Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Önálló,függetle n,erős?nő
2004-10-11 22:491.
Torolt_felhasznalo_277841
Létrehozva: 2004. október 11. 22:49
Sziasztok!
Lehet, hogy csak én vagyok így, de nagyon szeretnék néha kibújni a bőrömből,elbújtatni/eltagadni a valódi életem.
Azt hiszem, szerepzavarba kerültem.
Egyrészt: családfenntartó, ellátó vagyok. Kívülről minden rendben. A válás után megteremtettem egy nyugodt, harmonikus otthont és életet. Megdolgozom érte, hogy így maradjon. Büszke vagyok magamra ezért. Elégedett vagyok, de nem boldog.
Másrészt: Ha megismerkedem valakivel, akkor megkérdőjelezi, hogy komolyan gondolhatom-e egyáltalán a kapcsolatot,hiszen szemmel láthatóan kiegyensúlyozott, harmonikus az életem,amit "biztosan nem adnék fel senki kedvéért"... "Ugyan mi hiányozhat nekem??!"
Ettől meg tudok őrülni!!!
Miért hiszik egyes férfiak, hogy ha önállóan meg tudok állni a lábamon, akkor már nem is hiányzik a társ,a gondoskodás, hogy néha gyengéd/gyenge lehessek?
Vagy hová lettek azok a férfiak,akik képesek és hajlandók egyenrangú párkapcsolatra?Akik nem félnek az "erős" nőktől? Vagy aki a korosztályomból ilyen,az mind nős, családos?
(Hozzá kell tennem,hogy vidéki értelmiségi nő vagyok, és a tapasztalat a 40-50 éves korosztályra vonatkozik)
Lehet, hogy csak én vagyok így, de nagyon szeretnék néha kibújni a bőrömből,elbújtatni/eltagadni a valódi életem.
Azt hiszem, szerepzavarba kerültem.
Egyrészt: családfenntartó, ellátó vagyok. Kívülről minden rendben. A válás után megteremtettem egy nyugodt, harmonikus otthont és életet. Megdolgozom érte, hogy így maradjon. Büszke vagyok magamra ezért. Elégedett vagyok, de nem boldog.
Másrészt: Ha megismerkedem valakivel, akkor megkérdőjelezi, hogy komolyan gondolhatom-e egyáltalán a kapcsolatot,hiszen szemmel láthatóan kiegyensúlyozott, harmonikus az életem,amit "biztosan nem adnék fel senki kedvéért"... "Ugyan mi hiányozhat nekem??!"
Ettől meg tudok őrülni!!!
Miért hiszik egyes férfiak, hogy ha önállóan meg tudok állni a lábamon, akkor már nem is hiányzik a társ,a gondoskodás, hogy néha gyengéd/gyenge lehessek?
Vagy hová lettek azok a férfiak,akik képesek és hajlandók egyenrangú párkapcsolatra?Akik nem félnek az "erős" nőktől? Vagy aki a korosztályomból ilyen,az mind nős, családos?
(Hozzá kell tennem,hogy vidéki értelmiségi nő vagyok, és a tapasztalat a 40-50 éves korosztályra vonatkozik)
Ez így van a szeretet kimutatásánál és az elégedetlenség vagy a harag kimutatásánál is!
Ki milyen nyelvet használ?
Én vagyok az oka, én vagyok az "empatikus" nő, nekem kellett volna tudnom, hogy ő csak így érti.
:-DDDD
Gondolj mán bele! Beszélnek hozzád és csak egy összeszorított szájat látsz válaszként. . . . GÁÁÁÁÁÁÁÁÁz!
Nem értesz. . . nem baj, most meló van, de nagyon, úgyhogy nincs időm elmagyarázni. . .
:-)
Érdekes azóta - 5 éve - többet beszélgetünk néha, mint amikor együttéltünk.
Viszont a Párommal nagyokat veszekszünk és nagyokat békülünk! :-)))
az én lányom sem érti, mi volt a baj. . .
12 évig éltem a férjemmel. Amikor elköltöztem, a nagyfiam 8 éves volt. Egyszer csak felfigyletem arra, hogy már legalább negyvenedszer nézi a videón a Csók, anyu!. c, magyar film ordenáré veszekedős jelenetiet. Amikor megkérdeztem, hogy miért, azt mondta, mert ilyeneről az osztálytársaitól hallott ugyan, de itthon sohasem tapasztalata. Azért nézte, mert nem értette, hogy ha sohasem volt iitthon egy hangos szó sem, akkor miért váltunk szét.
Időt szánni arra, ha különbözik a véleményetek valamiben - ebéd - akkor közös nevezőre jutni. . .
Dorombolni, védj meg, védj meg, véd meeeeeeeg. . . . . Igen, ez jó! :o)
Az ő szokásait meg a Te szokásaid, kedvteléseid egyformán fontosak! Egyeztetni!
Ha valami szarul esik megmondani, de nem leordítani a haját - már ha van -. . . . Még valami. . . ?