Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Meddig tart a szerelem?
Létrehozva: 2009. június 15. 14:45
Sziasztok!
Egy eléggé érdekes(legalábbis számomra) témával kapcsolatban lennék kíváncsi a véleményetekre. Én még elég fiatal vagyok, 22 éves, és jelenleg a második 3 éves kapcsolatomban vagyok.
A problémám az, hogy úgy érzem, hogy már nem vagyok szerelmes a barátomba, szeretem őt, de ez már nem ugyanaz. Az előző kapcsolatomnak is hasonló okok miatt lett vége. Így önkénteleül elgondolkoztam azon, hogy meddig lehet valaki szerelmes? Úgy gondolom, hogy az normális, hogy az érzéseink egy idő után átalakulnak, de nem kevés ehhez 3 év? Én nagyon szeretném újra azt érezni, mint rég 
!
Kíváncsi lennék olyanok véleményére, akiknek voltak hosszabb kapcsolataik, több a tapasztalatuk ezen a téren!
Nem tudom, hogy mit kéne tennem, feladnom egy jól működő kapcsolatot, hogy keressem a szerelmet, ami talán tovább tart, már ha van ilyen. Vagy elfogadnom, hogy ez a dolgok természetes menete.
Köszönöm a válaszokat!
Üdv:
bilu
Szerintem keress mást,tényleg túl fiatal vagy még,és csak időpazarlás.
Nagyon sok embert ismerek,akik csak azért vannak egy kapcsolatban,mert nem akarnak egyedül lenni,aztán majd ha egyszer mégis jön vki,akkor simán dobni fogják,akivel eddig amolyan pótcselekvésből voltak együtt,és ez nem túl szép a másikkal szemben,aki meg komolyan gondolta ezt a kapcsolatot.
Huu, ez nagyon igaz!!!
Nalam pl. az a gond, hogy a parom munkamanias, alig latom es amikor itthon van faradt, alszik vagy eppen a frusztraciojat valam idiota szamitogepes jatekon vezeti le. Elhanyagol... En mar ezer "noi rafineriat" kiprobaltam.
Szeretni szeretem, eppen ahogy mondod: az ertekeit, mert egy zsenialis ember, de azzal lassan tenyleg nem tudok mit kezdeni, hogy erzelmileg teljesen elhanyagol. Lassan mar nem is erzem nonek magam mellette. Igy ertelme sincs a hazzassagunknak.
Szia!
örülök, hogy leírtad
, úgy érzem a helyzetünk nagyon hasonló!
Szerintem, ha megtalálod azt az embert, akivel igazán le akarod élni az életed, akkor észre sem fogod venni azt, amikor a lila köd egyszer csak átalakul egy mély, őszinte szeretetté, amikor a párod nem csak a szerelmed, hanem egy egy megbonthatatlan véd -és dacszövetséget alkottok együtt - és eszedbe sem jut azon agyalni, hogy meddig tart a szerelem kémiája, mert egyszerűen csak boldog vagy.
szia!
tudom, milyen nehéz most neked! hónapja ért véget pontosan ez miatt a 2,5éves kapcsolatom, ésén is csak 21éves vagyok. nekem ez volt az első hosszú.
már fél éve éreztem, hogy elmúlt. elmúlt a szerelem, és bár most is nagyon szeretjük egymást, egyszerűen szükségem van a szerelemre. tudom, hogy egy idő után az érzések átalakulnak, de én még ilyen idősen hiszem, hogy a szerelem tovább is tarthat. annyi mindent kellett nekem is átgondolnom. mert természetesen nem tudhatod, hogy milyen lesz másokkal. velük is elmúlik? sztem nem gyávaság kilépni egy egyébként többé-kevésbé jól működő kapcsolatból, bár merészség kell hozzá. mi együtt döntöttük el, nagyon jó barátok vagyunk.az a szomorú, hogy a csókon és a szexen kívül, na meg hogy kevesebbet találkozunk, szinte semmi nem változott. tehát ezt leszámítva barátok voltunk az utóbbi időben. nekem ez már kevés volt.
én is félek, hogy a leendő párommal is csak eddig fog tartani? akkor még 1-2 hároméves ciklus, és 30 leszek, tehát ha családot akarok, az egyiknél majd kompromisszumot kell kötni. és elfogadni, hogy a szerelem nem él örökké.
egyébként mi abban maradtunk, hogy talán, talán évek múlva lehet még együtt leszünk egyszer. bocs, hogy ennyi személyes dolgot írtam:)
Te nem ismered őt, ő tényleg ilyen, neki így jó, nem az én egómról van szó. Néha kifejezetten azt érzem, hogy érzéketlen szegénykém.
Én próbáltam valami tüzet visszacsempészni a kapcsolatunkba, de nem igazán vagyok rá hatással. Szerintem ahhoz, hogy ez működjön, ahhoz neki is úgy kéne hozzáállnia, hogy ő is ezt akarja. Ameddig ő elégedett, azzal ami most van, addig én nem tudok semmit tenni
.
Érdekes, én is 3 éves kapcsolatban vagyok, de sokkal szerelmesebb vagyok a páromba, mint a kapcsolatunk elején, és ezzel ő is így van.
35 éves vagyok, ő 46.
Minden nappal erősebbek az érzelmeink egymás iránt. Kiváncsi vagyok, mikor jön el a csúcspont.
Szia!
Szintén 22 éves vagyok, én egy majdnem 4 éves kapcsolatot zártam le 1 hónapja, mert nem voltam szerelmes. Vagyis nem csak ezért...Inkább úgy mondom: nem voltam boldog. Belepunnyadtam a kapcsolatba, zavart, hogy ő is bele van kényelmesedve, és hiába beszéltem róla vele többször is, próbáltam újra rajongani érte, nem változott semmi. Most egyedül vagyunk mindketten, az első két hétben nagyon hiányzott, de ha arra gondolok, hogy 4 év alatt hány dolog hiányzott nekem belőle, nem bánom, hogy szakítottam. Lehet, hogy a következő rosszabb lesz, de lehet, hogy nem..Majd kiderül..Azt tudom, hogy nekem MOST nincs RÁ szükségem..Azt gondold át, MOST (mai naptól kezdve mondjuk jövő év júniusáig) szükséged van-e rá! Ha nem, hanem tényleg a lángolást akarod, akkor lépj ki...
Nagyon jól leírtad.
Akkor is ott marad valami ami összeköti őket erősen, valami ami leírhatatlan, de ott van.
Most oszinten: ez nem alapja egy kapcsolatnak sem! O tudja, hogy te mit erzel, pontosabban mit nem erzel, es te meg megis vele maradnal? Miert? Sajnalatbol?
Ha mar megfordult a fejedben, hogy nem o az, akire vagysz, akkor hagyd.
nem vagyok hűséges típus, nagyon tudok ragaszkodni, kötődni egy emberhez, másrészt viszont eléggé kicsapongó is vagyok.-re Akkor keresni kell egy olyat aki a nyulat futtában is megsexuálja vagy tempója vetekszik a gyönygytyúkával. Hasonló a hasonlónak örül
van ilyen.
A szerelem múlandó, de marad az őszinte feltétel nélküli szeretet és a tisztelet ideális esetben.
Legalábbis szerintem így van. Én már biztos nem hagynék ott senkit, ha elmúlna a szerelem, mert nagyon meg kell becsülni ha egy értékes embert talál az ember.
Sajnos ezt régen nem így gondoltam...
Fiatal és nyughatatlan vagy. Igy van jól. Most még lehet.
Később másképp fogod látni.
Ez attól függ, mit szeretnél. Társat keresel hosszútávra /egy életre?/, vagy szerelmes szeretnél lenni?
Ha az előbbit, és a barátodban igazi "jóban-rosszban-egészségben-betegségben" társat találtál, akivel sosem unatkozol, akkor le ne lépj mellőle!
Szerintem egy 20 éves házasságban is lehetnek olyan érzelmek, amik kenterbe verik némelyik "bimbózó" szerelmet. Ezt próbáltam leírni előbb is.
A szavaidból sajnos az jön le, hogy dögunalom uralkodik a kapcsolatotokban, ami 3 év után nem túl jó, de talán menthető. Szervezz programokat, találj ki új elfoglaltságot, színesítsd meg a kapcsolatot és ha vevő rá a másik, akkor fel lehet éleszteni a lángot. Ha romantikus vagy, ha nem, azt tudnod kell, hogy a jó kapcsolatért folyamatosan tenni kell, nem csak várni, hogy mi lesz.
És még egy dolog: a jó kapcsolathoz elengedhetetlen az önismeret és a kiegyensúlyozottság.
Ez egy bölcs hozzaszolas volt, teljesen egyetertek vele!
Meg szerintem sokan osszetevesztik a szerelmet a szeretettel.A szerelem megperzsel, feleget mindent, elsöpör, mint egy tornado, aztan elmulik....
Ha meg parra vagysz, azt a fiut vidd, aki tovabbra is "egyenletesen meleget ad".
Ezt valami Romana vagy Harleqin füzetekből hoztad vagy valahol olvastad netán?
Az élet nem ilyen csak a folytatásos brazíl sorozatokban meg a filléres bulvár kiadványokban.
Szerintem hagyd ott ha Ő már szellemileg, érzelmileg megérett egy kapcsolatra! Te meg reménykedj hogy egyszer Te is azt megéred.
