Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szüzesség elvesztése...
Torolt_felhasznalo_856258
Létrehozva: 2007. június 15. 10:35
Sziasztok!
Belépett az életembe pár hónapja valaki, akiről rögtön tudtam, hogy igen, ő lesz a gyerekeim apja, ő a nagy Ő és Ő az az ember, akit méltónak tartok rá, hogy elvegye a szüzességem!
Nagyon kedves, aranyos, nem sürgetett, azt mondta majd, amikor én is szeretném, akkor fogunk szeretkezni.
DE...
Féltem, ill. a mai napig félek a szüzesség elvesztésétől.
A helyzet a következő: két hete pénteken elérkezettnek láttam az időt, hogy odaadjam neki magam, de sajnos nem sikerült a behatolás, mert nekem nagyon fájt és azt mondta nem szeretne fájdalmat okozni, ezért abbahagytuk. De véreztem kicsit, nem volt vészes, de még másnap is fájt kicsit...
Aztán az elmúlt éjszakát együtt töltöttük és ismét próbálkoztunk, de sikertelenül. Megint nem tudott belémhatolni, mert nekem fájt... Aztán egész éjszaka ő is és én is alig tudtunk aludni, azon gondolkodtunk MIÉRT VAN EZ? MIÉRT NEM SIKERÜL? Reggel megint próbálkoztunk, de ismét eredménytelenül, sőt már annyira feszült voltam, hogy nem jön össze a dolog, hogy el is sírtam magam kínomban.
Szegénykém, próbált vigasztalni, de ez olyan rossz érzés nekem, mert szeretném, ha megtörténne, mert egyébként az intim dolgok egyéb része szuperül működik...
SEGÍTSETEK!!! Mi lehet a megoldás??
Belépett az életembe pár hónapja valaki, akiről rögtön tudtam, hogy igen, ő lesz a gyerekeim apja, ő a nagy Ő és Ő az az ember, akit méltónak tartok rá, hogy elvegye a szüzességem!
Nagyon kedves, aranyos, nem sürgetett, azt mondta majd, amikor én is szeretném, akkor fogunk szeretkezni.
DE...
Féltem, ill. a mai napig félek a szüzesség elvesztésétől.
A helyzet a következő: két hete pénteken elérkezettnek láttam az időt, hogy odaadjam neki magam, de sajnos nem sikerült a behatolás, mert nekem nagyon fájt és azt mondta nem szeretne fájdalmat okozni, ezért abbahagytuk. De véreztem kicsit, nem volt vészes, de még másnap is fájt kicsit...Aztán az elmúlt éjszakát együtt töltöttük és ismét próbálkoztunk, de sikertelenül.
Megint nem tudott belémhatolni, mert nekem fájt... Aztán egész éjszaka ő is és én is alig tudtunk aludni, azon gondolkodtunk MIÉRT VAN EZ? MIÉRT NEM SIKERÜL? Reggel megint próbálkoztunk, de ismét eredménytelenül, sőt már annyira feszült voltam, hogy nem jön össze a dolog, hogy el is sírtam magam kínomban. Szegénykém, próbált vigasztalni, de ez olyan rossz érzés nekem, mert szeretném, ha megtörténne, mert egyébként az intim dolgok egyéb része szuperül működik...SEGÍTSETEK!!! Mi lehet a megoldás??
Mondok egy valós példát, a volt párom találkozni akart velem. Olyan emberről van szó akivel érzelmileg el tudtunk valamennyire szakadni egymástól de teljesen sosem. Érzi ő is és én is a mai napig hogy hiába szakítottunk valami van köztünk, és ez így is marad sztem amíg élünk. Nem úgy tekintünk a másirka mint barátra, akármit mondunk vagy teszünk abban benne van az, hogy mi szerettük egymást.
Az exed vagy nem gondolta át ezt a témát, vagy kamuzik és mégis fel akar szedni. Nem akarok rosszindulatú lenni de a tények eléggé ellene beszélnek.
De a nő ettől függetlenül is megvan még neki, hiszen jelenidőben írsz az ágyjelenetekről. Elég érdekes pasi lehet, ha képes előadni hogy azért hiányzol neki.
Nem akarlak semmire rávenni, de azért én tisztáznám vele a helyzetet. Először is hogy mit akar. Ha téged visszakapni annak az első és legfontosabb feltétele kellene, hogy legyen, hogy a másik nővel ne legyen kapcsolata. Úgy értem semmilyen. Törlesztést bankon keresztül is meg lehet oldani, nem feltétlen kell személyes kontaktus. És ha ezt megteszi még akkor se lehessen biztos a dolgában, hogy megkap téged.
Ha meg a másik nőt akarja megtartani, akkor mit akar Tőled? Barátságot? Mert az nem nagyon lehet köztetek legalább még néhány évig. Szóval, szép tőled hogy végighallgattad, igazán türelmes lehetsz, de itt most elsősorban a saját érzéseiddel törődj, ne az övéivel. Azt csak Te tudod hogy mennyire érdemes a bizalmadra a továbbiakban, de ha úgy döntesz hogy igen akkor ne hagyd magad megvezetni.
Tehát folyamatosan megcsalt, kitartott férfi volt (tán most is az), és ezért nem szakít a jelenlegi barátnőjével, mert az eltartja?
Találkoztunk ma, beszélgetünk kicsit, pontosabban többnyire Ő beszélt, én pedig hallgattam. Elmondta, hogy mi történt vele az elmúlt hónapokban és azt is elmondta, hogy milyen sz@r ez élete. Talán most először volt igazán őszinte hozzám és talán most először mellőzte a poénos megnyilvánulásait.
DE igen, mondta, hogy van az a "barátnő", aki tulajdonképpen nem is az, mert hosszú távon nem tervezik együtt az életüket, de most még Ő függ a hölgytől anyagilag
A lényeg, hogy fix állása jelenleg sincs, de mostmár azért dolgozik, de azt mondja erre sajnos nem alapozhat. Azt mondja egyelőre nincsenek tervei a jövőt illetően. Kérte, hogy egyelőre legyünk barátok, aztán meglátjuk, ugyanis jelenlegi helyzetben nem tud maga mellé venni (Ő fogalmazott így), ill. ha maga mellé venne, akkor rámenne a kapcsolat. Ami viszont tény és amiért megkeresett, hogy hiányoztam (állítólag). Teltek a napok, és hiányoztam, nem tudott elfelejteni...
Azt mondta a döntés az enyém, de jelen helyzetben egyelőre csak barátságot tud ígérni. Amit, ha elfogadok, akkor azt kéri, hogy beszélgessünk nagyon sokat, akár személyesen, akár msn-en, de BESZÉLGESSÜNK...
Az életem sem valami rózsás, ezt ő is tudja... Nem tudom, mit tegyek? Mi lenne a helyes? Mármár kezdtem elfelejteni, kevesebbet gondoltam rá, erre most előkerül és megint felforgatja az életem...
Szvsz csak akkor találkozz vele, ha 100 %-ig biztos vagy benne, hogy részedről nem indulnak új érzelmek, és lazán el tudod küldeni a fenébe ha elkezd neked szépelegni, meg múltat idézni. Ha ebben nem vagy biztos, jobb ha nem találkoztok mert csak neked les zrossz utána. Azt már megtapasztalhattad hogy nem lehet rá számítani, és ez 3 hónap alatt aligha változott meg.
Nem fűzök hozzzá semmit...
látom most a fiúk is itt poénkodnak...
de lehet nem mondanak túl nagy hülyeséget
ne add meg neki ezt az örömet..
na ez az elv
ilyen szitut csak pasik tudnak kezelni...meg egy abrátnőm
ez volt a legdurvább... de még olvasom,hogy mi történt az aaltt az idő alatt,míg nem olvastam a topicot... érdekel,hogy mikor és hogy jött el a fordulta nálatok...
találkoztam vele, mert elég naiv vagyok...
beszélgettünk, persze,hogy ürüggyel pont fel kellett ugranunk hozzájuk..csak valamit le kell hoznia,mert barátjának odaadja...
hát az ágyban kötöttünk ki..de elég hamar ellöktem magamtól és távoztam...
ennek angyon örülök, amit bánta az az,h voltam olyan hülye,hogy hittem neki és találkoztam vele...
Mondtam neki, hogy mint derült égből a villámcsapás előkerül 3 hónap után, mire már sikerül kicsit túl tennem magam a történteken, azon, hogy milyen csúnyán viselkedett... mit vár, ugorjak a karjaiba?