Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Hányás fóbia
Létrehozva: 2008. július 23. 15:06
Hányás fóbia, angolul emetophobia.....Már csak a szó hallatán is rosszul vagy? Kerülsz mindenkit aki csak picit is rosszul van? Menekülsz a köhögő embertől, mert lehet mindjárt hányni fog? Benned a félelem, hogy a legkedvesebb ember mellől is kiszaladnál a világból, de kénytelen vagy segíteni? Félsz a terhesség okozta hányásoktól?Nem jársz iszogatós bulikba, mert nagy veszélyzóna?.Kinek ismerős? Ki szenved ettől hozzám hasonlóan? Szeretnék beszélgetni olyan emberekkel akiknek vannak tapasztalatai, hogy miként állnak ellent ennek a szörnyű állapotnak......Kislány korom óta jelen van és mindeddig azt hittem, rajtam kivül soha senki által nem hallott fóbiával állok szemben....Sőt, anno egy merész elhatározás után is sikerült egy olyan pszihomókusba buknom, aki azt mondta adok én magácskának egy bogyót ami jól meghánytatja, no para.....jó mi? Van valakinek olyan siker sztorija, hogy sikerült megküzdenie vele anélkül, hogy gyógyszeres kezelése lett volna? Esetleg volt annyira bátor, hogy mert hányni??? Annyi annyi kérdés, várok mindenkit akit érdekel, aki érdekelt a témában......
Szia K5Z9,
Aliettához hasonlóan üdvözöllek a csapatban. Nem vagy egyedül, nyugodtan írjad ki Magadból a félelmeidet. Én is ezzel próbálkozom.
Jó dolog, hogy itt senki nem néz hülyének...
Kedves k5z9:)
Nagyon örülök, hogy te is csatlakoztál ....... van egy olyan megérzésem , hogy neked is egyfajta sikerélmény, hogy végre vállaltad az érzéseidet, kimerted mondani, hogy rettegsz a rosszulléttol,olykor a hányástol....jol érzem, hogy te ezt nagyon sokáig csak magadban tartogattad és nem mertél, vagy nem volt lehetöséget beszélni rola? Nos, ha igy van, a lehetö legjobb helyen jársz:)És csak bátran mindenröl, nincs ciki, nincs kellemetlen, ráfogsz jönni, hogy hasonlo tuneteket produkálunk mi is....remélem te is érezni fogod amit én már oly régen érzek, hogy végre itt mindenki megért és ha kell rugdoss, ha kell bátorit .....azon vagyunk, hogy megoldjuk a problémáinkat......ugyhogy üdv ujra a fedélzeten, egy csonakban evezunk:) Legyen nagyon kellemes estéd és irj nekunk bátran, bármirol.....
Sziasztok !!
Olvasva a sok hozzászólást, szerintem nekem is ilyen jellegű problémám van. Hozzá kell tennem 20 éve nem rókáztam. 18 évesen kaptam el valamilyen virúst azóta nem. Terhességem ideje alatt szintén nem , csak hasmenésem volt, de az állandóan. Mégis úgy gondolom ilyen próblémám van. Voltam pszichiáternél olyan jelleű problémával hogy nem bírom a tömegközlekedést , mert el kezdek izzadni, nezézlégzés stb. csak azt nem mondtam neki hogy attól félek, hogy rosszul leszek. Életemben egyszer ültem repülőn, egy kisebb baráti társasággal mentünk. Férjem azt mondta már szürke voltam , ő még ilyet nem látott hogy valaki ennyire féljen a repüléstől. Képzeljétek el én nem attól féltem, hogy lezuhanunk, hanem attól, hogy mi lesz ha rosszul leszek. Borzasztó volt. Hála istennek nem történt semmi. Két éve Erdélyben voltunk nyaralni, indulás elött egész éjjel nem aludtam , hogy mi lesz a 10 órás uton, tele kanyargós hegyvidékkel. Szerencsére azt is kibírtam, hozzá kell tennem utazási rosszullétekre bevettem valamilyen gyógyszert.
Kislányom 11 éves szerintem neki is ez a baj. Tejcukor érzékeny és mielőtt kiderült volna, rengeteget volt rosszul. Azóta ha fáj a hasa, vagy hányingere van mindig azt kérdezi: anya ugye nem fogok hányni? Nagyon sajnálom őt is. Már előre félek ha elkezd majd menstruálni milyen "hisztit" fog lecsapni, hasfájás , hányinger stb.
A férjem ha nem érzi jól magát lenyúl, kijön belöle minden utána még nagyokat is eszik. Én belehalnék !!
Jó volt kiirnom magamból. sziasztok !!
Szió Bibombi, nincs mit, szívesen ha segíthetek, mert nekem segített
Képzeljétek, tegnap egész nap émelyegtem, és egy csomó dolgom volt, posta, vásárlás, stb... és sokszor éreztem, hogy így húzódik a gyomrom össze, mondom ebből hányás lesz
És képzeljétek, nem a PÁNIKRA összpontosíttottam, hanem a HÁNYÁSRA!! Sikerült bebeszélni és megbeszélni magammal, hogy a hányás nem bűn, vagy ilyesmi, és ha kell akkor a posta közepén pakolok ki
Nem tudok mit csinálni, és pániknak semmi jele nem is volt, nem engedtem, elnyomtam. És végre sikerült 
. Nehogy már egy ilyen szaros kis pánik legyőzzön minket, mikor sokkal többet kibírunk, pl. ugye terhesség, szülés, stb...
Sziasztok!
Suzanna!
Ne haragudj, hogy elfelejtettem megköszönn a linket,amit írtál a dokumentumfilmről. KÖSZI!!!!
Alietta!
Én tuti nem tudok elmenni a talira, pedig nagyon szívesen mennék. (Nem vagyok bp-i)
Ma olvastam egy idézetet:
"A félelmek mindig nagyon fontosak, mert a lélek rajtuk keresztül akar velünk közölni valamit. Nem az a bátor, aki nem veszi figyelembe a félelmeit, hanem az, aki utánajár a félelme okának. "
(Peter Lauster)
Mindenkinek szép napot kívánok!!!
Sziasztok!
Jó régen jártam erre, ne haragudjatok!
Örülök, hogy lassan már mindenki a jobbulás útjára lép!
Tnap megint volt egy kisebb bepánikolásom, fájt a gyomrom és egyből kapkodtam be a gyógyszereket. De rájöttem azért pánikolok ennyire, ha valami belső szervem fáj, mert bármi lehet, akár súlyos is és inkább talán ettől félek. Meg a hányástól ...továbbra is.
Hogy vagytok amúgy?
Szia Alietta,
Nekem először is jó a jövő hét szerda kora este. Nagyon jó lesz dumcsizni, pletyizni és tényleg összeköt bennünket ez a közös nyűg..
A doki csak hallgatta a gyerekkori emlékem meséjét és igazán nem nyilatkozott 100%-os meggyőződéssel, hogy ez a problémám gyökere. Az biztos, ahogy Bibombi és Alietta Ti is írtátok én is borzalmasan kishitű vagyok és nekem is állandó megfelelési kényszerem van. Lehet, hogy ez egy fontos momentuma a fóbiánknak. Nem tudom
....
Egy biztos, hogy nekem a megszégyenítés nem tett jót!!!. Azóta is jobban utálom a rosszullétet, ha van valaki a közelemben, jobban szeretek egyedül kínlódni. Érdekes, mintha most is szégyelném a dolgot!?
Szóval remélem összejön a talizás!!! Én jelentkező vagyok....
Szia Blance...
biztos, hogy ez a félelmed gyökere....én is elmondtam az enyémet...más szitu, de az élmény ugyan az....erre mit mond a pszichologus? Ezt az élméynt felnött korra ,már felkellett volna tudnunk dolgozni....de mondom én erre a már oly közhelyesnek tunő mondatot, hogy megismerni vkit egy pillanat műve, de elfelejteni egy élet is kevés....és ugye milyen igaz? ezzel egyetértenek a szakemberek is, hiszen átélték, tapasztalaták.....a hányás félelmunket viszont NEM és nem értik...pedig ez pont ugyan ez!!!!!!!!!!!!!!
csajok! többen jeleztétek a talit....a tettek mezejére lépek ujra.....jhét szerda????? munka után? ez olyan időpont, h még tudtok szervezkedni, szabaddá tudjátok tenni magatokat....lássuk meg milyenek a visszajelzések, ha mégsem jo a nap, akkor változtatunk.....TEHÁT JHÉTEN SZERDÁN KORA ESTI, ESTI IDŐPONTBAN..... PONTOS IDŐPONT, HELYSZIN EGYEZTETÉSE KÉSÖBB, HA JO A NAP. AMI BIZTOS, HOGY BPEST.
EGY KIS PLETYI, EGY KIS CSAJOS DUMCSI, BAMBI ÉS AMIT MÁR MÁSNAK IS IRTAM TÖBBSZÖR, HOGY BÁR MI MÉG NEM TALÁLKOZTZUNK, DE EZ A KÖZÖS NYAVAJA ÖSSZETART MINKET, NEM FOGJUK ISMERETLENKÉNT KEZELNI EGYMÁST!!!!
Sziasztok!
Alietta!
Akkor lasssan megfejtjük magunkat? De jó is lenne...Komolyan mondom (írom), hogy lehet jó úton járunk..?.Bár biztosan nem ilyen egyszerű, de valahol el kell kezdeni.
Blance!
Nem lehet kellemes ez az iskolai élmény. Sajnálom.
Vírusok: én is próbálom elhessegetni a gondolatot, hogy tuti nem kapom el stb, de nekem ez nagyon nehéz még.
Sziasztok,
Visszaolvastam én is a hozzászólásokat.
Emet: Örülök, hogy Te is merted vállalni a fóbiádat és jelentkeztél. Nagyon jót tud tenni, amikor az ember csak kiírja magából a félelmeit. Próbáld meg Te is.
Ez a lelki probléma dolog engem is nagyon foglalkoztat. Az én dokim egyértelműen azt mondta, hogy nem lehet különválasztani a hányás fóbiámat a pszichés problémáimtól. Nekem ez a pánik már kb. 7 éves korom óta van. Úgy emlékszem azóta, mióta az iskolában lehánytam a tanáromat, aki nagyon megszidott ezért. A pszichiáter szerint ez a megszégyenítés váltotta ki bennem ezt a félelmet. Nem tudom. Én ezt a fóbiát eddig teljesen külön kezeltem minden mástól. Én is azt gondoltam, hogy az én fő gondom ez a szörnyű görcsölés, ami megkeseríti az egész életem. Annyit értem el magamnál, amint azt már írtam, hogy szembe merek nézni a fóbiámmal, egyáltalán fel mertem venni a " Kesztyűt " vele szemben. Programozom az agyam és amikor jobb napjaim vannak ez jobban is megy. Az evésnél, amint előjön a gondolat, hogy ezt most nem eszem meg, mert mi lesz, ha..., gyorsan elhessentem az érzést és direkt megeszem azt, amit akartam. HA vírusokról hallok, megpróbálok nem azon rágódni, hogy mi lesz, ha én is elkapom, próbálom tovább folytatni a normális életem. Sokszor nem egyszerű, de küzdök. Azt én is vallom, hogy csak mi magunk tudunk segíteni magunkon, esetleg a külső segítség, mint ez a fórum is, támasz lehet a harcban. Nem akarom feladni, le akarom küzdeni ezt a szarságot. /bocsánat /
Találkoznunk kéne lányok, hogy erőt adjunk egymásnak
Bocsánat, hogy ennyit írtam, de jól esik. Köszi Nektek
Szia Bibombi.....
Nagyon fontos dolgot irtál:
"nincs önbizalmam és állandó megfelelési kényszerem van, maximalista vagyok. Talán ez lehet az ok? "
Dettó, dettó, dettó...ugyanakkor én is idilli családban nőttem fel, végre nekem is kiegyensulyozott kapcsolatom van, tehát boldog ember lehetnék.....és ha most végig gondolom a lányok életét akikkel találkoztam vagy beszéltem itt a forumon, nos mindenkinek , de inkább ugy fogalmazok legtöbbjuknek ott bujkál eme jelzők sokasága......lehet mégis innen kellene elkezdenünk a vizsgálódást?
A másik gondolat amit irtál és elgondolkozttott, hogy a hányás után te is azt érezted, h huuu, jol esett és mégis félsz a mai napig töle....én tudod mire gondoltam? Hogy valoban lehet jol jönne még egy-két ilyen hányás, ami már egyfajta rutin érzetet eredményez.....az már tutira meggyőzne, h semmiség ez...szerinted? szerintetek?
Sziasztok!
Sajnálom,hogy csak hébe-hóba tudok benézni,de áprilistól vagyok,mert itthon leszek.
Továbbra is jól vagyunk.Pár nap hijján a 29.héten.Hányásnak,hányingernek nyoma sincs.És már nagyon kevés van hátra. Szóval nem is hiszem,hogy lesz valaha a terhesség alatt.
A gyógyulást a hányás irtózattól most kicsit hanyagolom,mert arra idő és ráhangoltság kellene,de most annyi minden jár a fejemben,annyi dolgom van,hogy esélytelen.
Alietta,képzeld még mindig nincs eredményem.Tudod miről beszélek.Annyira próbálok hinni,bízni!!!!Imádkozz Te is értem!Annyira örülnék egy nagy 0-nak!!!
Legyetek jók!!Millió puszi mindenkinek!
Kutyafüle
Cresence!
Nagyon jól összefoglaltad. Eszembe juttattad egy emlékemet: 4 évesen és is mondtam anyunak: nem akarok hányni, nem akarok hányni. Szóval kb. azóta van ez a fóbiám.
Alietta!
Örülök, hogy jó irányban tart a kezelésed és hogy találtál valami levezető tevékenységet is, amivel energiát nyersz. Kitartás!!!
Rólam egy picit. Elnézést, hogy olyan össze-vissza törnek ki belőlem a gondolatok, de próbálok magam rájönni a félelmem eredetére. Illetve, ha tudtok, segítsetek kideríteni.
Tehát:kiskorom óta félek, de csak nagyon ritkán hánytam eddig. Mégis miért félek????
Lelki gondog nem hiszem, hogy lennének az életem során. Boldog családban éltem és élek most is a férjemmel és a két gyerekemmel. Vannak hibáim az tuti, az egyik talán az, hogy nagyon nincs önbizalmam és állandó megfelelési kényszerem van, maximalista vagyok. Talán ez lehet az ok?
Előfordul, hogy álmomban hányok és felriadok. Na ez ijesztő tud lenni. Valakivolt már ugyanígy ?
De már velem megtörtént a hú, de megkönnyebbültem hányás is: vakbél műtét után, mikor felébredtem. És igen, elmodhatom, hogy akkor és ott, JÓL ESETT hányni, mert utána minden jó volt. Illetve egyszer, mikor gyomorrontásom volt. ÉS akkor miért van ez a félelem bennem még mindig?
A férjem mindig azt mondja, hogy el kellene kani még 1-2 hányós vírust, és akkor tuti minden félelmem elmúlna. Hát nem tudom...
Ne haragudjatok, ha sok vagyok, de olyan jó kiírni magamból és hogy itt nem nevetnek ki a fóbiám miatt. Köszönöm!
Szia Cresence....
Nagyon ráéreztél a napi szinten történő agyalásomra, hiszen a második alkalom, hogy elmentem a dokihoz és már elöre tudatosan jeleztem, hogy csak és kizárolag a hányásra koncentráljunk, ne vájkáljunk mert én is ezt hiszem és vallom, hogy a hányástol valo félelem a hányástol való félelmem és nem más, nem kettyóság, nem idiotizmus, értsenek már meg, hogy természetes baráti viszonyba szeretnék kerülni ezzel a szörnyeteggel.....tehát ha segitségre van szükségem, akkor ebben segitsenek....és lőn csoda a doki váltott....2 lépéssel probálkozott...még mielött leirom, lehet neketek pont forditva jönnek be a hatások, mint nekem, nálam a következő volt. Első probálkozás egy olyan szuggesztiv, pszichés ráhatás a lelkemre egy kényelmes ágyban, ami eddig számomra hihetelennek tünt....ehhez kell a profizmus, ami ebben a dokiban van...jol csinálta, hatott rám, de az eredméyn, hogy jött egy buta érzelmi reakcio, hogy mit keresek én is, zsibbadni kezdett a karom, majdnem jött a menekülési kényszer, mert egy pici idegességet éreztem és jött naná a hányinger...megkértem fejezzuk be....a doki értett és váltottunk.......ez a modszer nekem nem jött be....annál inkáőbb a másik. Felültetett a szoba bicajra és hajtottam, és egyre erősebbben, aztán még erősebben, közben ő beszélt hozzám...és itt nagyon nagyon fontos a kommunikácio amit zsigerből nyomott, nagyon spécin , hatásosan.......beszélt, beszélt és elhittem amit mondott, felpörgetett, erőt adott és olyan energiát éreztem, amikor a kézilabda csapatunk a döntőben játszott....14 évese koromban.....azota nem éreztem ilyen, mert kinoz a hányinger. Jeleztem a dokinak, hogy huuu, energikus vagyok, világmegválto érzésekkel, de ha hazaérek, hogy idézzem ujra elő? Mit old meg ez a pillanatnyi erő, hogy lehetne ezt állandósitani? És akkor elöször szinte már a sirás határán mondtam neki, hogy doktor ur ÉN HÁNYNI AKAROK VÉGRE ÉS EGY BOLGOG MEGKÖNNYEBBULÉST AKAROK ÉREZNI, HOGY BASSZUS EZ CSAK ENNYI VOLT? . A doki igérete szerint ezt a z éeletenergiát fogja állandósitani....háziként otthonra box zsákot ajánlott....nekem egyenlöre a hányás helyett mindent fizikailag kell kiüznöm magamből...sérelmeket, elfolytott gondolatokat...nem box zsák lett, hanem kick box aerobic eddzés és szenzációsan jóóóóóóó...megszabadit sok mindentől.....nos, itt tartok most......de alényeg......jövök ki a dokitól és igy köszön el....nyugi, maga fog hányni, mert akarja és merni fog.....ezekkel a gondolatokkal végzem a napi teendőimet és készitem magam fel, hogy ez és egyedül ez az uccsó lehetőségem....magaménak érezni ezt a fergeteges energiát és egy ilyen bátor pillanatban megcsinálni.....mit veszithetek? max rájövök, nekem egy életen át ezzel kell együtt élnem.....de ezt nem fogom engedni!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Helló Lányok!
Visszaolvastam...
Suzy, látom Te elindultál az öngyógyítás útján, nagyon szorítok, hogy sikerüljön. Én értem, hogy tényszerűen igazak ezek a dolgok, amiket írsz, mármint hogy ha jönnie kell, úgyis jönni fog stb... de én még nem tartok itt sajnos.
Terhesség: sok elmélet van a hányásra, számomra egy a lényeg, hogy NEEEE!!!
Alietta: nagyon-nagyon örülök, hogy van párod! Szuper! A pszichora kíváncsi vagyok.
Megfordult a fejemben, hogy elküldöm a fórumhozzászólásokat egy pszicho-nak, hogy mondjon már rá valamit.
Szóval én nem gondolom, hogy valami lelki problémánk van. Vagyis van: az, hogy félünk a hányástól. Összegyűltünk most már itt kábé 15-en kísértetiesen ugyanazokkal a tünetekkel, ugyanazokkal a magatartásmintákkal, ugyanazokkal a parákkal, ugyanazoktól az élethelyzetektől való rettegéstől. Szerintetek létezik, hogy mindannyiunknak valami lelki sérülése van??? És mindannyiunknál ugyanazt az irreális félelmet hozta elő ez a bizonyos lelki sérülés? Ebben az esetben hasonló lelki sérülésnek kell lennie??? Mert akkor nosza rajta, találjuk már meg! SOkan írtuk, hogy kicsi korunk óta üldöz ez a szar minket. Én konkrétan már 3 éves koromban hisztériás rohamot kaptam, amikor tesóm rosszul lett az autóban. Nem hiszem, hogy lelki problémáim voltak akkoriban, de természetesen nem zárom ki a lehetőségét.
Nekem EZ a fóbia a lelki problémám. Amúgy teljesen rendben van az életem, rendben vagyok magammal. Vannak hibáim, vannak bizonytalanságaim, szorongásaim, de semmi olyan, amit ne tudnék kezelni...
Ti hogy álltok ezzel??? Nagyon kíváncsi vagyok a ti álláspontotokra ebben az ügyben.
A film címe A halálipar-Pszichológia.
Belinkelem az oldalt ahonnan meg lehet rendelni, meg le van írva miről szól.
http://www.emberijogok.hu/dvdajanlo.html
Nekem használt és kicsit felnyitotta a szememet. Hosszú a dokumentumfilm, de nem lehet unatkozni rajta, és miközben néztem teljesen magamra ismertem benne. Majd ideges lettem és mérges, hogy hogy engedhettem magam befolyásolni az orvosoknak akik zsák számra tömték belém a bogyókat 10 éve!!
De ennek vége! Nekik nem sikerült meggyógyítaniuk engem, hát most ÉN JÖVÖK!!!
Hajrá mindenkinek csajok, beszéljetek magatokkal Ti is, mert a xanax b6 stb csak enyhítik a tünetet, de a probléma megmarad. Azt pedig magunknak kell megoldani, nem a dilidokinak, és nem a gyógyszereknek!!
Sziasztok!
Suzanna!
Lehet tudni annak a dokumentumfilmnek a címét és hogy hol lehet megnézni?
Amúgy én is ezt próbálom magamnak mondani, ha hányni kell, hát hányni kell és túl lehet élni. Ha jön, nem tudsz ellene tenni semmit.
És az is igaz, hogy ez egy élettani védekező mechanizmus, aminek örülni kell, hogy van. Ez egy NAGYON JÓ hozzáállás.
Alietta!
Bár nem engem kértél, de a terhességgel kapcsolatban:
-a terhességi hányás is azért van egyes nézet szerint, hogy ne jusson olyan a szervezetedbe, ami nem jó a babának
- a másik: a hormonok játéka
- pszichésen is lehet: attól félsz, hogy rosszat teszel, ha megeszed, és inkább visszajön.
Én egyikkel gyerkőccel sem hánytam (két vetélésem is volt), se a 9 hónap alatt, se a szülések alatt.
Én azt mondom, hogy csak ezért nem szabad nem vállalni gyereket!!!!!
Blance!
Ilyen nekem is van, hogy inkább nem eszem étteremben, meg cukrászdában, mert mi van ha pl. szalmonellás vagy ilyesmi. Na ezen nekem is túl kellene lépnem már...
Az emberi agyat sem gyógyszerek, sem más emberek nem irányíthatják, csakis és kizárólag SAJÁT MAGUNK! Ezt tartsuk szem előtt csajok, és magunkkal beszélgessünk el, hogy miért is pánikolunk és miért is félünk ettől a kis SEMMISÉGTŐL
Pl. sok állat NEM TUD HÁNYNI, (de jó nekik) viszont így ha valami mérgező dolog jut be a szervezetükbe akkor ott vége, meghal. S milsen szerencsések vagyunk MI EMBEREK, hogy TUDONK HÁNYNI. Nem??
Nem sokan érnénk meg az akár 1 évet se ha nem tudnánk kiadni magunkból.....
Szia Emet...
nagyon jol tetted, hogy te is csatlakoztál...itt egyfajta biztonságérzetet kapsz, hogy megértő szavakra találsz...és ez rengeteget számit....maradj itt továbbra is és oszd meg velünk, hogy neked mikor jelentkezik a legdurvábban, ilyen szituáciok idézik elő a pánikot....minden apro részlet érdekel!!!! Emlékszem a kezdetek kezdetény ha csak annyit kérdezetek pl. "hányan vannak itt?"én máris a hányásra asszociáltam...neked első lépésben magát a hányás folyamatát kell intellektualizálni, ami nem szunteti meg ugyan a félelmet, de legalább gontalanul tudsz rola beszélgetni...én pl már azon a szinten vagyok, hogy direkt kérem az embereket, hogy meséljék el milyen volt....meglepetésemre az esetek 90%-ban azt mondják.....uuuuu basszus ugy megkönnyebültem, olyan jol esett...nos, egyszer talán mi is eljutunk erre a szintre:):)
Szia Suzanna....
huuu, irigylem ezt az elszánt erőt suzanna, ami éppen benned van, nálam is vannak ilyen erős pillanatok és akkor világmegválto elhatározásra jutok....csak sajnos én amint jön a pánik ezt elis veszitem...remélem sokáig marad ez a kitartás és táplálkozhatunk mi is ebből az okos gondolatmenetből!!
Lányok! Egész nap akörül forog az agyam amit mondott a pszichologusom, hogy értsem meg, ha a lelkem rendben lenne minden tekintetben, nem félnék a hányástol, legalábbis más viszonyban lennénk egymással...én pedig ugy gondolom, hogy ha minden ami egy ember boldogságához kell az én birtokomban lenne, akkor is rettegnék a hányástol.....ti ezzel hogy vagytok? Ne azt irjátok meg, hogy a ti pszichologusotok mit mondott, hanem hogy ti mit éreztek erről?
Kutyafüle !
szuper hirekkel szolgáltál,örülök, hogy jol vagy és a pici babával is minden rendben...tudom ezer dolgot lett hirtelen, de azért bátorits minket, hogy nincs vész a terhesség miatt és amugy is kiváncsi szerintem sokmindenki, hogy alakul az életed.....
üdv mindenkinek
alietta
Remélem kellemesen telik a hétvége!
Nos, péntek este néztem meg egy dokumentum filmet, ami felnyitotta a szememet, és kimerem mondani azt, hogy a BETEGSÉGÜNKNEK HITT DOLOG NEM LÉTEZIK!!!
Fura, de így van. Leállok a gyógyszerekről, én 10 éve szedem a bogyókat, de eddig hasztalanul. Jött a kérdés, hogy: "AKKOR MINEK SZEDEM???"
A pszichiaterek, mint olyanok csupán azért vannak, hogy legyen egy ilyen szakma is, de bizonyítani semmit nem tudnak, hogy kinek mi a baja pontosan, és gyógyítani mégúgysem tudnak. Kiírják a gyógyszereket amiknek ugyanaz az összetevőjük, csak épp a nevük más, és ráfogják, hogy X a pánikra jó, Y a depresszióra. Nevetséges
, és ilyenekkel mérgezik a hiszékeny embereket.
A hányástól én is félek még mindig, de jó ideje beszélem befele magamnak, hogy ha jönnie kell, úgyis jönni fog, nem tehetek ellene semmit!
Este pl. a kutyám hányt egy nagyot, és lehajoltam, szétszedtema hányását, hogy lássam mit evett, mi okozta a rókát, majd felmostam. Ennyi....
Sziasztok!
A topic indulása óta figyelem a hozzászólásokat, elolvastam mindet, de sajna eddig még arra sem tudtam rávenni magam, hogy írjak róla...Nekem is hányásfóbiám van, elég durván:(
Kicsit fura, de nem tudok egyszerre sokat "beszélni" róla, mert már attól is rosszul vagyok, viszont szeretnék én is megszabadulni tőle és szívesen találkoznék én is veletek.Jó érzés lenne, ha legalább egyszer-egyszer nem kellene rosszul éreznem magam még külön amiatt is, hogy van ez a fóbiám.
Alietta, én is nagyon kíváncsi vagyok, hogy tud-e segíteni a "doki", szorítok neked!
Sziasztok!!!
De jó,újra életra kapot a fórum.Igyekszem majd visszaolvasni Titeket,mert nem igen volt időm mostanában jönni.
Mi jól vagyunk,a baba is és én is, csak sok a meló és elkezdtem az uccsó féléves vizsgákat is. Az első 5-ös lett!!!!!
Üdv az újaknak!!!!!Mindenkinek további szép napot!!!!!!
Kutyafüle
Szia Alietta,
Nekem is az volt az első, amit a pszichiáter mondott, hogy nem két napos folyamat lesz ettől a fóbiától megszabadulni. Én már járok cc. egy éve. Van sok dolog, ami azért javult, pl. régebben én még az evésnél is paráztam. Nem ettem meg nagyon sok dolgot, mert mi lesz ha.. Étteremben is csak nagyon óvatosan tudtam enni stb. Ez már sokat javult. Az is jobb lett már, hogy nem minden pillanatomat foglalja le a hányástól való félelem, tehát nem folyamatosan parázom attól, hogy elkapok valami vírust, vagy erről hallok, akkor tudom magam kicsit nevelni, hogy ne legyen azonnal úrrá rajtam a pánik. Ez is valami
Azt egyébként nekem is mondta a doki , hogy a hányástól való félelem, csak valaminek a következménye, valami lelki problémának.
Hát nem tudom, remélem igaza lesz és megtaláljuk ezt a gondot!!!
Szia sztok lányok, itt vagyok ahogy igértem, máris irom....
mielött leirom, leszögezem, hogy egy 30 éves szenvedést nem egy óra alatt old fel a doki, tehát még nem dicsekedhetek azzal hogy fobia mentes vagyok....elöljátroban...ö nem pszichiáter, nem fogok gyogyikat szedni és nem azon pszichologusok egyike aki gyerekkortól visszavezeti a problémám eredetét.....nos amikor beléptem én kezdetem a beszélgetést és közöltem vele, hogy ha mélyen kutakodna a doltor ur a multamban, biztos felszinre hozná a különbözö problémáimat amit már jomagam is tudok, hogy megfelelési vágy, kudarckerülés, extrém érzékenység jellemez amit külön kezelni lehetne de én azért vagyok itt, hogy magát a hányást és kizárolag a hányást oldjuk meg...jeleztem, hogy engem már full intellektualizáltak a pszichologusok a hányás menetéről, esetenként szükségszerüségéről, tehát ilyen téren diplomám lehetne belöle. Nos, megértette a felvetésemet, viszont ö maximálisan hiszi és vallja hogy nekunk értsuk meg nem a hányástol van félelmunk, hanem érzelmi labilitásunk, élethelyzetekben döntésképtelenségunk, hezitálásunk és egyébb félelmeink realizálodtak nagyon mélyen a hányásban...de a háynástol valo félelem csak eszköz,tünet............. .tudtam, hogy ma még csak feltérképez,meséltem magamrol, meséltem magunkrol, hétfön már kezdi is a kezelést....tehát azért nekem is lekellett szállnom a földre, hogy nem szerda este leszek tünetmentes, de lányok hétfön ujra itt leszek és elmesélem hogy segit abban, hogy megtanuljam egy anno gyerekkori rossz beidegződést felnöttként éretten, bátorsággal kezelni.
Szia Alietta,
Mindenki majd meghal a kíváncsiságtól.. Én is !!! Van valami csodamódszer???
Amikor éppen nem pánikolok én is tudom, hogy ez egy természetes dolog, nem kell félni tőle. Sajnos azonban amint jön az érzés, vagy csak másnál látom elszáll a nagy bátorságom.
Én lennék a világ legboldogabb embere, ha megoldódna ez a fóbiám.