitek is,valójában átvert,mert titokban transzvesztita,nemi identitászavarban szenved,emiatt tűnik el időnként,akkor mit tennél,hogy érintene? Gondolom rém megértő és elfogadó lennél és együtt mennétek neki női rucit is venni és bíztatnád,hogy "semmi gond drágám,ne törődj semmivel,csak érezd jól magad".
Igen,amúgy láttam már erről riportot. Látszólag minden rendben volt velük,a valóságban rengeteg hazugságban,napi gyötrelmekben,kínlódásban volt részük a transzvesztita "férj" miatt.
Pedig József Attilánál kevés deviánsabb költő volt, ha valaki kicsit alaposabban ismeri az életrajzát (mondjuk túl az általános iskolai szinten), az pontosan tudja. Érdemes a nagy szerelmei visszaemlékezéseit elolvasni, vagy a kortársai véleményeit. És érdemes azokat a verseit is olvasgatni, amik nem voltak kötelező olvasmányok.
Te nyitottál topikot, nem más.
Te mit vállalsz fel?
Nem itt kel keresni ki mit vállal fel, hanem neked kell helyretenni a titkolózásod, a családod megvezetését.
Ha jól számolom, négy vagy öt hölgy ismerősöm tudja. Mindannyian azt mondják, hogy itthon is nyugodtan végigmehetnék a főutcán, nem ismerne fel senki. Ennek ellenére nem kockáztatok.
Ha már a parókát említed, a megfelelő paróka megtalálása is hosszú időbe telt.
Kenytelen vagyok belatni, hogy igazad van. Allati nehez. Viszont optimistabb lettem egy pillanatra:)
"Ne aggódj, ha kilógsz a sorból. Lehet, hogy a sorral van a baj."