Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Mi a megcsalás?
Torolt_felhasznalo_247186
Létrehozva: 2007. október 20. 10:30
Szerintetek mi számít inkább megcsalásnak?
A plátói érzelmek, az érzelmek nélküli szex, vagy szex és szerelem együtt?
Bonyolult helyzetbe keveredtem a párommal, akivel 25. évünket nyomjuk együtt és eddig harmonikusnak tűnt a házasságunk. Fő bizalmasai voltunk egymásnak, tűzbe tettem volna érte a kezemet, remekül működött a szex is, minden barátnőm irigyelt érte. Persze, tudom, hogy 25 évig nem lehet ugyanazon a hőfokon lobogni, de a kezdeti szerelem és szenvedély legalábbis részemről átalakult egy nyugodtabb mederben folyó szeretetté, tiszteletté és megbecsüléssé, amit iránta éreztem. Nehezen tudnám elképzelni az éetemet nélküle, de osztozkodni ne akarok rajta.
Mitől és mennyi őd alatt áll vissza abizalom? Bár azt sejtem, hogy semmi nem lesz már ugyanolyan, mint volt.
Jól jönnének a tanácsok...
Köszi.
T.
A plátói érzelmek, az érzelmek nélküli szex, vagy szex és szerelem együtt?
Bonyolult helyzetbe keveredtem a párommal, akivel 25. évünket nyomjuk együtt és eddig harmonikusnak tűnt a házasságunk. Fő bizalmasai voltunk egymásnak, tűzbe tettem volna érte a kezemet, remekül működött a szex is, minden barátnőm irigyelt érte. Persze, tudom, hogy 25 évig nem lehet ugyanazon a hőfokon lobogni, de a kezdeti szerelem és szenvedély legalábbis részemről átalakult egy nyugodtabb mederben folyó szeretetté, tiszteletté és megbecsüléssé, amit iránta éreztem. Nehezen tudnám elképzelni az éetemet nélküle, de osztozkodni ne akarok rajta.
Mitől és mennyi őd alatt áll vissza abizalom? Bár azt sejtem, hogy semmi nem lesz már ugyanolyan, mint volt.
Jól jönnének a tanácsok...
Köszi.
T.
Az utolsó mondatodban én személy szerint kételkedem. De hát minden ember más és mástól lesz boldog.
Te tudod mit csinálsz , de szerintem extra féreg az a pasi, aki ha félrelépésen kapják a "bűntárs" lekicsínylésével próbálja mentegetni magát.
Rengeteg embert ismerek, sokkal többet mint az átlag, köszönhető ez sokmindennek, ami nálam nem volt átlagos az életben. (pl. különleges munkahely, ahol a kollegáim pszichológusok voltak, kb 15 lakhely, és érdekes területek, amikben dolgoztam, ill. tevékenykedtem)
Mindent összevetve azt kell hogy mondjam a tapasztalatok alapján, hogy több embert ismerek és jobban ismerem őket mint az átlagember.
Mindemellett szinte kivétel nélkül pozitív példa mindegyikük élete.
(Mi is a pozitív? Hmmm.... nézőpont kérdése...)
Színesebb, boldogabb, kevésbé beszürkült életük van, felszabadultabbak, és intelligensebbek is mint a többség, mind érzelmileg, mind egyéb téren.
Az én férjemhez nagyon türelmes voltam.. másfél évig próbáltam,hogy biztosan csak egy kapuzárási pánik..egy megtévelyedés...de semmi esélyem nem volt,mert a csaj 10 évvel fiatalabb volt.. hogy finom és jól nevelt legyek..szart a gyerekeire...képes volt napokig egyedül hagyni őket( a nagyszülők mentek át hozzájuk,mikor anyuka nem ért haza.)..Állandóan a legújabb divat szerint öltözködött. hatalmas műkörmökkel...sminkelve.. legújabb festett frizurával.. Én ezt 2 gyermek mellett nem tudtam megoldani, úgy hogy közben szültem is egy harmadikat... de nem ezt akartam kihozni belőle..
Szóval mikor más kicsit szabadabban mehettem ,és eljutottam a kicsivel fodrászhoz...nem egy sima vágásra, hanem egy teljes generálozásra.. aztán jöhetett a kozmetikus egy kicsit hosszabb szünet után.. De napi smink ezután sem ment... elhanyagolt nem voltam sosem.. Nem vagyok az a melegítős csaj..aki azt hajtogatja otthon mindegy...
Mindent megtettem hogy még csinosabb legyek.. hatott is.. de bennem már ott volt a seb!!!!
Én nem tudom elfogadni azt,hogy bizonyos szükségleteket előbbre kell tenni,mint egy kiegyensúlyozott szép kapcsolatot...Nem tudom értitek-e...Ilyen nincs hogy most szuper vagy, akkor jöhetsz, aztán ha van egy kis megtorpanás..mert az ő kisfiát szoptatom,és néha folyik a tej, vagy átázik a seb a császár után.. stb.akkor keresünk egy hibátlant addig.. ezt én nem tudom elfogadni...
Nem tudok és nem is akarok életem minden percében toppon lenni...attól rettegve,ha most ez nem megy,akkor megcsalnak... Én úgy gondolom,hogy egy kapcsolatnak többről kell szólnia.. Mi is akkor 18 éves házasok voltunk..most töltjük a 24.et...még együtt vagyunk egy házban...
A másik.. ha valaki nem válik el a férjétől akkor miért kell törvényszerűen azt hinni,hogy a pénz miatt.. Nálunk is nagy a vagyon, de sosem értem meg azt aki ezt gondolja rólam.. hisz butaság,mert a fele az enyém, és talán jobban élnék anyagilag mint most....de nem ez a lényeg.. Az élet ennél sokkal bonyolultabb!!!
Egy biztos..ahány történet annyi féle.. maximum csak annyiban ugyanaz,hogy megcsaltak minket...
Tulajdonképpen mit csinált a férjed ami miatt már nem bízol benne?
Elég elszomorító környezetben élhetsz, ha csak ilyeneket látsz.
Szerencsére előttem sokkal pozítivabb példák vannak, olyan párokról ahol egyszerüen igényük nem volt másra.
De totál igaz lehet, hogy 20 évesen máshogy reagál az ember le dolgokat, mint később.
Ezzel egyet kell értsek és biztosan sok mindent be kell nyelni. Főleg akik anyagilag függnek a párjuktól ... Betyár egy helyzet ...
Mindenesetre Tomatoetree menj el fodrászhoz, kozmetikushoz, vegyél magadnak egy-két új ruhát, legyen új sminked. Egyszóval dobd fel magad!!! Találj ki új elfoglaltságot (is) ami szórakoztat. Tornássz, ha még nem tornásztál volna, mert az hihetetlen mennyire tud segíteni! Önbizalmat ad, és fizikailag is összeráz. Ő is észre fogja venni a változást .. és hiszem, hogy nem ellenére lesz! ... és mosolyogj! Nem erőltetve, de ne legyél szomorú és citromba harapodt. Ugyanakkor ahogy gondolom: határozott!!
Nem, nem mindenki csalja a párját. Van aki komoly lelkiismereti problémát csinál belőle, az ő sorsukról írtam már.
Van akinek nem adódik rá lehetősége, így nem is esik kisértésbe (úgy könnyű hűnek maradni...)
Van aki gyáva, és fél hogy elveszíti mindenét.
De ők vannak kevesebben.
Nekem meg sokkal gerinctelenebb, és erről beszéltem eddig, hogy én erre képtelen lennék. Van aki tud hazudozni, bujkálni, a másik szemébe nézni ha csalja is, de én nem tartozom az ilyen emberek közé.
És hiszem, hogy ez 20 év múlva sem lesz másképp.
Igen
nekem is van egy ilyen tapasztalatom BDia.
Anno velem történt meg, hogy a férjem összejött egy lánnyal. Amikor megtudtam sírtam és mondtam, hogy nekem ez mennyire fáj. Leültünk, beszélgettünk, majd kértem, hogy gondolja végig mit szeretne, de én szeretném megmenteni a házasságunkat és ahhoz az kell, hogy befejezze ezt a kapcsolatot. Aztán időt adtam neki, nem sokat, pár hetet. Láttam vergődik de nem volt egyértelmű, hogy kilépett volna belőle.
Majd egyik nap eléálltam kedvesen ugyan de határozottan elmondtam neki, hogy bármennyire is szeretem de sajnos ebben én nem tudok neki partner lenni így tovább.. másnap szakított a lánnyal és soha többé nem keresték egymást. Drasztikusan, keményen. Ezek szerint neki (is) így volt a könnyebb. Azok után a férjem az asztalon hagyta a telefonját, a lány nem kereste és helyrehoztuk a kapcsolatunkat. Persze egy jó ideig a szemem rajta tartottam de aztán láttam, hogy nála az egyik vagy a másik hosszú távon. Akkor én győztem.
Az már egy másik dolog, hogy évek múlva én akartam elválni .. És el is váltunk.
Akkor ne hidd, az a te dolgod.
Mondjuk azt érdekesnek tartom, hogy 32 éves korod ellenére milyen jól ismered az összes 70-80 éves házaspár megcsalásait. Legalábbis nekem úgy tünik ahsz-aid alapján, hogy biztosan tudod, hogy mindenki csalja a párját.
Én mint írtam 15 éve is ugyanigy gondoltam mint most, tehát kis esélyt látok arra, hogy a következő 15-20 évben ez már változni fog.