Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Gyűjtsük álmainkat!
Létrehozva: 2006. február 21. 21:43
Gyűjteni nagyon jó! És bármit lehet! Szabad hirtelen, meggondolatlanul határozni, és azonnal, mintegy varázsütésre gyűjtővé válni! Varázspálca sem kell hozzá. De ha úgy gondolod, mégis kell, azonnal csapj fel varázspálcagyűjtőnek!
Tegnap még nem voltál gyűjtő, ma gyűjtő vagy! Gyűjtsünk együtt! Én mindenféle kacatot gyűjtök. Babákat. Bohócokat. Kőtojást. Kőgolyót. Amarillisz t. Csigát. Kavicsot.
De legesleginkább álmaimat gyűjtöm. És emlékeimet. Mindent megőrzök, amihez szeretet fűz. Ezért aztán gyűjtök mosolyokat, tekinteteket, sőt gyűjtök hangsúlyokat is. És érintéseket, kézfogásokat.
Gyere velem! Legyél gyűjtő te is! Gyűjtsünk együtt! Mondd el, gyűjteményednek mi a legújabb darabja. Mi a legrégebbi. Talán egy mese. Talán egy versidézet. Egy gondolat, ami nem hagy békén. Egy színes kavics az udvarodról. Egy tojás, melynek rendellenes a formája, ezért megőrizni érdemes. Hangkazetta vagy fénykép. Gyűjtsünk együtt, fejtegessük együtt az élet titkait. Oszd meg velünk gyűjteményed legféltettebb darabját, így még inkább tiéd lesz, örömünk megsokszorozza örömödet. Ha örömöt gyűjtesz, mondd el azt. Ha embereket gyűjtesz, mondd el őket. Ha barátokat, róluk beszélj! Hozd el ide gyűjteményedet!
talán nem is tudod,hogy gyűjtő vagy! Fedezd fel a gyűjtőt magadban! Gyere, gyűjtsél velem! Remélem: velünk!
Hm. Zsuzsa, azért talán még nem. Rengeteg 90 fölötti hölgy szaladgál, fiatalokat megszégyenítő fürgeséggel. Szilveszter fiam mondta ezt, mire válaszoltam, hogy hát azok nem én vagyok.
Most visszaálltam a szigorúan betartott poros diétához, kombinálom egy testsúlycsökkentő kapszulával, hogy ne legyek éhes. Fogynom kellene, mert lábam, derekam nem mai súlyomhoz van kitalálva.
Zsuzsám, mi az a pszichogalaxy, és ki az avatar?
Étteremből mi is csomagoltatjuk a maradékot, sőt már rendelésnél is szempont...
Dudorászás, sőt fütyülgetés... Nekem szinte könnyebb fütyülve visszaadni a dallamokat, mint énekelve. Tegnap egy népzenei műsort hallgatva eszembe jutott, mutálásom előtt még szólót is énekeltem, énekkarral versenyekre jártunk. Évenként volt "nagy szereplés" az iskolában. 6.os lehettem, amikor egy jelentben a fonóban, rokka mellett, öreg asszonyként szomorúan énekeltem a "Bújdosik az árva madárt". A többiek vidáman táncoltak.
Tényleg fantasztikus és borzasztó is egyben az öreg agy- emlékezet. Látom ahogy Nagymama egy magas falú- belül feketére színeződött-kis fazékban főzi a pótkávét. Már felemelkedik, mindjárt kifut, csillog rajta a hab,félre húzza a sparhelton, majd ráönt egy kis pohár hideg vizet, s lassan leülepszik.Csoda volt számomra. Emlékezem, közben ott állok mellette s mégis minden kifut a gázon....!
Végre tudom már ki az a Náncsi néni, keresgéltem az emlékezetemben, de sehogy se tudtam rájönni, hogy ilyen rokonod vagy ismerősöd lenne. Szépen meg ünnepeltétek a névnapodat!
Köszönöm Klárám a magot! Remélem sikerül felnevelnem . A komposztból kikelt klasszikus szarkaláb, olyan , amilyen anyukám kertjében is volt. Inkább lilás , szedtem én is magot . A veteményesemet megfeleztem. , lassan redukálódik a virágos kertem is. A fehér klemátiszom elhagyott . Az volt az avatárom a pszichogalaxyban , mondtam, hogy lassan és is követem .....
Ugye, Zsumikám, mennyire másként étkeztünk, és finom volt minden, örültünk az ételnek. Csak néztem ma, hogy Dodikánk miképpen piszkálgatja a drága étteremben a vadast. Hazahoztuk a "maradékot", Zsuzsu már csemegézett belőle, sokat nem adhattam neki, mert kövér, mint gazdája, úgy nézem, jó ebédünk kitelik belőle.
Természetes volt hajdan a főtt krumpli vajjal. A baj, hogy ma már a vaj ízetlen. Egyáltalán nem vajszerű.
Na, a pirítós az a régi a fokhagymával. A magyarral. Nagyon vigyázok rá, hogy sose kínai legyen, amit veszek. Mármint az üzletben. Mert itt, az interneten, az más. És nem ennivalókat veszek.
Ma, miközben dolgozgattam, a kedves dalocskát énekelgettem, hogy "erdő szélén nem jó lakni". Unokáim nem énekelgetnek. Fiaim? Ők sem. Kár.
Magdikám, bajuszos lesz-e? Reménykedem...
Ez a csodaszép peóniabokor! Na és mellette a gyűszűvirág!
)
Kellemes esténk volt, sajnos, Benike nélkül, mert valamiféle vírus környékezi, nem tudott velünk lenni. Hoztunk neki egy "vasárnapi húslevest". Kérte.
Náncsi néninél minden fantasztikus. Hiszen ez kell ahhoz, hogy Budapest peremén megtöltsenek nap mint nap egy étterem mellett hatalmas kerthelyiséget, méghozzá elég barátságtalan ételárakon. A fő, hogy minden nagyon finom volt. Bazsival rengeteg sört megittunk, olyan cseles magas és vékony, de vastagfalú korsóik vannak, hogy hidegen tartják az italt. (Vagy mi fogyasztottunk túl gyorsan?!
Summa summárum az este remekül sikerült.
Holnap a magokkal foglalkozom, borítékolom őket, és küldöm. Marika és Zsuzsa van eddig a listán. Ki kér még? Enyhén savanyú földet kíván ez a növény, amelyhez tőzeg kell, sőt, tapasztalatom szerint a kávézacc is remek összetevő.
Megérkeztek Kínából a tulipánhagymák. Mindenféle színű, fekete is. Minthogy a kis liliomfélék egyre-másra kivirágoznak, amelyeket tavaly vásároltam, ezekben is bízom. Most amarilliszeket és klemátiszokat vettem, nagyon érdekes virágúakat, például kék színűeket, amint megérkeztek, elültetem ezeket. A tulipánokat majd csak szeptemberben, és kint hagyom őket a hidegben, vigyázva, meg ne fagyjanak. Mert ha átfagy a cserép, akkor annak annyi. Viszont hideg kell a gyökeresedéshez.
Köszönöm a sok mosolyt, amivel megajándékoztatok. És a sok kedvenc kapott virágot.
Mindjárt készülődnöm kell, mert megyünk a Náncsi nénihez. Olyan, de olyan fáradt vagyok, hogy legszívesebben aludnék egyet. Reggel óta teraszom növényeit gondoztam, kiöntöztem vizes tartályaimat, mert tele voltak szúnyoglárvával. Dugványoztam is, és örömmel láttam, hogy a próbaként elvetett szarkalábmag kikelt. Szép egészséges növénykék, legalábbis remélem, hogy az évelő szarkaláb, mert teljesen elfeledtem.
A verbénnákkal is sokat foglalkoztam, dugványoztam is, mert felfedeztem, hogy földhöz érő ág gyökeresedik. Átteleltetni szándékozom őket, mert megtudtam, hogy ez a számomra nagyon kedves virág évelő. Csak nem annak szoktuk kezelni.
Gyorsan pihenek fél órát, aztán majd a vacsorát szilvapálinkával kezdem, hogy feltámadjak.
További szép napot kívánok.
Klára kedves!
Teljék ünnepként a mai napod, megelégedéssel az összes többi.
Egy angyalt küldök Neked, tegye szebbé az életed!
Tegyen pénzt a zsebedbe, vigyen boldogságot a szívedbe!
Vegyenek körül barátok, BOLDOG NÉVNAPOT KÍVÁNOK!Isten éltessen sokáig!Ezt a virágot a Zsuzsa kertjéből loptam.
Zsuzsa, úgy látszik Aradon gyakori volt az ilyen beszéd, mert pirítós készítés közben nagymamám gyakran mondogatta:
" Ha én magyar legény vónám, háj ennám, zsír ennám, zsíros pirítós ennám! De mivel hogy tót vagyok, mindig krumplit zabálgatok. "
Egyik nap fokhagymás, zsíros pirítós, másikon héjábafőtt krumpli volt a vacsora, így elég sokat hallottam ! Reggelire meg frissen főtt kávéval (1 kocka Zamat+1 henger Frank )a tejeskávé, hozzá lekváros kenyér.
A reggelivel várni kellett, hogy leülepedjen a zacc.
"dutyiba záratik! "
Ma már a napja van a Kláráknak, s ma is szeretettel gondolok Rád, Kláránk!
Legyél olyan vidám, mint ez a kislány a képen, s nemcsak ma, hanem mindig!
Visszaadatik !
Aranyos családi történet ! Apukám Aradon nőtt fel. Ott is akkor még kisbíró járta a belvárost. Sváb volt a lelkem, és a következőt hirdette ki.
Egy vörös szeplős gyerek megveszett. Elől simli, hátul semmi. Aki megtalálni, bevinni az városházába.
Apukám is vöröses hajú volt, kissé szeplős is. Így megkérdeztem . Nem te voltál az apuka ? Nevezett és kilátásba helyezett egy tacslit !
Zsumikám, ne legyen ezzel gondod: tényleg nem fontos mindent elmondani. Főként baklövéseinket felesleges közhírré tenni.
Eszembe jutott egy gyermekkori versike, de az utolsó sora nem.
Közhírré tétetik,
elveszett egy tarka tik,
akinél megtaláltatik
....
Tudja-e valaki?
Bizony Adyt vagy szereti valaki, vagy nem. Én nagyon. Ahogy Lédával elbánt az Elbocsátó szép üzenettel, az egyenesen disznóság volt. De csodaszép vers. Oltári pofátlan vers. A világirodalom egyik gyöngyszeme.
Aztán az a kis Csinszka bakfis! Elképesztő teremtmény, aki aztán Babits szeretője volt fél évig, majd Márffy Ödön felesége lett.
Túl kell élni a hőséget, nincs mese. Persze könnyen beszélek a hűvös szobában, de volt ez bizony másképpen is. Zuhany, nedves fejkendő, ilyesmik szoktak segíteni.
viszont sokkal olcsóbb!!
Tényleg nagyon jó volt tervezgetni, de a kialakult helyzet
Emlékszel, Magdikám, és mindannyian, hogy egyszer beszélgettünk arról, hogy az élet mindig más. Ezúttal is. Aki őrizte volna a kutyákat, nem ér rá. Hirtelen nagyon elszomorodtam, de aztán Bazsi remek ötlettel állt elő: a jövő héten megy Sopronba, s együtt megyünk. Zsuzsunak csak egy napot kell elviselnie nélkülem. Reggel elindulunk, elvisz Palkóékhoz, beszélgetünk, megtekintem kertjét, aztán bemegyünk a városba - Palkóék a városszélen az osztrák határ felé -, ifjúságom kedvenc éttermében megebédelünk, aztán sétakocsikázunk az óvárosban és a Lővérekben, s hazajövünk.
Nagyon jó lesz így. És elég is. Bazsi kellemes útitárs, és nincs semmi bonyodalom.
Ady !Nekem sok szempontból rokon. Sokat tett azért, hogy szeressék, csak megváltozni nem tudott. Nem igazán lett szerethető , csak nagyon empátiás emberek értették meg . Fiam irodalomtanárnője mondta ,hogy sajnos fiam nem érti Adyt . Mondtam neki, hogy nagyon szomorú lennék, ha értené, mert sok szenvedésen kell átesnie annak, aki megérti. !.
Nekem is szívembe hatolt !!Úgy érzem néha szégyenkezve, hogy tolakodó esetleg a családom iránti szeretetem , és igyekszem visszafogni magam !
Marika, nekem az agyam is leállt.
Baklövéseimet nem is merem elmondani Tündinek, mert már komolyan féltenek.
Klára kedves, jó olvasni a készülődésről. Remélem a tegnapi vihar nem tett kárt a botanikuskertben. Majd teszel fel képeket?
Ady...Ady. Nem lettem boldogabb.
Ez a meleg... Lézengek, mert képtelen vagyok dolgozni, közben jár az agyam, hogy mit kellene csinálni.
Keresnem sem kell, naponta jobbnál jobb verseket talál és tálal egyik kedves ismerősöm.
Heltai Jenő - KÉRDŐÍV
Mikor elnémul megkínzott szíved,
Eléd teszik a nagy kérdőívet.
Mit mozdulatlan ajkad elsóhajt,
A láthatatlan jegyző jegyzi majd.
Mit fogsz felelni -- mert felelni kell! --
Az életedet hol hibáztad el?
Hol kanyarodtál balra jobb helyett?
Felelj! Tudod az átkozott helyet?
Ha menned adná isteni csoda,
Mondd: visszamennél még egyszer oda?
Veszett fejszének hajszolva nyelét,
Az út robotját újra kezdenéd?
Míg űz a vágy és sarkantyúz a gond,
Megfutni mernél még egy Maratont?
Mindaz mi hitvány, hazug, és hamis,
Végigcsinálnád, mondd, másodszor is?
Miért? Miért? Új célokért? Avagy
Azért, hogy eljuss oda, hol ma vagy?
Hogy elfelejtve minden régi kínt,
Rimánkodhass és harcolhass megint?
Ezért a díjul zsugorin kimért
Keserves, édes, pici életért?
Ennenmagának él mindenki, és ennenmagának hal meg. Társakkal pillanatokra találkozik csak, adásvevésben, hivatalos ügyekben, szerelemben, barátságban, örömben, fájdalomban. Egyedül vagy, és egyedül maradsz, mert másban is magadat szereted csak. Mindig ott csalódol, ahol a másikban magadra akarsz ismerni, senkitől sem kaphatod meg azt, amit magad adsz magadnak.
(Heltai Jenő - Ma 145 évvel ezelőtt született.)
Klára, nagyon remek programot terveztek, mindenki jól érzi majd magát! Nagyon elegáns leszel!
Évnyitó - valóban. Az idő igazán relatív, minden dimenziók közül. Kinek-kinek érzete szerint, s számomra egyre csak gyorsul. Minden kilengése ellenére ( viharok, forróság, stb) elrepült a nyár.
Mostanában kicsit "zakkant" vagyok, főleg az idő érzékem romlott. Hiába a naptár bejegyzések, sőt még meg is nézem, ezen a héten mégis több dologról lemaradtam. Eszem nincs, pedig noteszem van.
A jókívánságot köszönöm, az sosem felesleges. A család számos Zsuzsája közül egyedül én vagyok februári.
Klára nagyon örülök, hogy útra kelsz a családoddal, és találkozol a testvéreddel. Nagyon szép városban születtél!
ADY ENDRE:
Hazamegyek a falumba
Szigorú szeme meg se rebben,
Falu még nem várt kegyesebben
Városi bujdosóra.
Titkos hálóit értem szőtte
S hogyha leborulok előtte,
Bűneim elfelejti.
Vagyok tékozló és eretnek,
De ott engem szánnak, szeretnek.
Engem az én falum vár.
Mintha pendelyben látna újra
S nem elnyűve és megsárgulva,
Látom, hogy mosolyog rám.
Majd szól: „Én gyermekem, pihenj el,
Békülj meg az én ős szívemmel
S borulj erős vállamra.”
Csicsijgat, csittít, csókol, altat
S szent, békés, falusi hatalmak
Ülnek majd a szívemre.
S mint kit az édes anyja vert meg,
Kisírt, szegény, elfáradt gyermek,
Úgy alszom el örökre.
Köszönök minden jókívánságot. Nekem is vannak fontos kívánságaim önmagammal kapcsolatban: legyek jó viszonyban magammal, minél kevesebbet zsémbeljek magammal.
Nekem sosem volt fekete holmim, tizenévesen hordtam egy kordbársony fekete ruhácskát, hát azt imádtam. És most beleszerettem. Így, valami vidám színnel kombinálva, igaz, van még hozzá rózsaszínű kardigánom is a hűvös estékre. És mindez világoskékben is, mert már Sopronba készülök, és ott többször fel kell öltöznöm. Aztán legközelebb majd karácsonykor. Ezüst kiegészítőkkel, és olyan leszek, mint egy jól megtervezett temetői koszorú. A ruhában az a jó, hogy könnyű és lenge, de azért napközbenre színesbe öltözöm.
Elsején, az évnyitó után indulunk Sopronba, nagyon várom. A belvárosban foglaltam szállodai szobákat. Palkó kicsit háborgott, aztán megértette, hogy azt szeretném, ha Dudu sógornőm is jól érezné magát ahelyett,hogy halálra dolgozza magát öt vendégre. Többször találkozunk velük, érkezés után azonnal együtt vacsorázunk. Illetve szombaton a közös ebéd után kimegyek hozzájuk kávézni, nagyon várom, milyenné lett kertje, amely valójában arborétum, ahogy ő mondta, élő műalkotás. Bazsiék ezen a délelőttön az unokatestvérekkel együtt - három van - átmennek a közeli osztrák vidámparkba, és Palkóékhoz jönnek értem.
Vasárnap várost nézünk és persze a Lővér körúton körbekocsikázunk, aztán irány haza.
Zsófi rokonai költöznek hozzánk kutyaügyben, Zsuzsut is itthon hagyom szegénykét őrzővel, mert nagyon nehéz lenne vele.
Zsuzsikáinknak sok-sok örömöt, egészséget és békét, nyugalmat kívánok!
Zsuzsa sok szeretettel köszöntelek a névnapodon, az Isten éltessen jó egészségben sokáig!
Drága Zsuzsóka. Isten adjon erőt és egészséget, derűt a bölcsességedhez, hogy sokáig tudj segíteni.
Boldog névnapot kívánok.
Cipők dolgában engedékenyebb vagyok, vannak drapp és szürke cipőim is, sőt az esküvőre sötétkéket vettem. Nemrég beállított leánykám piros és türkiz színű pólókkal, mert túl színtelennek látta öltözékeimet! pedig a fehér pólókat praktikus okokból szeretem, együtt mosható a fehérneműkkel.
Zsuzsám Kedves! Mai névünneped alkalmából kívánom, hogy sok-sok boldog névnapod töltsetek, erőben, egészségben, szeretetben Sándorral együtt! A családi
ünneplés pedig kevés munkával, örömökben teljék! Bizonyára összejönnek a lehető legnagyobb számban! 
Idén én is sokat használom a klímát, mert az esti ablaknyitások után gyorsan felmelegszik a lakás 29 fokig is, aztán éjjel megy vissza 27-re. A klímát 26-ra állítom, s ezzel egészen jól viselem a nappalokat, amikor az erkélyemen( a mellvéd árnyékában), gyorsan eléri a 39-et . A nappali bezártságot, lesötétítést nehezen viselem. Jó, hogy mostanra időzítettem a "vízimocsmocst", csak ne kellene épp délidőben közlekednem.
A belvárosban, tűző napon, folyamatosan dolgoznak az aszfaltozó gépek, végig a trolimegállók környékén javítják a kátyúkat. Itt sem lehet könnyebb dolgozni, ahol még tenger sincs a közelben, ahonnan friss levegő érkezne.
Rólam letiltották a gyerekek a feketét, átálltam a sötétkékre.
Nagyon tetszik, hogy rózsaszínnel egészíted ki! Anyukám a rózsaszínt, világoskéket, sárgát szerette még idős korában is. Szó sem lehetett öreges színekről. Világos bőréhez, kék szeméhez, hófehér dús hajához nagyon jól álltak a színek. Amikor már öltöztetni kellett, akkor is igényelte vasárnapra az ünneplőt, s úgy ült a TV istentiszteletek előtt.
Névnapod előestéjén sok szeretettel kívánok örömteli ünneplést, sok boldog névnapot!
Most az én gépemen folytatom, mert a nagy gépen valami gond van .Vettem egy fehér ridikült is .Nem túl elegáns, de ügyes.
Aranyos a készülődésed Klára ! Nekem is volt fiatal koromban piros cipőm , zöld és kék is. Most már csak barna fekete és 1 fehér szandál.Képzel
Nagyon meghatódtam a Tagore költeménytől. Ilyenkor mondom magamnak, hogy persze, a vén, elmeszesedett agyereim.
Most nagyon kedves munkában vagyok, első nekifutásom sikertelen lett, sebaj. Rózsaszínű gyöngynyakéket fűzök szombati névnapi összejövetelünkre. Mert hozattam egy fekete hosszúruhát, ami tökéletes, jócskán beleférek, és olyan vagyok benne, mint egy szárnyaszegett varjú. Imádom. Ehhez kell a nyakék, van hozzá rózsaszínű cipőm és ridikülöm.
Megfűztem, és fertelmes lett, mindjárt le is vágtam. Most kezdem újra, van új elképzelésem, ez egyszerű lesz, remélem, jó lesz. Nos, ez az elfoglaltságom.
Hogyan bírjátok a hőséget? Itt a tetőtérben, a palatető alatt elviselhetetlen lenne a klíma nélkül. Aminek nagy ellensége voltam, de hát nem is voltak ilyen rekkenő hőségek. És a nagy fa is árnyékolt. Mindig a Jankáéknál folyó építkezések járnak eszemben, hogy ilyen melegben építik a felhőkarcolókat a szerencsétlen indiaiak.
Uborka szezon? Elfogyott a kovászosom, s csak elég fonnyadt van a közeli boltokban. Muszáj lesz felkerekednem a piac felé.
Múlt héten egyik virágládám bársonykája helyett ültettem vinkát. Úgy látom, a másik ládányi is megérett. A "termés" elég lenne a főtér bevetésére. Begyűjtöm, s jöhet a helyére még néhány vinka. Talán az kibírja őszig.
A vhelyi konyhában telelt muskátlim messzi földre virít, már a házbeliek is megdicsérték. Újra ritkítani fogom hamarosan, mert a mostani hajtások a leginkább életképesek. Teleltetni Tündiék pincéjében fogom, de ott nem lesz szem előtt, nem látom, ha valami kórság éri.
Várjuk már a királyfit , aki álmával felébreszti a sok alvó Csipkerózsikát, Csipkerózsinénit !,
Nagyon-nagyon szép!
Rabindranath Tagore: Az én dalom
Az én dalom lesz a szellő muzsikája, amely körülfon téged, gyermekem, mint a százkarú szerető szerelem.
Az én dalom, mint áldó csók, érint majd homlokon.
Magányodban melléd surran, és belesuttog a füledbe, melletted lesz a tömegben, és szelíd tartózkodással övez.
Az én dalom lesz a szárny, ha álmodsz, álmaidban ezen a szárnyon száll közelebb a szíved az ismeretlenhez.
Ott ragyog feletted, mint hűséges csillagod, ha életutadon az éj sötétje borong.
Az én dalom ül szembogaradon, és ráirányítja a tekintetedet a dolgok mélyére.
És ha a halál csendje elnyeli hangom, az én dalom – a te élő szívedben – tovább dalol.
Fordította: Kopácsy Margit
A régi szolgálatim lakásban voltak egérlyukak. Anyósom mindig üvegcserepet szórt bele. Ott többet egér nem jött fel.!
Hozzatok verset, nagy örömmel olvasom.!
Kamaszlány koromban rengeteg verset olvastam . Kedvencem volt Puskin, Lermontov. A Démon. c. verses elbeszélést sokszor elolvastam .Nosztalgiám a volt a Kaukázus iránt. Kedvenc verseim volt egy francia költő versei a "Halál négysorosai " Kézzel , akkor még szép írással másoltam őket egy füzetbe Egyetemista koromban is olvastam kis lyuk szobámban verseket . A sok tanulás után jólesett lelkemnek . Kató néni, nagyon kékharisnya volt, és be akart mutatni W. Sándor nagyon ismert költőnek. Pont az anatómia szigorlat időszakában . A sok tanulás annyira megviselt, hogy nem értettem a verseket, amiket olvasásra ajánlott. Visszaadtam a kötetet és azt mondtam , ez az ember engem nem érdekel. Kató néni dühöngött, férje H.,. Béla kuncogott. Később egy írásában olvastam, hogy nem szerette a befutott költőt Nem féltékenységből, hanem politikai megalkuvásai miatt . Villont már későbbi egyetemista éveimben olvastam .
Aztán jött az "ÉLET" a sok munka és lemorzsolódtak a versek.Ezért örülök, ha hoztok kedves verseket , kiürülő lelkemet kicsit megérinti.
Mi Balázzsal nagy lelkesedéssel szólunk anyósom szavaival. Isteni tájszólása volt. "Há mísz? -kiabált át az utca túloldalára. Nagyon zamatosan beszélt. Szerette a kis anekdotát, amikor a szomszéd gyermek mondta anyjának:"kibujt a tik a likon!"
Ilonának is volt kedvenc mondókája: "Anyám, madár a tik?" "Nem madár az, fiam. A madár az vereb."
Mint kiderült, három egerünk volt. Eggyel tegnapelőtt megtisztelt Zsuzsu, lehelyezte az ágyam közelébe némiként megrágva, szopogatva. Továbbra is izgatott volt, vadászott rendületlenül. Ma reggel már nyugodt volt. "Hol az egér?" De hiába kérdeztem. Aztán "előjöttek", kihányta őket. Egy elég nagyot és egy kisebbet. Ilyen hasznos és ostoba. Egyben nyelte le a jószágokat. Nagyon gusztustalan volt, aligha kell ezt mondanom. Aztán megmutatta, hol jönnek be. A lyukba belegyömöszöltem egy mosogató fém dörzsit. Bazsi majd jobban megoldja.
Marikám, akkor majdnem földik vagyunk! Aranyos lehetett a nővéred!
Zsumikám, köszönöm a szép verseket.
Bizony ám, szép őzés volt, meg kemény e hang és lágy e hang. Érdekes is volt a magyar óra az iskolában. Irodalmi nyelven olvastunk, és irodalmi nyelven őzve feleltünk szóban. Aztán kimentünk a határba és elhagytuk a szóvégeket, úgy parasztosan. ( Pl. köll- kő) Erről jut eszembe a családban közismert téma: Nővérem két éves koráig volt anyatejjel (is) táplált. Vitte Anyukám után a kis sámlit és bömbölte: - Didike kő, kő, kő!!!
Még most is van akcentusunk. Ténylegesen jött-mentek vagyunk itt ötven éve.
Kiskőrös környéke.
Ha már feledésbe merült a "Költészet napja ma" topik, még ezt idehozom:
Reményik Sándor: Szivárvány
A párában a vízesés felett,
Halványan, mint egy álom,
És testetlenül, mint egy lehelet:
Az örökifjú szivárvány lebeg.
Megrokkannak a sziklák, a hegyek,
A kő mállik, az erdők sírba térnek,
Új medret tör a patak magának,
S a régit testálja a feledésnek.
Megőszül a világ.
De a szivárvány mindig egy marad
S színei meg nem fakuló csodák.
Örök ifjan és egyformán lebeg.
Halványan, mint egy álom
És testetlenül, mint egy lehelet.
Mint a művészet az élet felett.
Minden lélekben van egy kis szivárvány,
Kis csapóhíd, amelyet lebocsát,
Hogy egy másik lélek átmehessen rajta, -
Ennek a hídnak hídpillére nincsen,
Ezt a hidacskát csak az Isten tartja,
Az Isten, aki a szívekbe lát.
Az M5-ön Sunyovszky Szilvia mondta el a napokban.
Marikám, talán még öztek is? Kiskun... valahol? Vagy Kecskemét? Pedig biztosan mondtad már.
Én is így gondolom, pedig de sokat hallottam akkor is ha az illető a központból pl. Hollóházára igyekezett: "Lemegyek vidékre".
Kicsit közelebb Petőfihez, de nekem is OTTHON. Talán a kikirics helyett kamilla. Talán nincs olyan gazdag, sok folyó, s a szik is kiütközik. A beszéd viszont épp oly szépen hangzik.
Nagyon szép vers! Ti úgy vagytok "lent" , mint a térképen . Dél lent van . Ha csak fordítva nem akasztom fel a térképet !
Hozzánk ma éjjel érkezett az igazi enyhülés, bár a szél már tegnap napközben is hűvös volt.
Valóban "lent" vagyunk. A teknő alján. Legalábbis a "fentiek" szempontjából.
Ez a vers mégis nagyon kedves nekem:
Szabó Éva - OTTHON
Lent Vásárhelyen méz ízű a reggel
Az esték ágán ért gyümölcs a hold
A tejút mentén kikiricsek nyílnak
A nyár telt testén ruhát sose hord
Mezítláb jár a rét füvén a hajnal
Hajuk bontják a reggeli füzek
És az almafák pirulva mutatják
A részeg napnak duzzadt mellüket
Rakott szekéren érkezik az alkony
A tiszamenti fák alól haza
Lőcsére akasztva lámpaként világol
Az augusztusi éj hullócsillaga.
Tudom, hogy sok beteg minden orvostól az várja , hogy kezelőorvosa legyen .,De sok bába között elvész a gyerek. A kezelőorvos , a háziorvos. Ő ismeri a beteget, még akkor is , ha nem specialistaként ismeri minden betegségét. Vele lehet megbeszélni a beteg aggodalmait, elvárásait. A kórházi orvosok konzulensek. Voltaképp a két orvosnak kellene megbeszélni a beteg kezelését . A mai beteg sok mindenről tájékozott, sokszor tévesen , felületese, hiszen nincs meg az alapképzettsége.Mégis azt várja el, hogy szakemberek szakemberként kezeljék,tájékoztassák. Nem fontos, hogy pontos információt adjanak a kemoterápiás szerről, esetleg a mellékhatásokat kell megbeszélni.A kivizsgálás egy sorozatvizsgálat, aminek eredményét egy orvos összegzi. Nem is lenne értelme megbeszélni minden részeredmény, hiszen még orvosnak is néha gondot okoz az összegzés.
Ami minden vizsgáló orvosnak kötelessége a türelem, együttérzés , ha fájdalmat okoz a vizsgálat. nem olvastam Eszterházy könyvét,de azért mert világhírű , nem biztos hogy alkalmas egy orvosi konzílium szakszerű partnereként a megbeszélésre. Majd elolvasom, mert érdekel.
Félig megírtam válaszom, de lemerült ,és kikapcsolt a gépem .Nem én találtam ki a nevét , ezen a néven szerepelt nálunk. Mostanában nem jött,azt hiszem kevesebb a jelentkezési lehetősége. a fészen néha találkozunk, néha beszélünk telefonon, különösen a sapkaidőszakban. Most kötöm abból a fonalból Zsófinak a pulóver, amit az ő várt kislányának vettem két éve.
A professzor, akiről Zsuzsikánk írt valóban polihisztor, okos, művelt. Hogy milyen a kapcsolata a betegekkel nem tudom. Azt hiszem már laza. Az orvosok ott is agyonhajtottak , és empátiájukat csökkenti a kiégés veszélye. Hiszen minden halott az orvosnak frusztráció. Ez az érzés még mélyebb, ha közelebbi kapcsolat van a beteg és orvos között. Hiszen ,mint háziasszonyok is kellemetlenül éljük át, ha az ebéd nem sikerül, milyen érzés lehet az, amikor az ebédek nagy része tönkremegy. Mióta itt a faluban vagyok, több, mint 1000 ember halt meg.Ismerősösök, emlékezem rájuk , 1-1eset nagyon megviselt . Nem az én hibámból történt, de mégis fájt , hogy 1-1beteg még tovább élhetett volna, vagy kevesebb szenvedéssel mehetett volna el.
Azok , akikhez súlyosabb esetek kerülnek( direkt nem írtam beteget , mert nem igazán kerülhet közeli kapcsolatba a két ember) rövid ideig kezeli aZ ORVOS, ÖNVÉDELEMBŐL IS KELL BIZONYOS TÁVOLSÁGOT TARTANIA !Minden beteg elvesztése nem viselheti meg , mert így is alacsonyabb az orvosok élettartama. Nem élhetjük meg minden család, minden ember fájdalmát. Lehet, hogy ez önzésnek tűnik, de csak így lehet úgy-ahogy talpon maradni.
Klárám, nagyon sajnálom, hogy rossz érzéseket keltett benned a cikk.
Ha elolvastad amit írtam- miért érdemes elolvasni-, az orvos professzor, polihisztor személye az. Nem ismerem az abban az intézetben folyó munkát, évtizedekre visszamenően vannak szomorú tapasztalataim a rák gyógyítást illetően, általában.
Akkor és manapság is a vidéki klinika orvosairól, szakembereiről viszont nagyon jó véleményem volt és van. Lelkiismeretes a munkájuk, emberséges a hozzáállásuk, s annyi információt adtak- adnak, amennyire a betegük érdeklődő, befogadó. Lehet, hogy csak a mi régiónk szerencsés? A 2000-es évek elején több rokonomat hozták akár Vásárhelyre is, a kezelésekre. Sajnos meggyógyítani nem sikerült, de a körülményekkel elégedettek voltak. A rájuk irányuló figyelemmel is.
Szerencsére a haematológiai szakellátással most is nagyon elégedettek vagyunk. Tudjuk, mennyire személy és stádium függő a gyógyulás. Nincs 2 egyforma rák mint ahogy ember.
Tisztelet a kivételnek, nem szeretnék általánosítani, de Budapest és a "vidék" sokszor a betegek és gyógyítók türelmében, modorában is nagy különbséget mutat.
Zsuzsa, olyan jól összeraktad becenevét, hogy eleinte nem tudtam, kiről van szó. Ó, szegénykém. Csakhogy életben maradt, mert ez bizony súlyos ügy. Javulást kívánok. Bárcsak beérné egy gyermek felnevelésével!
Mintha az ég is ezt szánná neki.
Másodszorra is elolvastam a rákgyógyításról szóló interjút. Hát, e területen is úgy van, hogy a felső vezető mást tud, mint ami a valóság, hisz a valóság és közötte ott van a "szűrő", a sok mameluk, akiknek érdekük a "főnök" elégedettsége.
Azt mondja a professzor, hogy az onkológián "90 százalékos az elégedettség, és 97 százaléka a betegeknek a rokonait is ide küldené, és ennek hozzáállásunk az oka". Ez a Szilvia nevű újságíró, aki mindig is vonzódott a szürkeállományhoz, nem tudja, mit beszél. Hiszen ha ideküldené a beteg a rokonait, az azt jelenti, hogy állatira mérges, és hasonló betegséget kíván nekik.
Sajnos, nekem a kicsike merítésből, ami közvetlen tapasztalatot jelent, nem 90 százalékos elégedettséget, hanem 100 százalékos elégedetlenséget mutat. Ilona nagy mérge az volt, hogy egyszerűen nem állnak szóba vele, semmit sem mondanak, amikor a kemó nem használt, azt mondta az orvosnő, hogy folytatják, másik anyaggal. Amikor kérdezte, mivel, annyit mondott, hogy az MÁS lesz, ennyi volt az információ. És kész.
Nővérem is azt mondta, hogy az egész teljesen személytelenül, azaz embertelenül folyik, futószalagon érzik magukat, tárgyként. Hát ez nem a hosszú nagy beszélgetésekre utal.
Néhai L. Gy. barátunk hasonlót fogalmazott, hogy ott nem emberek, hanem bábok vagyunk.
Esterházy Péter e témában írott könyvében olvasható a némileg önironikus megjegyzés orvosáról: azért világhírű betegével válthatott volna néhány szót.
Na, az ájtatos manó pózba merevedett látogatóról inkább nem szólok. Ismét meggyőződhetett a kapott beszámoló alapján arról, hogy a magyar egészségügyről terjengő rémhírek alaptalanok.
Szilvia úrhölgynek pedig sok finom rántottvelőt kívánok!
Zsumikám, sajnálom, hogy éppen azt cáfolom, ami neked tetszik.
Szombaton a nagy melegben eszembe jutott egy kb 47 éves esemény. Egy szerencsétlen prostituált rátalált a szerelemre . Nem tudta múltját bevallani, ezért felakasztotta magát. 5 nap után találtak rá. A szokásos rendőrségi szemle_, mely nem rövid- alatt majdnem elájultam !. hónapos terhes voltam . Utána jegyzőkönyvet a kocsmáéban akarták elkészíteni, ott már végképp rosszul lettem volna. Meghívtam a társaságot a rendelőbe egy pohárka lélekerősítőre , melyre szükségük volt a procedúra után. Orr megírtuk a jegyzőkönyvet Kisfiam akkor 5 éves volt, mind a rendelő ablaka alatt tartózkodott. Küldtem volna , de csak maradt . Mikor jó félóra után elment a társaság ( 2 rendőr és 3 civil) bementem . odaszaladt hozzá, kérdezte " Édesanya megvertek ? "Dehogy ,. mondtam Azért voltam az ablak alatt, hogy ha bántani akarnak, tudjak jönni segíteni .
Megkönnyeztem ezt a régi történetet , Fiam , aki megvédeni akart, no és az , hogy átörökítettem a rendőröktől való félelmemet. Ez a rákosi korszakban alakult ki nálam , valószínű szüleim félelme során .
Az a kislányunk kérése, hogy ez az információ maradjon itt baráti körben .
Princinonkkal futottam össze a facebookon.Méhen kívüli terhessége volt, súlyos állapotban műtötték. Még gyenge , de javul. Mindenkit ölel
Halálának5o. évfordulóján
Áprily Lajos: Imádkozom: legyek vidám
Én Istenem, legyek vidám,
hogy házamat vidítni tudjam.
Mosolyogjak, ha bántanak
és senkire se haragudjam.
Arcom ne lássa senkisem
bánkódni gondon és hiányon.
Legyen szelíd vasárnapom,
ha mosolyog a kisleányom.
Én Istenem, legyek vidám,
ma minden gondot tűzre vessek.
Nyujtsam ki kincstelen kezem
s szegényen is nagyon szeressek.
Tudom, sokat bűvölt a gyász,
a hollós téli bút daloltam.
A bátrakkal hadd mondom el:
panaszkodtam, mert balga voltam.
Én Istenem, legyek vidám,
ujjongjon újra puszta lelkem,
mint rég, mikor falum felett
az első forrásvízre leltem.
Ködökbe csillanó sugár,
víg fecskeszó bolond viharban,
tudatlan gyermekhang legyek
a jajgató világzavarban.
Köszönöm az ajánlást, megkeresem Csányi Vilmos írását. Olvastam és hallottam tőle sok érdekes dolgot.
Ma pedig ez került elém. Több mint 30 éve írta a költő, mi minden borzalom történt azóta csak a Föld állapotában! Lehet még remény?
Kányádi Sándor - HA
(látomás ember-távlatból)
ha elherdáljuk ezt a kánaánt is
ha itt sem építjük föl a
vágyva-vágyott új jeruzsálemet
ha kivágjuk az utolsó erdőket is
és önnön hatalmunktól részegülten
illatozó eukaliptusz-máglyák
körül karneválozunk
majd beomlanak a mikroprocesszoros
vakondokok vájta labirintusok
visszanyel mindent a kirabolt föld méhe
égrekövülnek a szuperszónikusok robbanásai
kondenz-felhők vakítják majd az
óceán gyönyörű tükrét s még
keselyűk se billegnek majd a
corcovádon posztoló krisztus
tehetetlenül széttárt karja közül
már fölmeredni látszó minden idők
legmonumentálisabb koldusbotján
(1985)
Zsuzsikám ! Elolvastam a cikket . Nagyon jó írás és egy nagyon tisztelet és erre méltó emberrel ismertetett meg Természetesen nem volt idegen, mert történelmi sorozatát néztem pár évvel ezelőtt. Szakmai munkásságát is ismerem . Természetesen nem részleteiben .
Nagyon elgondolkodtató cikket olvastam és is, Csányi Vilmostól, aki 1959-ben gyakorlatvezetőm volt a Straub F. Bruno intézetben
Apának mindig igaza van – Csányi Vilmos választásról, politikáról és az egyszemélyes csoportokról
Klárám ! Nem tételeztél fel semmi rosszat kis Zsuzsánkról, mert mindannyiunkra hat a propaganda, a reklám. Erre legfőbb példa az, hogy akik a régi rendszer kárvallottai ( nem üldözöttei !) voltak, ők azok akik teljes mellszélességgel állnak ki a hasonló autokratikus törekvések mellett. Mindannyiunkra hat a reklám is. Én , mint örök ellenzéki az agresszívan reklámozott termékeket még akkor sem veszem meg , ha nagyon jók. Amit nagyon utálok oldaltól, függetlenül a farizeus magatartás, gátlástalan haszonszerzés, és az empátia teljes hiánya. Ezért lett kissé furcsán példaképem az utolsó két pápa, akik nemcsak hirdették, de élték is elveiket. Én igyekszem csak eszerint élni, nem hirdetem, mert bevinnének a bolondok házba, ha lenne
A forróságban nézelődöm a neten, bár sajnos a szgép is melegít.
Megint egy olyan hírforrásra kattintottam, amelynek híreit talán fenntartással fogadjátok, én mégis ide hoztam.
Teszem ezt azért, mert a beszélgetés egy igazi humanista orvos professzorral készült, akiről már hallottam, s Te Zsuzsa , pedig biztosan ismered is.
http://polgarportal.hu/egy-polihisztor-szemevel-beszelget es-kasler-miklossal-1-resz/
Örülök Magdika, hogy sikerült kimozdulnotok, s finomságokkal tértetek haza! Reméljük az ígért kis enyhülés ide is elér.
Ha már emlékeinkről szól a topik:
A tegnapi kezeléseimre épp délidőben kellett mennem, s a forróságot ontó aszfalton eszembe jutottak a gyárban ledolgozott nyarak. A laborok az üzemcsarnokon belül, galérián, üvegtető alatt voltak, csupán lengő ajtó és üvegfal választotta el a 2x 20 m hosszú kerámia égető kemencéktől (1200 fok). Kis hazánkban még szó sem volt a levegő hűtéséről, sőt Bunsen égőkkel forraltuk a feloldott nyersanyagokat a vizsgálatokhoz, s kis asztali izzító kemencékben történt a minták próba égetése. Nem volt ritka a légtérben a 40 fok.(Télen sem kellett külön fűteni.)
6 órakor kezdtük a munkát (7 km.-re a várostól, óránkénti busz közlekedéssel.) Vízzel átitatott vászon kismama cipő, vastag vászon munkaköpeny, nyakunkban vizes törülköző. Folyt arcunkon az izzadság. Védő italként sós szódavizet kaptunk, mint az üzemben dolgozók, akik gyakran még rosszabb körülmények között dolgoztak. (por, a nedves agyag párája...)
Talán Sára még emlékszik ilyen élményekre.
Később a Plusssz vitaminokat és tisztálkodó eszközöket is kaptunk. (Sajnos mára már sok akkori fiatal nincs köztünk
- de kimutatható összefüggés nincs, áááá! ) Most már sokkal szigorúbb munkavédelmi előírások vannak, a kemencék felújításakor a hőszigetelést is megoldották, stb. Tudom, nagyon sok munkahely létezik, hasonlóan nehéz körülményekkel.... nehéz is oda szakembereket találni!
Nagyon örülök a tervednek, menni kell! Úgy hisszük, kielégít minket az otthonunk és a szűkebb környezetünk, pedig a bezártság elveszi az életerőnket. Érzem, mennyire fel tud élénkíteni a szeretteinkkel, barátainkkal való találkozás, egy utazás, a rég látott ,de ismerős környezet változásainak élménye.
Te Klára naponta találkozhatsz szűkebb családoddal, de egy idő után ez kevés külső inger. Előfordul, hogy 2-3 nap sem találkozom emberekkel, s pici otthonom falai súlyként nehezednek rám. Lábaim szinte elmerevednek. Nem szabad hagyni.
Sopronban töltötte szigorló évét egyik kis unokahúgunk, idén avatták. Nagyon megszerette a várost. Épp egy önkéntes orvos csoporttal külföldön tartózkodik, gyerekeket gyógyítanak. Ősztől kezdi a munkáját Sopronban.
Klárám, nincs miért megbocsátanom, nem történt semmi bántás részedről sem. Nem hinném, hogy olyan okos lennék, csak bennem a műszaki véna örök mérlegelést vált ki. Különösen, hogy eleinte kémiai analízissel foglalkoztam, s ezt átvittem az élet más területeire is. Talán az a közeg, amiben dolgoztam, szintén más nézetből mutatta be a világot, mint aki a humán szférából látta. Megkockáztatom azt is, hogy Budapest és vonzáskörzete mást lát, mint a végeken élők.
A teljes foglalkoztatottság idején munkahelyemen 3500 ember vett körül, ma ugyanott talán 1 ezer dolgozik. El lehet képzelni, hogy az akkor fizetést kapók hány %-a volt alkalmas érdemi munkára. (Tudom, a munka feltételek, a követelmények, de a jövedelmek is megváltoztak) Vajon akik kikerültek, merre jutottak? lecsúsztak, vagy másutt sikerült hasznot termelni, megélni? Az utódaik mire jutnak?
Csak egy gondolatsor:
Nem kell nagyon okosnak lenni, hogy megfogalmazzuk: a heti sok kg. reklám újság árán, ami csak ebbe a lépcsőházba bekerül, mennyi hasznos dolgot tehetnének a kereskedelmi láncok. Céljuk csakis a forgalom növelése.
Ezen akciók mögött mekkora hazugság rejlik! Akár egy üzletlánc időbeni ár manipulációja, de akár csak ugyanazon időben a (szerintem kartellező) különböző "nagyok" összehangolt akciói végül is teljesen kiegyenlített árakat eredményeznek. A gyanútlan vásárló keresi mindenütt az olcsóbbat, s megvesz mellette még kétféle -épp drágán kínált- terméket. Ami egyik helyen épp akciós ár, az a másiknál normál. Jövő héten megfordítva! Ebből valóban mindenre szükség van? A kínálat bősége a szabadság része? Felturbózott kereskedelem, elfojtott termelő tevékenység.
Mennyien bedőlnek ennek,nemcsak nálunk, a világon mindenütt. Ez adja a túlfogyasztást, a hulladékhegyeket, a mennyiség nimbuszát a minőség helyett.
Ugyanezt a kultúrára, az információ dömpingre is átvihetjük (?).
Izlandra vágytál, Marika? Tán a csodagejzírek csábítanak? Egyszerűbb lélekként ha vágytam volna valahova, akkor olyan helyekre, ahol sok szép virág van. Egyiptomban láttam a folíton virágzó fákat az arborétum szigeten, azt szívesen látnám újra, és hát Kuba növényvilágát. Az csodás. De ma már nem vágyom utazni. Bazsi szinte bosszant vele, hogy jövő nyáron hova menjek velük. Hát, én sehova, mondom.
Igaz, e hónap végén vagy a jövő hónap elején egy hétvégére elmegyünk Sopronba, oda vágyódom. Már beszélem róla testvéremmel, igaz, nem náluk fogunk tölteni három napot, hanem találkozunk délutánonként, ebédnél. Úgy megszoktam az egyedüllétet, hogy elképzelni sem tudom, hogy egy családnál ébredjek, térjek nyugovóra. Saját életritmusom szerint. Megtekintem ifjúságom helyszíneit. Zsuzsut persze viszem magammal, olyan szállást keresünk, ahol ez lehetséges.
Szervusztok!
Hűvösebb napot kívánok! Kiugrottunk a telekre, mert már régen voltunk. Leszedtük a szedret, nem sok volt, mindössze 35 deka, de sajnáltam volna azt is, ha lepereg. Még egy kiló szilvát szedtünk. Nem sütött a nap, olyan párás füllesztő idő volt. Most olyan jól érzem magam, hogy egy kicsit megmozgattam a csontjaim.
Zsuzsikám ! Többször elolvastam ezt a nagyon szép, bölcs verset .Én is túl naiv vagyok, erre többször ráfáztam , volt több kellemetlen percem órám miatta . Sokáig nagyon magabiztos voltam , aztán lassan lekopott rólam . Nem azok a percek idéződnek fel bennem , amikor megbántottak, hanem amikor én voltam felületes , türelmetlen , esetleg önző .Ha tudtam bocsánatot kértem . Egyszer felületes információk alapján megbántottak fiatal munkatársamat. Nagyon bántott, elmentem hozzá elnézést kértem . Apja, akivel egyidősek vagyunk nagyon csodálkozott. De volt , akitől nem tudtam bocsánatot kérni, csak gondolatban, még így is fáj, hogy még életébe nem tudtuk megbeszélni a dolgot.
Az emberekben most is bízom, de aki csúnyáén viselkedett velem, az iránt nem tudok már úgy érezni, mint régen
Természetesen ez alól szeretteim, családom, barátaim kivételek.
Zsumikám, köszönöm válaszaidat, a Zsuzsának szántat is. Köszönöm, hogy megbocsátottad nekem, hogy feltételeztem, a propaganda játékszere vagy. Figyelmen kívül hagytam, hogy a topik egyik legokosabb tagjáról van szó. Ahogy írásodat elolvastam, egyre csak gondolkozom önismeretemről, a látszatról és a valóságról. És persze leginkább rólad. Köszönöm.
Igen, nagyon vadregényes a táj, kellemes lehet, mert szép időt fogtak ki. Viharos szélben, esőben nem sokat látnának. Állítólag a szél miatt a köd Hollandiában is ritka, de sűrű eső gyakran esik.
Az ifjú férj nyáron nem szívesen jön Dél felé. Az udvarláskor is többször fogott ki számára szinte elviselhetetlen kánikulát. Náluk a 25 fok is ritka.
Én Északra a Keleti tengerig, Lengyelországban jutottam el, még diák koromban, s most Hollandia D-Ny -i része.
Ne feledjem , hivatalos úton Angliában is jártam, de keveset láttam belőle, csak a gyorsvonat ablakán át a híres zöld mezőket, majd a festékgyárat és egy porcelán kiállítást. London belvárosában késő este körbefutottunk, reggel korán indultunk tovább. Ezt is jó felidézni- régen gondoltam már rá.
Zsuzsám ! Gyönyörű helyeken járnak unokáid. Mi 2010-ben voltunk Norvégiában, csodálatos emlék. 1996-ben voltam egy skandináviai körúton , orvosi úton. Akkor határoztam el, hogy Sándorral is elmegyünk. Csak Norvégiába , mert annak vad szépsége megragadott. Mi busszal voltunk, jártuk az országot. Oda repülővel mentünk.
Nincs semmi baj Izlandon. Eddig oda vágytam egyedül. Gyönyörű táj, nekem tetsző emberek. Viszont az étel idegen nagyon. A képek alapján Norvégia is gyönyörű. Nagyon szép helyet választottak.
Reggelente összeütök magamnak valamit, aztán épp csak belekóstolok, megy a fagyasztóba. Nem csoda, ha nincs étvágyunk.
Én még Hollandia történelménél tartok, de térképen már megnéztem a fjordok vidékét.
Mi a baj Izlandon?
Magdikám, most vannak 1 hetes hajóúton Norvégiában, a fjordoknál. Biztosan nincs melegük. Minden nap kikötnek valahol, s kapunk néhány képet. Lent a hajó látszik.
Olvasom, hogy fájdalmaid vannak, mielőbbi gyógyulást kívánok! Hűtöm én is a visszereimet, szurkál, ég.
Zsumikám, bajban van Izland! Most mehetek Norvégiába.
Fogyókúra terápiára mindkettő jó lenne. Gyönyörűek a Fjordok. Megnézem, mennyire élő arrafelé a régi Isteneik emléke, ápolják-e viking hagyományaikat.
Megint gyarapodtunk négy üveg csemege uborkával. Hallgattam páromra, nem forráztam. Kérdés hogyan fognak viselkedni. Mindegy, mostanában úgyis sokat dolgozok pocsékba. Főzök és nem kérik. ha kérdezem, hogy mit főzzek, a válasz: mindegy.Hogy kössek erre salamoncsomót?
A vers talált, pont ilyesmiről gondolkodtam.
Zsuzsa szép felvételeket mutattál a nászútról, hol készültek?
Ma egy földim tette fel ezt a verset. Ami különösen érdekes, személyesen sosem találkoztunk, csak egy régi fényképen mindketten felfedeztük édesanyánkat a 20-as években, a makói polgári leányiskola tanulói között.
Garai Gábor:
Bizalom
S ha százszor is becsapnak és ezerszer
csalódom abban, kinek szívemet,
mint álmából a rózsát, kitakartam,
s ha épp az árul el, kit életemmel
fedeztem én,
s ha tulajdon fiam
tagad meg,
s ha nem harminc ezüstért,
de egy rongy garasért adnak el engem
barátaim,
s ha megcsal a reménység,
s ha kudarcaim térdre kényszerítenek
és elátkozom már, hogy megszülettem,
s ha csak a bosszút hízlalja a hála
híveimben,
s ha rágalom kerít be,-
akkor se mondom,hogy nem érdemes!
Akkor se mondom, hogy nem érdemes
hinni az emberben, akkor se mondom,
hogy megélek magam is, néptelen magányban, mert irgalmatlan az
élet.-
De csöndes szóval eltűnődve mondom:
bizalmam sarkig kitárt kapu,
nem verhet rá lakatot a gyanú;
ki-bejár rajta bárki szabadon.
Egy besurrant csaló tiszteletére
nem állítok őrséget tíz igaznak!
Kit tegnap itt gyöngeség bemocskolt,
megtisztálkodva ma betérhet újból;
ki kétélű késsel jött ide ma,
köszönthet holnap tiszta öleléssel!
Nem, nem a langy irgalmat hirdetem.
Nem hirdetek bocsánatot a rossznak,
kegyelmet a hazugnak,
nem tudok
mentséget a könnyes képmutatásra,
s az öngyilkos szenvelgést gyűlölöm,
akár a nyers önzés orvtámadását.
De hirdetem, hogy bűneink mulandók!
Mint a mamut és az ősgyík, a múltba
porlad a gyűlölet és a gyanakvás;
dühünk lehűl,
csak szerelmünk örök.
S halandó gyarlóságai között
csupán maga az ember halhatatlan.
Kérlelhetetlen gyötrelmei ellen
irgalmas vára bizalomból épül;
s az önmagával vívott küzdelemben
csak jósága szolgálhat menedékül.
Zsuzsikám ! Nagyon örülök írásodnak !Fájt volna, ha valami buta félreértés közénk állt volna. Nekem fiatalabbik fiam barátsága tetszik . Legjobb barátjuk ateista, felesége családja erős kommunista múlttal rendelkezik. Aranyos emberek, legkeresztényibb ateisták,szorgalmas csendes családszerető emberek . Fiamék nagy kormánypárti érzelemmel élnek . de ez nem áll közéjük. Tisztelik egymás nézetét különbözőségét, és nagyon szereti egymást a két család. Mi fiamékkal nem politizálunk , mert az ő fővárosi, belvárosi nézeteik, és a mi falusi életünk nagyon különböznek.Gondolom, fiam azért választotta a budai életet, mert még panelban is az a vonzóbb nekik. Már unokám is azt követi, szereti, ez ugyan fáj, de az az én gondom. Pár év múlva itt is kinn lesz a tábla ELADÓ. De ez a világ rendje , én sem gondoltam volna , hogy megválok családi fészkemtől, de rájöttem , akárhogy fáj az elhalt , gangrénás testrészt le kell vágni. Ez is része életelvemnek "Légy hű önmagadhoz " - Tisztelem azért, azokat az embereket, akik megvalósították ezt !
Marikám, nekem is nagyon tetszik a Kányádi S. vers.
Írod a lisztharmatot. Nálam is pusztít. Talán a zártabb párás hely? A cserepes petrezselyem, egyik láda bársonyka esett áldozatul. Locsolok 2x is naponta, de szinte megfőnek a tövek. Sajnos begóniát is ültettem a napra- ládába. Megperzseli a szirmokat, levelek szélét. Jövőre cserépbe teszem, s a belső párkányon helyezem el. Vhelyen nagyon szépek voltak, árnyas, nyugati helyükön, megszerettem a sokszínű, hosszú életű egynyári fajtát.
Küzdenek a növényeim. A szobaiak most sötétben élnek, késő délután húzom fel a redőnyöket, de ablakot 9-10 óra felé nyitok. Akkor is még 30 fok van kint.
Klárám, rajtam nem fog múlni. Nem politikai szempontok motiválják véleményemet. Igyekszem több oldalról tájékozódni, s azt hiszem ki tudom alakítani a középen állásomat, még akkor is, ha ez társadalmi szinten nem kap hangot.
A statisztikákban nem hiszek, s a rémhírként terjesztett számadatokban sem. Kórházban is gyakran járok, állami iskolákat is látok. Tanár és eü. dolgozó aktív és nyugdíjas rokonaim vannak. Épp most találkoztam azokkal ahol 17 unoka van, s már dédunoka is. Vagyonokkal ugyan nem rendelkezünk, de mindenki meg tud élni a munkájából. Vannak alacsonyabb iskolai végzettségű, de tisztesen gazdálkodó fiatalok, akik még a sajtot is maguk készítik a saját néhány birkáik, tehenük neveléséből. A reklámok és közvélekedés által sulykolt fogyasztói igények minket nem ragadnak el.
Most már a panel lakók között is vannak személyes tapasztalataim, s a 2 lakás felszámolásából adódóan a valódi szegények életébe is betekinthettem. Minden hozzájuk került, egy önkéntes közreműködésével, aki révén személyesen is megismerhettem őket.
Látom a rendszeresen környékünkön élő kéregetők, hajléktalanok szerencsétlenségét, állapotát is. Szóval nem élek elzártan. Ismerek örök panaszkodókat is, látom talmi igényeiket, könnyelműségeiket.
Sokfélék vagyunk. A félig telt és félig üres pohár jelképe nagyon igaz, még akkor is, ha közhely.
Mi újság? Legújabb képek, nászút.
Zsuzsám, Kedves!
Nem, nem bántottál, nem éreztem megbántódást! Elgondolkodtam azon, amit a naivitásomról, s a Ti meglátásaitokról írtál. Hiszem, hogy amit a sajtóból szerzünk, nem igaz, valahol a kettő között van a valóság.
Írják a hozzáértők, hogy egy ember személyiségét élete első 14 éve határozza meg. Én valóban akkor üvegbúra alatt éltem. De csak akkor. Utaltam többször is felmenőim meghurcoltatásaira, Anyukám és testvéreinek a -háborúk okozta- újrakezdéseire. ( Nem egyedi, de sokan megúszták!) A mi 72 évünkre.
Nem szeretek a saját szakadékaimra emlékezni, de most volt időm a hőség okozta bezártságban , lesötétítésben elgondolkozni életem fordulópontjain. Hogyan indultunk, s nullázódtunk le (békében) anyagilag, és magam hogyan éltem meg érzelmi válságaimat, egészségemben bekövetkező hullámvölgyeket. Egyáltalán nem volt síma út. Mégis-mégis... csak előre nézek, a múlton nem rágódom. Keresem az örömöket- most már a 47 nm-en, egyedül.
Akár a TV.vel is csak azt.
Érdekes ez a fészbuk, vannak olyan ismerőseim, akiknek napi bejegyzései adott időpontban nagyon "megtalálnak".
Ma ez, Lénától: "Nem az a boldog ember, aki milliókat tud szerezni, hanem aki úgy tud szegény lenni, hogy nem érzi a szegénységet.
(Gárdonyi Géza, ma 154 évvel ezelőtt született.)"
Lefényképezem az enyémet , és elküldöm. Tudom szétszórja magját és bárhol kibújik. Nekem van egy rési virágtartóm, az abban levő cserép eltört és pótoltam egy megfelelő méretű lavórral, amit kilyukasztottam . Ebbe vetettem , itt szórja el magját, és bújik ki tavasszal. Mikor kicsit nagyobb lesz , szétpalántázom kis palántatartóba, ott megnő és utána ültetem végleges helyére a már erős , testes növénykéket Így lesz olyan ,mint amilyet a virágüzletekben lehet kapni. . Szívesen hozok magot , ha találkozunk. Biztosan szeptember vége táján lesz, és akkorra már lesz elég magom. Hozok ha kértek síma nem évelő szarkalábot is . ezt nagyon szeretem, anyukám kertjében is mindig volt .
Zsuzsikám ! Remélem nem bántásnak érezted más véleményünk leírását.
Azt hiszem , akik barátoknak tartják egymást meg kell és meg szabad engedniük őszinte véleményük megírását. Ez a kapcsolatnak csak egy kis szelete .Majd még egyszer elolvasom, és ha valamit rosszul, vagy bántónak tűnő módon írtam , korrigálom és elnézésedet kérem ! Biztosan nem volt szándékomban bántani sem Téged, sem bárkit , aki baráti körünkbe tartozik 
Nagyon meleg van, vagy csupán én vagyok kényes?
Ma véget ért a kutyapásztorkodás. Nagyon jó. Kipihenten, boldog emlékekkel érkezett meg családom, és már kezdődik is a nagy munka, az edzések. Dodónak napi kettő a kézilabdából. Lelkes.
Nálatok mi újság? Lehetetlen, hogy kis baráti körünk szétessen politikai nézetkülönbség miatt. Hiszen sok mindenben, rengeteg mindenben egyezünk!
Klárám, köszönöm a magot, szerintem nekem is lesz. Az jó, ha Csak Zsuzsókának küldesz és a találkozón kapok belőle. Még jobbb lenne, ha a találkozón személyesen adnád oda. A kedvem is elment az új fajták beszerzésétől. Hiába szeretném, a meglévő környezet nem jó nekik. Most nekem sem. Kiráz a hideg a hőségtől.
Zsuzsóka kedves. Nálunk csak lila van, elvétve halványsárga. Hamar felnyúlik, elöregszik. Mivel akkor is virágzik itt-ott, hagyom. Akkor már gaz kinézete van. Tavasszal a nefelejccsel és az apró árvácskával járok így. Ezek maguktól szaporodnak, nem kell vetni a magot. Ilyen még a petúnia és a csombor.
A verseket nem keresem, megosztásból másolom, ha nagyon tetszik. Régi osztálytársaim osszák meg.
Lesz éves osztálytalálkozónk szeptember kilencedikén. Remélem nem azon a napon lesz Magdika szülinapi találkozója.
Marikám ! Én szétpalántáztam őket, most dúsak, húsosak , gyönyörködöm rikító,színeinben
Marikám ! Nagyon szép verssel örvendeztettél meg bennünket. Nagyon fáj a szívem, de nekem nincs indítékom verset keresni.
De nagyon örülök, amikor szép verset olvashatok. Köszönöm !
Isteni ez a vers, Marika.
Az én szép növényeim is meghaltak a nagy cserépben. Hátul, a gazban, úgy nézem, élnek. És vannak magok Küldök.
Kányádi Sándor : A tenger
Nagy ember a tenger,
nagyon nagy.
Minden gondolat
súlya, mélye,
súlyosan mélyül
hozzá mérve.
Emberként él, emberként érez,
nincsen fogható erejéhez.
Láttam, hajnalban a napot
égre emelte:
izzott az óriás kerék,
szinte sisteregve
hányta tüzét a hullámokra,
s ő, a tenger-ember, higgadtan
a horizontra paszította.
Aztán, mint egy nagyapó,
fecsegett, magyarázott,
mikor ölébe hulltak a hálás,
ujjongó sirálysikoltások.
Van derűje, van humora.
Hangja némelykor nagydob,
máskor fuvola.
Nyugalma is emberi,
szelíd nyugtalanság.
Bőszült ember,
hogyha felbosszantják.
Ó, mennyire ember!
Nem békül,
csak a maga szabta renddel.
A partja,
amilyennek ő akarja. -
Nem a hajókért van,
a hajók születtek érte,
s belevész, ki másképpen remélte.
Tegnap este tudományos ismeretem gyarapításaként megoldódott egy hanghoz a kép. Pirregő tücsök az alvást elősegítő, vagy elodázó hang tulajdonosa.
Klára, szomorúan vettem tudomásul, hogy tönkre ment az évelő szarkaláb a cserépben. Azóta szomorúan nézem az én szerzeményemet, amit nem mertem kiültetni. Mert vásárlás végén közölte, hogy nem napos, ...? föld, fűszernövényektől távol ültessem és sok vizet kíván. Tettem ide, tettem oda, mértem a napos órák számát és mindenhol melegnek találtam a helyet, így betettem a cserepet egy árnyékos sarokba, ahová csak reggel süt a nap. A sok víz az rendben van, tápot is kap, de lisztharmat támadta meg.
Zsuzsóka, a porcsinok (délike, portulácska, kukacvirág, kövérke...) viszont mégis átvették a hatalmat, mert annyit nem kapáltam, amennyi az eltűnésükhöz kell. Mindenhol van, még a kő repedései között is. Már nem bánom, mert mire csúnya lesz, ősz lesz.
Hus kedves, ha olvasol. A képet Neked küldöm, a színek miatt. Nosztalgiázz. A felvétel esti nem lehet szerintem. A háttérben az a pír nekem nem természetes.
Klárám ! Köszönöm a magokat . Szeptemberben találkozunk , köszöntjük az új 80 évesünket, akkor elosztozunk a magokon. Ha van kedved velóünk tartani szeretettel várunk . Azt hisze, ezt főnökasszonyunk nevében is kijelenthetem.
Zsuzsikám ! Ezt szeretem Benned , ezt a tiszta naiv lelkesedést !
Ezt már többször megírtam .
Engem másképp viselt meg az élet, mint Téged . Valószínűleg az a csodálatos nagyanyai szeretet, melyet kaptál , hiányzik életemből.
No és közös életünket Sándorral is nagyon nehéz körülmények között kezdtük.Most a napokban 53 éve . Ezért (és szegényes egyetemi éveim miatt ) tudom, hogy egy háztartásban csak úgy lehet "nagyot " létrehozni, hogy a kis dolgokon hozom be. Ez történt itt is .De nem érdemes egyikünknek sem érzelmileg reagálni. Az üzlet az értelmi tevékenység. Tisztességes üzlet az , amelyen mindenki nyer . Majd meglátjuk, hogy ez is az volt-e .????
A munkaerőhiánynak három fő oka van , a kivándorlás (fiatalok , jobban képzettek ) és meglévő még munkaképes idősebbek kizárása azzal, hogy elveszítik nyugdíjukat,ha dolgoznak. Nem kis dolog, hogy képzett munkaerő hiányzik. Az erre szánt 1500 millió forintot pedig a cigány önkormányzat most is regnáló vezetője eltüntette. Maradt a sok képzetlen ember , és azok nélkülöző családja. .
Lelkesedésedet kérlek küldd el nekünk továbbra is !!!! Jó olvasni, mér akkor is , ha nem érezzük át !Téged így szeretünk.
Zsuzsa! Gyűjtögetem ám számodra is, magamnak is a szarkalábmagot. A tövek, nálam, a cserépben, tönkrementek.
Azt olvastam, hogy azért történt a csere, hogy előcsalogassák az elrejtett bankókat. 
Most mondták, hogy ma lejártak a "régi" ötezresek, tízezresek.
Na, megyek haza most már, igaz, van még egy újság: megérkeztek a tulipánhagymák. Ha ezekből három évnél korábban virág lesz, megeszem a kalapomat. De nagyon érdekes mag is jött, minidinnye magja, amelyet cserépben kell nevelni. és valami zöld gyöngy nevű is, amelyet irodai asztalra javasolnak, mert elnyeli a sugárzásokat. Szeretsz-e ilyesmivel vesződni? Sok van, szívesen küldök belőle. Amint Zsófikám megjött, viszi a postára. Én nem hagyom el a házat, mert félek, elromlik a kapu, mint már megtette, amikor a postásnak nyitottam.
Mindenkinek szívesen küldök dinnyemagot is, zöld gyöngy növény magját is.
Jóccakát!
Aludj jól, Zsumikám!
Nem láttuk egymás írását Zsuzsával, mert az írással voltunk elfoglalva. Nem akartunk bántani, de tényleg nem egy könyvet olvasunk veled. Zsuzsával igen. Mindenfélét, és most direkt az 1-es csatornát hagytam, és megértettem gondolkodásmódodat, amire ilyen öreg este lett. Hogy mi motiválja.
Zsumikám, nem baj az, ha nem azonos platformon állunk, dehogyis baj! Egymást kedveljük, és kész. És nem a másikat bántjuk, csak a témáról való véleményünk különbözik.
Klárám, nem sértődtem meg. Picit sok lett egyszerre mindkettőtök reagálása. Lelkesedésemet ezentúl megtartom szűkebb környezetem számára.
Zsuzsa Kedves! Azt hiszem, nem egy dologról beszéltünk, s ezért az én szociális érzékenységem rejtve maradt. Sajnálom.
Ugyan már, Zsumikám! Nem sértettelek meg, csak megjegyeztem, hogy bizony kellenek a programok.
Jól látod, hogy másképpen látunk bizonyos dolgokat, de hát olyan nagy baj ez? Mindig nagyon tiszteltelek, így van ez ma is, az pedig külön aranyos, hogy felkaptad a vizet. Végre nem én! Szinte élvezem, hogy ezúttal nem én bosszankodom! Hisz ennek hangot adni csak én szoktam, ami éretlenségemre vall. Úgy lehet, ahogy mondtad, hogy talán korokon ár érik lelkünk. Na, az enyém, sajnos, még elég zöld. De van ám benne piros és fehér folt is! Csak ügyesen titkolom.
Klárám, azt hiszem, itt be kellene fejeznünk bármiről is a beszélgetésünket, maradni kellene a mit főztem és hol fáj kérdéseknél. Nem egy könyvet olvasunk.
Talán szóban több oldalról ki tudnánk fejteni a véleményünket, bővíteni, megosztani ismereteinket.
Elfogadom Zsuzsám, hogy vannak mindenütt helyi problémák, nem is kevés. Lehet, hogy egyszerre nem mindíg látjuk minden oldalát az éremnek, elnézést kérek a lelkesedésem megosztásáért. Én nem a létesítményekért, hanem az emberi teljesítményért lelkesedtem. A befektetés megtérülésében, jövőbeni anyagi hasznában bízom.
Itt írtam még egy teljes bekezdést a rászorulók étkeztetéséről- a lakókörnyezetem "szegényeiről", de kitöröltem, mert tudom, hogy nem erre gondoltál. Mégis a statisztikában az általam tapasztalt réteg is benne van, s meggyőződésem, a valóban szegények sokkal kevesebben vannak. Ma már a városokban olyan mértékű munkaerő hiány van, hogy aki képes és akar dolgozni, tudna. Túl sok oldala van az éremnek, ami felől az okokat látni kellene.