Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Az anyós véleménye
Sziasztok!
Olvasgattam ma is és mint mindig,feltűnt,hogy mennyi menyecske nincs megelégedve a "mamával"... Ami megint csak édekes,hogy mindig a fiús mamákkal van a baj,a lányosok -két három kivételével- földreszállt angyalok.
Gonoszkodni akartam igazándiból,hogy azok írjanak most ide,akiknek a MENYÜKről van meg a véleménye.Persze nem azért,mert a lány így vagy úgy csinálja a tökfőzeléket,hanem tényleg vélt vagy valós sérelmekről.Mert kiváncsi vagyo,hogy egy anyós hogyan éli meg,ha utálják.Nem baj,ha hamvába hal a topik,csak gondoltam,megosztom veletek mi jutott eszembe.
Na jó, lehet,h.előbb kicsit erős voltam. Bocs kedves anyósok. a piskóta miatt de mivel minket várt csak nekünk süthette. És a barátnőmék is minket vártak-tehát ő is nekünk sütötte.
Persze ne lesse minden kívánságomat, de ha minket vár vagy olyat süssön amit én is szeretek v. semmit-szerintem, mert messzi útról mentünk be hozzá látogatóba(tudta ,h.messziről jövünk) éhesek lehetünk-ezt gondolhatja és csak egy kis diós sütivel vár.(az unokája sem ehet még diót, de mást már ehetne) Ja és minden 7végén jön hozzánk, akkor persze kajával várjuk, de ha mi megyünk ő nem vár minket azzal, mert ő magának egyedül minek főzzön. Ez oké. Megértem, de ha tudja,h.megyünk akkor nem egyedül van, hanem mi is ott vunk+az unokája. És Semmmmi kaja?! Persze,ha a lánya megy haza akkor többfogásos kaja(minket akkor se hív meg,h.menjünk enni) és a kajához való cuccokat nekünk kell beszerezni, mert ő "nem tud"elmenni boltba. Ez is oké. De időnként még kifizetni is elfelejti.
Én kérjem el a pénzt? Az anyóstól? Ha a férjem nem kéri el? Na azt nem merem. Lehet,h.én vagyok gyáva.
Egyébként sose éreztettem vele,h. nem bírom őt, inkább csak a férjemnek mondogatom mostanában, de ő meg persze,h. védi és ezért mi veszekszünk.
További szép estét és megígérem,h.megpróbálok másképp hozzáálni az anyóshoz.
No, ezt most hogy a túróba sikerült átfordítani negatívba??? Mit kell ágálni a másik fél ellen állandóan? Vica versa, nem tudom hanyadik topik nyílik erről....én is kapok kritikát, hogy nem olyan a tökfőzelék, na és, ahány ház annyi szokás. Legközelebb úgy csinálom meg, ahogy ő szeretné, magunknak meg úgy főzök, ahogyan mi szeretjük oszt kész.
Tényleg nem tudom, hogy ez alap személyiségfüggő, vagy láncreakcióban alakul ki. Lehet, hogy én vagyok a szerencsés. Nem tudom.
Azért a te helyzeted merőben más,azt gondolom.Te,ahogy olvasom máshol,együtt sem élsz a fiával,tehát csak vendég vagy nála.Én a fia FELESÉGEként,az unokái anyjaként,teljesjogú CSALÁDTAGKÉNT jöttem hozzá HAZA.Kvázi semmi kifogása nem volt az ellen,hogy mikor kínált valamit a gázról és mondtam,hogy köszönöm mama,nem kérek,majd eszem valamit.Ekkor mondta,hogy nyugodtan keress a spejzban a hűtőben találsz kaját.Történetesen én a dióra allergiás vagyok.Ha olyan sütit csinálok,amibe kellene,dejót rakok bele.Namármost:anyósnak három nagy diófája volt(van),annak sejtheted menyni a termése.Most akkor vegyen a kedvemért dejót?Ne vegyen.Majd akkor én nem eszem a sütiből és kész.Mondjuk szerencsére nem is vagyok édesszájú.
Amiről vitázni próbálsz,az annyi csupán,hogy valaki kijelentette,hogy az anyósok jegyezzék már meg,mit szeret a menyük és mit nem.Semmi extra diéta allergia vagy más nem jött szóba.Nyilván ha ilyen helyzet adódna,nem tenné ki senki a menyét egy rosszullétnek.De mint mondtam,nem kötelező enni a főztjéből,el lehet mondani,hogy köszönöm,nem kérek,azért mert...És itt fel lehet sorolni hogy miért.Nem pedig puffogni,hogy a vén dög már megint azt a szart főzte,pedig tudja,hogy utálom.Vagy,lehet szólni előre,hogy mentek kajálni és el lehet mondani,mit nem szeretnél enni.Mert ha vendégség,akkor arra készülni kell és valószínűleg direkt kitolásból senki sem fog olyat főzni,amit rajta kívül más nem szeret,csak aszért hogy a nyakán maradjon és utána dobhassa ki.
Talán félreértettél!
Nincs, nem lehet probléma! Helyén kell kezelni mindent... Én azért érzem így, mert minden szempontból érintett vagyok - de tudom, remélem hogy tudom, a világban hol a helyem! Azt is, hogy hol lesz a helyem a következőkben!
Gyuriur
Örülök neked,hogy benéztél,mindig szivesen olvaslak...
Nagyon jó lehet ilyen befogadó családban élni,sok boldogságot neked és nekik is.Anyósod valószínűleg belátta,hogy a fia szerelme vagy és nem a pótanyja,sőt inkább ő olyan neked egy kicsit,mintha az anyukádat helyettesítené...Intelligens asszony lehet...
"érdekes,hogy mindig az anyós a hibás... néha a menyek is magukba nézhetnének"Bizony,így van.MINDKÉT részről hatalmas tolerancia és problémamegoldó készség szükséges.És MINDKÉT félnek ILLIK tiszteletben tartani azt,hogy más - más családból valók,mások a hozott értékek,hagyományok.Ha MINDEZ egyensúlyban van,akkor nincs rossz viszony,esetleg néha véleménykülönbség.Amit nem értek,az az,hogy a menyeknek miért az jön le sokszor,ha a mama mást gondol,hogy kötekszik,belebeszél,stb.
Itt most nem arra gondolok,amit írt valaki az előbb,hogy pár hónapos csecsemőnek adjunk nokedlit pöresszel vagy ne.Perszehogy ne,mamár vannak alkalmas bébikaják,meg minden más.De egy jó 35 éve még nemigen volt,kénytelenek voltak azt etetni a gyerekkel,ami volt.De ezt,hogy nem adok neki ilyet vagy olyat el lehet magyarázni szerintem,és nem mindjárt duzzogni,hogy belebeszél már megint.Az enyém is kérdezte,hogy a picilánynak miért nem adok feles tejet,mikora fiúknak adtam annak idején,gond nélkül megértette,hogy többek között azért,mert a mai tejet ha felvizezem,akkor tiszta vizet adok a gyereknek,meg a tápszer mostmár tényleg olyan,mintha anyatejet kapna.Mondjuk az már tényleg nemigen fért a fejébe eleinte,hogy azt meg nem kell megfőzni.Aztán elmondtam neki,hogy manapság azért sokkal könnyebb a kismamák élete,mint akár 20 éve is volt.Csodálkozott,de elfogadta.Nem is küszködtünk egymással.Sokszor mondta,jól van lánykám,te tudod.Viszont,ha kértem a tanácsát,a legrészletesebben elmondta,amire kiváncsi voltam,nem mondta sosem,hogy a másik témában sem kértem és nem is csinálom jól mert nem úgy csinálom,ahogy ő mondja...
Szerettem,na!Kár,hogy nincs már közöttünk...
Pont ez volt az első gondolatom, hogy ha az nlc alapján írja a véleményét a topikindító, akkor kissé el van tévedve..ez egy női fórum, itt nagyrészt csak a nők fognak panaszkodni, de gyakorlatilag az összes vicc témája a "csodálatos" férfi-anyós viszonyPersze nyilván mindkét nem részéről vannak panaszkodók és elégedettek..
Én 5 éve lakom anyósékkal hááááááááááááááááááát
Az agyam tudja ,h mindig csak jót akar de pont azzal ,h mindig mindenről elmodja a véleményét és tanácsot ad azzal csinál ki.
A pici 38 éves fiára még a cipő és sapka felvételét is szemelőtt tartja.
Ja és "hova mentek, mikor jöttök" MINDIG!
Remélem jövőre költözhetünk és több türelmem lesz hozzá.
Na itt vagyok tépjetek szét.
Sziasztok, én anyós vagyok...duplán is...)) Igaz, azt mondják, lányos családokban az apukákkal van baj: ui azonnal eszükbe jut az összes ifjúkori bűnük, mikor feltűnik egy lovag a láthatáron, mindenféle aljas szándékkal.
Piskóta: no, ezzel gond van nálunk is. Megsütöm, kettévágom, aztán egyik felébe meggydzsem, a másikba baracklekvár, mert a "fiaim" nem egyformán válogatósak...)))
Babaetetés: itt viszont van némi igazsága anyósodnak, megmagyarázom. Mióta ti felnőttetek, úgy átlag 4 évenként másként kellett táplálni a babákat, mindig más étel volt a közellenség, ami az előző változatnál adható volt..((( Ettől függetlenül ti is felnőttetek, az unokáink is felnőnek, meg az ezutáni generáció is.
Én pl. soha nem éreztem feljogosítva magam arra, hogy anyósék hűtőjében keressek magamnak valami kaját...
És miért ne lehetne odafigyelni arra, hogy mit szeret, netán mire allergiás a másik? Én sem csinálok nekik reformkaját, sőt, nem tömöm őket agyoncukrozott izékkel sem, hiszen cukorbetegek...
Ebben igazad van!
Nálunk a nagymamám süt rendszeresen diós-meggyes rétest, pedig a család egyik fele a diót, másik a meggyet nem szereti. Ebben a kombinációban csak ő tartja jónak, de ezen X év panasza sem változtatott eddig.
Remek téma, s igazad van!
Én is megbolondulnék az anyósomtól, de!!!!! S itt a lényeg! Kezelni kell tudni a problémát... Feleségem - akit én nagyon szeretek - édesanyja. Ezt tudomásul kell vennem. Mindössze ennyi!
Ha valami baja van, akkor megbeszéljük... ha olyan, orvosoljuk, ha pedig "másmilyen", akkor a kedves mama ki van röhögve!
Istenemre, nem értem, mi az hogy anyós téma? Ezt Ti gerjesztitek kedves lányok asszonyok, vők, fér"g"ek!
Felnőtt emberek vagyunk mindannyian. Aki okosat mond, meghallgattatik! Aki hülyeséget beszél, kiröhögtetik, jobb esetben helyreigazíttatik!
Tényleg érthetetlen a külön kaszt: anyós, após...
Helyén kell kezelni a dolgot, s nincs probléma!
Az én jelenlegi helyzetem: fiúgyerek, apa, férj, vő, após, lassan nagypapa... érdekes, nincs semmi nyitott kérdés!!!
Gyuriur
"Anyós tudja,h.utálom a diót, imádom a gyümölcsöt és mit sütött??? Cseresznyés piskótát, jó sok dióval."
Ez csak akkor szemétkedés,ha direkt neked sütötte,annak dacára,hogy te nem szereted a diót.Ebből meg ez nem derült ki,hogy udvariasságból kínált csak,vagy tényleg nektek sütötte.
A barátnőd anyukája valószínűleg nem miattad sütött dió nélkül,hanem azért,mert ő úgy szokta.Egyébként én cseresznyés vagy meggyes sütibe nem szoktam diót tenni,piskótába meg egyébként sem.
"Szóval kedves leendő és meglévő anyósok: ha nem szóltok bele a fiatalok életébe, hagyjátok őket élni és lesitek a menyetek kívánságát(v.legalábbis nem felejtitek el mit szeret, mit nem) " mért is kéne lesni a kívánságát a menynek? Meg te nem felejtesz el semmit,ugye?Én sem szerettem soh aéletemben a szalontüdőt,mégis megesett,hogy mikor jöttünk haza,a mama azzal várt bennünket.Mert az ő családja meg a fia szeretik.Na és?Találtam más kaját,ettem azt.És se ő,sse én nem sértődtünk meg,előbbi azért,mert tudta,hogy nem szeretem,én meg azért,mert egyszerűen nem várhatom el,hogy pl káposztás tésztát főzzön,mert én azt szeretem,ők meg nem.
Te sem várhatod el,hogy azt a sütit,amit már ezere éve süt,megváltoztassa a kedvedért.Max nem eszel belőle.
S többivel egyetértek,annyi kiterjesztéssel,hogy ha minden jól megy,te is leszel anyós...
"Szóval kedves leendő és meglévő anyósok: ha nem szóltok bele a fiatalok életébe, hagyjátok őket élni és lesitek a menyetek kívánságát(v.legalábbis nem felejtitek el mit szeret, mit nem) akkor nem lehet gond."
Bocs,de szerintem ez azért erős...nehogy már az anyós teperjen azért ,hogy normális legyen köztetek a kapcsolat. Te mit szándékozol tenni annak érdekében,hogy jól kijöjjetek egymással?
Ha az én menyemnek ilyen elvárásai lesznek és nem szereti a diót,akkor én egy egész diófát sütök bele a sütibe.
De komolyra fordítva:ne haragudj,ha nem fogalmaztam a legkedvesebben,de tényleg nem hiszem,hogy használ az bármilyen kapcsolatnak,ha csak a másikkal szemben vannak elvárásaink.
A férfiak sem szeretik az anyóst, csak nem topikolnak az nlc-n. Vagy elvétve. Viszont biztosan te is hallottál már anyós-vicceket...
Egyébként én sem szeretem az anyósomat a szó klasszikus értelmében, hiszen nem ismerem eléggé ahhoz (1000 km-re lakunk), viszont tisztelem azért, hogy ilyen fiút nevelt-nekem. Persze, ha együtt laknánk, lehet, én is csupa panasz lennék...