Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyereket szeretnék, de kiv
2005-10-26 19:241.
Létrehozva: 2005. október 26. 19:24
Kedves Lányok és Fiúk!
Gondolom nem vagyok egyedül azzal a problémával, hogy mostmár itt lenne az ideje a gyermekvállalásnak (39 éves vagyok) de nincs partnerem hozzá. A férjemtől az idén váltam el, mert ő nem akar gyereket, én viszont nem szeretnék róla lemondani. Nem könnyű társat találni, de nem féltem magam előbb-utóbb egymásra találunk valakivel. Viszont ez lehet, hogy csak néhány év múlva lesz, de nem biztos, hogy adig várhatok. Igazi társra később is találhatok, de lehet, hogy addigra elveszítem a lehetőséget a gyermekvállalásra.
Ami tovább nehezíti a helyzetemet, hogy kizárólag mesterséges megtermékenyítéssel eshetek teherbe, tehát még ha akarnám is, akkor sem tudnék valakit "behúzni a csőbe". Viszont orvosom tájékoztatott, hogy csak úgy végzik el a beavatkozásokat, ha élettársi kapcsolatban élek, vagy házasságban. Honnan akasszak le egy férfit, aki erre hajlandó??? Elsődlegesen társat keresek, de már az is elég nehéz, nemhogy egy apát a leendő gyerekemnek!
Tudom, hogy egy gyermeket ketten mindenféle szempontból könnyebb felnevelni és egy gyereknek is szüksége van az apára, és lesz is apja nem csak társam. Anyagilag megfelelő háttérrel rendelkezek, ahhoz, hogy egyedül is vállalhassam a költségeket. Már egy ideje erre való tekintettel alakítom életem, viszont semmi esélyem, hogy gyerekem lehessen, mert a törvény szerint nem lehet egyedül gyereket vállalni és nem is végeznék el a beavatkozást.
Érdekelne, hogy ki mit gondol erről. Ismertek-e olyat, aki hasonló helyzetben van, vagy volt, hogyan sikerült neki teherbe esni. Várom válaszotokat és gondalataitokat, tapasztalataitokat erre vonatkozóan.
Én nem adom fel a reményt és pozitívan állok a dologhoz és az élethez, mert tudom, hogy vagy így, vagy úgy, de lesz majd (legalább) egy gyönyörű kisbabám!
Demazoni
Gondolom nem vagyok egyedül azzal a problémával, hogy mostmár itt lenne az ideje a gyermekvállalásnak (39 éves vagyok) de nincs partnerem hozzá. A férjemtől az idén váltam el, mert ő nem akar gyereket, én viszont nem szeretnék róla lemondani. Nem könnyű társat találni, de nem féltem magam előbb-utóbb egymásra találunk valakivel. Viszont ez lehet, hogy csak néhány év múlva lesz, de nem biztos, hogy adig várhatok. Igazi társra később is találhatok, de lehet, hogy addigra elveszítem a lehetőséget a gyermekvállalásra.
Ami tovább nehezíti a helyzetemet, hogy kizárólag mesterséges megtermékenyítéssel eshetek teherbe, tehát még ha akarnám is, akkor sem tudnék valakit "behúzni a csőbe". Viszont orvosom tájékoztatott, hogy csak úgy végzik el a beavatkozásokat, ha élettársi kapcsolatban élek, vagy házasságban. Honnan akasszak le egy férfit, aki erre hajlandó??? Elsődlegesen társat keresek, de már az is elég nehéz, nemhogy egy apát a leendő gyerekemnek!
Tudom, hogy egy gyermeket ketten mindenféle szempontból könnyebb felnevelni és egy gyereknek is szüksége van az apára, és lesz is apja nem csak társam. Anyagilag megfelelő háttérrel rendelkezek, ahhoz, hogy egyedül is vállalhassam a költségeket. Már egy ideje erre való tekintettel alakítom életem, viszont semmi esélyem, hogy gyerekem lehessen, mert a törvény szerint nem lehet egyedül gyereket vállalni és nem is végeznék el a beavatkozást.
Érdekelne, hogy ki mit gondol erről. Ismertek-e olyat, aki hasonló helyzetben van, vagy volt, hogyan sikerült neki teherbe esni. Várom válaszotokat és gondalataitokat, tapasztalataitokat erre vonatkozóan.
Én nem adom fel a reményt és pozitívan állok a dologhoz és az élethez, mert tudom, hogy vagy így, vagy úgy, de lesz majd (legalább) egy gyönyörű kisbabám!
Demazoni
Én éppen egy olyan szép nőt keresek, mint te vagy aki szülne nekem egy fiút.
Referencia munkám van kettő , nézd meg a kisunokámat ugye gyönyörű?
Jó éjt mindenkinek, és mégegyszer köszönöm, a Nők Lapban megjelent cikkeket pedig sörgősen el fogom olvasni.
Aki pedig próbálkozik a párjával, annak kívánom, hogy együtt sikerüljön nekik az álmuk, egymást erősítve, hiszen az két csoda közül az egyik más sikerült nekik, megtalálták másik felüket, aki támogatja őket és még, ha nem is sikerül, ketten örökbe is fogadhatnak egy csöppséget, de addig is KITARTÁS amíg a legkisebb esély is megvan rá!
Demazoni
Lehet tul sok keresnivalom nincs itt hiszen parkapcsolatban elek es egy bolodg gyermek mamaja vagyok.De kukfoldon elek es szamos peldat lattam hogyegyedul elo anyukaknak hogyan is lesz edes kisbabajuk. Lehet mar mas is irta de esetleg nincs gay baratod????Vagy egy gay par akik szeretnenek gyereket de szukseg van anyukara es egy jo megoldassal kozosen szeretetteben felnevelni a gyereket....
Remelemhamarosan teljesul a vagyad!!!!!
Minden jot neked
Csak erdekessegkeppen mondom, hogy elkezdem nezelodni a neten, es elkepeszto, hogy mit talaltam. Letezik egy olyan spermabank (gondolom nem ok az egyetlenek) akiknek a no tul.keppen leadhat egy "rendelest" hogy nagyjabol milyen tulajdonsagokkal kell hogy a donor rendelkezzen (vagyis milyen lesz varhatolag a baba) es meg azt is megvalaszthatja, ogy milyen legyen a gyerek NEME! Persze nem garantaljak a sikert, de allitolag egesz jo aranyokkal jonnek ki. Amikor valaki lany babat akar, 3 az 1hez az esely, ha fiut, akkor 4 az 1hez. Fel evet kell varni azutan, hogy a sperma atment a nem-atalakito proceduran (elovigyazatossagi okobol).
Ha valakit erdekel bovebben: http://www.nwcryobank.com/sex_selection.asp
Azt írta egyikőtök, hogy ketten is nehéz ezt végigcsinélni, de egyedül .... mielőtt elváltam, ez összes középkori kinzással járó vizsgálatot elvégeztek rajtam és már akkor is teljesen egyedül voltam, mert a férjem még el sem jött velem a korházba, még egy vérvételre sem.... Én nagyon erős vagyok és tudom, hogy elég elszánt vagyok ahhoz, hogy végigcsináljam akár egyedül. De én nem érzem azt, hogy egyedül lennék, hiszen a szüleim és a legjobb barátaim is mellettem állnak, csak éppen nem a párom. De lesz majd az is, egy olyan férfi aki nekem számomra különleges lesz.
Megjegyzés: Én egy teljesen valódi hús-vér személy vagyok és nem 'topicgeneráló'. Ennek igazolására csatolom is a fotóm, ha valaki még kételkedne.