Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szülnél otthon kisbabát?
Létrehozva: 2010. október 8. 11:14
Kedves fórumozók! Szeretnénk írni a Nők Lapjában a legújabb, balul elsült otthonszülés hátteréről, majd az alternatív módszer törvényi szabályozásának szükségességéről. Kíváncsiak vagyunk a véleményetekre: Ti szívesen világra hoznátok-e otthon a kisbabátokat? És ha nem, miért? köszönjük előre is a kommentjeiteket, Koronczay Lilla
Bocsánat, de az, hogy az otthonszülés a Geréb-szektánál ingyenes, egyszerűen hazugság.
Külön - igen magas - összeget kell fizetni Gerébnek, és külön a "dúláknak".
Érdemes megnézni, hogy mekkora a szülés közbeni komplikációk száma és ebböl mennyit lehet érdemben kezelni otthon és mennyit a kórházban.
Statisztikákkal bizoanyított, hogy a szülés alatt jlenetkezö komplikációk hatására kialakuo maradandó károsodások száma sokkal magasabb az otthon szüléseknél.
Úgy olvasom neked nagyon rossz tapasztalatod van a kórházzal, ahol szültél - akkor szerintem más helyre kellene menni. Vannak helyek, ahol emberként bánnak a szülö növel.
Amit meg végkép nem értek, hogy hogyan kerülhet kapcsolatba a méltóság kérdése a szüléssel, vagy éppen mitöl érzi magát valaki jobban biztonságban otthon... Attól, hogy ismerös a bútor??? Engem speciel jobban zavarna, ha nem tudnám mit csináljak, ha besárgul pl. a gyerek - vagy azon paráznék, hogy mi történik, ha véletlenül fenn akad - mert a csipöcsontom nem tágult eléggé stb...
Van egy olyan érzésem, hogy akik otthon akarnak szülni, sosem jártak szülés elökészítö tanfolyamra
...
Nem szülnék otthon. Talán csábítóbb az otthonszülés nyugalma, de túl nagy a veszély, nem éri meg.
Amíg csak vártam az első gyermekemet, voltak ilyen ábrándjaim, de aztán rájöttem, hogy nem szabad kockáztatni. Szerencsére! Ennek köszönhetem, hogy én is és mindket gyermekem él és nem történt baj. Mert mindkettőnél tökéletes terhesség után komplikációk léptek fel a szülésnél. Ezt soha nem lehet előre tudni! Ha nincs ott orvos, ha nem figyelnek rám, akkor ma nem osztanám itt az észt.
És a gyerekeim sem boldogítanák a pedagógusokat! 
Persze, hogy nem kerget senki kórházba, de ha otthon maradsz, akkor azt, aki szakember, és segít, simán lekapcsolják! Ez milyen döntés?milyen szabadság?
Titokban, otthon, hogy ne mártsd be azokat, akik miattad vannak ott?
És csajok, az otthonszülés az otthon zajlik többnyire, és bizony gyakorta a szülő nők szép két szeméért... nem ebben van a nagy lóvé, ne éljétek bele magatokat! Ha pénzért csinélnák, akkor plasztikai sebésznek mennének mind!
Egyébként meg a szülés egyben felelősségvállalás is! És aki nem tud felelősséget vállalni, annak kell egy doki, akit beperelhet, ha a gyerekének lesz/van/volt és nem szóltak/ baja.
Aki otthon csinálja, az tisztában van a benne, a testében, a gyerekével, gyerekében és a körülötte zajló dolgokkal és vállalja azt. A dokik utálják a tájékozott nőket, mert nem vagdoshatnak, varrhatnak, szúrhatnak kedvükre...én ilyen voltam, és a doki füstölgött!!
Képesek vagyunk nőiségünknél fogva természetesen szülni, a testünk képes rá, csak el kell hinni fejben, hogy ez az ősi adomány még nem halt ki belőlünk! És ezt lehet csinálni otthon is, kórházban is, ebben egyetértünk! Csak engedjék!
Aki nem hisz benne, az átadja a felősséget a doki kezébe, aki így-úgy, kiszedi belőle a gyereket.
De választhatok úgy, hogy közben nem keverem bajba a segítőimet? Ez a nagy kérdés!!!!
Én is szülőotthonban születtem. Az anyám szerint - aki a legstrammabb nő a világon, és soha, de tényleg soha nem nyafog - rémes volt.
Nem volt semmilyen normális eszköz, műszer, felszereltség. (Nagyjából olyan lehetett, mint Geréb szülésháza.)
Hogy 7 hónapra születve életben maradtam, csak véletlen volt, mert nem volt se inkubátor, se gyerekorvos, sőt éjjel, mikor születtem, még szülészorvos sem, csak egy félhülye bába.
Pedig nem 50 vagy 100 éve volt!
Ezt inkább nem kívánom vissza!
nekünk nem, pedig ott voltam
további jó eszmecserét nektek
Én sem szülnék otthon normális esetben soha. Magyarországon meg pláne nem, mert egész egyszerűen nincs kiépítve az otthonszüléshez a megfelelő segítség. 2 gyermeket szültem. Mind a kettő komplikáció mentes gyors szülés volt, mindenféle beavatkozás nélkül. A gyereket csak a felöltöztetés idejére vették el tőlem (kb 5 perc). Nem volt világító műtőlámpa, nem volt beöntés, nem volt borotválás, nem volt oxitocin stb. Éppen ezért, én azt szoktam javasolni azoknak akik félnek a kórházi beavatkozásoktól, hogy keressenek olyan kórházat és olyan orvost, aki maximálisan nyitott az alternatív szülés levezetésére. Nagyon sok ilyen orvos és szülésznő van szerencsére ma már. Amúgy meg ahol én szültem (Szt. István kórház) alá kell írni a szülés előtt a császármetszésbe és a gátmetszésbe való beleegyező nyilatkozatot. Szóval ha valaki nem írja alá, akkor magára vessen. Az ambuláns szülést én is támogatom. Sokan vannak (tapasztalatom szerint a többedik szülő nők), akik nem akarnak 3 napot a kórházban eltölteni, mert inkább a családjuk körében szeretnének lenni minnél előbb.
Amúgy meg ajánlom az újságírónak, hogy beszélgessen el olyan öreg falusi orvosokkal, vagy olyan 3. világban évekig dolgozott orvosokkal, akik vezettek le otthonszüléseket. Ők tudnak csak igazán mesélni arról, hogy bennük is milyen félelem volt, hogy a baba csak egészségesen éppen jöjjön a világra. Illetve milyen érzés az, mikor egy orvos vészhelyzetben tehetetlen, mert nem áll rendelkezésre a megfelelő kórházi háttér és műszerezettség.
A sárgaság többnyire egy magától elmúló élettani jelenség. Az esetek 99,9%-ában egyetlen komoly ellenszere van: itatni/szoptatni kell a gyereket, mint a veszedelem.
Ha azonban mégis előfordulna az a százezerből vagy millióból egyszer adódó eset, hogy az élettani sárgaság veszélyessé válik, azért van a gyerekorvos és a védőnő, hogy észrevegye.
A sárgaság nem egy olyan állapot, hogy öt perc alatt belehal a gyerek. Nyugodtan be lehet vinni a kórházba, ha szükség van rá.
(Sárgaság-ügyben "képzett" vagyok. Minden gyerekemmel végigcsináltam. Méghozzá a durvább fajtáját fővércsoport-összeférhetetlenség miatt. :D)
Igazán nem kötekedni akarok, de ha egy bármilyen más műtétről lenne szó, akkor is azt szeretnéd, hogy legyen választásod? Mondjuk otthon vegyék-e ki a vakbeled vagy a kórházban. Mert neked otthon olyan kényelmes, lelki nyugalmad van...
Tényleg nem bántani szeretném az otthon szülés mellett érvelőket! Csak ha a hajam szeretném megcsináltatni fodrászhoz megyek, ha aztalt szeretnék vásáolni akkor oda, ahol azt árulnak vagy az asztaloshoz :))) és nem az asztalos költözik be a lakásomba és ott gyalul és fürészel!
Én még SZÜLŐOTTHONBAN születtem. Ilyenek miért nincsennek??? Miért szüntették meg őket??? Pont jó köztes megoldás volt! Nem kórház, de nem is otthonszülés - megfelelő környezet, és profi kiszolgálás. Kisbabákért és a kismamákért.
"hadd legyen jogunk, nekünk, nőknek, eldönteni, hogy mit választunk"
Már megbocsáss, egy percig sem vitatom el, hogy jogod van kivetetni a vesekövedet vagy a vakbeledet a konyhaasztalodon, ha találsz olyan hülye orvost, aki megcsinálja.
De a gyerek nem a te tulajdonod!
Az ő életéről nincs jogod dönteni!
Láttam újszülöttet a 4-ik nap végére besárgulni...anno az egyik fiammal addig nem engedtek ki 5 nap után, mert az orra hegye !!! még sárga volt. Mit kezd otthon egy kezdő anyuka ilyenkor,ha baj van?
Tényleg haza lehet menni az anyának, de milyen szívvel hagyja ott a gyerekét csak azért mert neki nem tetszik a kórház ? Ez nem egy játékbaba, hogy megunom, leteszem,majd egyszer előveszem s játszom tovább..
Én a 4-ből 3-at otthon szültem Erdélyben. Sem ott sem itt nem volt fogadott orvosom, szülésznőm,mindeniket az ügyeletes orvossal szültem. Nekem személy szerint nagy élmény az volt,hogy most, a legkisebbik születésénél velem volt Apuka is. Így érezni tudtam a különbséget.Nekem az hihetetlen erőt, biztonságot adott, hogy az az ember van velem,aki a társam. Nálam, hogy farral volt a pici, fel voltak készülve, hogy ha nem tudom megszülni akkor császároznak.De kértem, engedjék meg, hogy megpróbáljam megszülni. És megengedték,mert adottak voltak a körülmények,tágultam meg sürűsödtek a fájások ,egy és fél óra alatt cakkompakk túl voltunk rajta.
Nem jártam terhességeim alatt sem jógára,sem tornára,sem hókuszpókuszokra, nem láttam a szobát ahol szültem a szülés pillanatáig..Akkor és ott, mikor jön a fájdalom, majd elindul kifele a baba, akkor tökmindegy, hogy egy istáló,vagy arannyal kirakott szoba,az anyák legtöbbjének két -három gondolata van: legyen már túl az egészen, segítsen már valaki,és ölelhesse magához a várva várt kisbabát.
Nem.
Kettőt szültem. Az első olyan gázos volt hogy valszeg ha itthon szülök már mindketten alulról szagolnánk az ibolyát. A második pedig meg sem született volna. Az is komplikált volt.
szóval egyértelmű hogy nem.
Nem úgy mehetsz haza, hogy kint a gyerek, fölpattansz, hónod alá csapod, és elrohansz.
Eleve van két órás szülőszobai megfigyelés. Plusz még két óra "biztonsági" megfigyelés, ha szülés után haza akarsz menni, úgy emlékszem.
Nem, ha hazavitted nem kell sehova sem cipelni a babát, ha nincs valami egészségügyi problémája.
Rögtön, miután hazamentél, köteles vagy értesíteni a védőnőt és a gyerekorvost, és ők még aznap vagy legkésőbb másnap kijönnek.
Egy okból kell visszamenned a kórházba vagy az orvosodhoz: ha szükséges, varratszedésre.
Én még azt sem hiszem, hogy kényelmes lenne... Ki takarít fel az egész után? Mossa ki a véres lepedöket? Ez csak egy rosszul értelmezett nosztalgia a véleményem szerint.
Mondjuk GÁ-nál sem otthon szülnek a nök, hanem az ö "születésházában". Nem értem GÁ, hogyan lehet ennyire felelötlen, hogy nem szerelte felkellöen az intézményt... Lehet, hogy pénzéhség? Mennyibe kerül egy szülés nála? Gondolom nem az anyukák két szép szeméért csinálja.
Itt No-ban is vannak ilyen intézmények.De itt jól fel vannak szerelve és direkt kapcsolatban vannak a kórházakkal.
Mondjuk ezt sem értem igazán, hogy a nök miért mennek oda - mert amit ott láttam semmiben nem különbözik a kórházak családi szobájától...
Azt kellene megérteni, hogy senki nem gátol a jogainkba. Ott és azzal adhatunk életet akivel és ahol akarunk. Nem tart senki pisztolyt a fejünkhöz, hogy nyomás a kórház.
Minek ide törvény! A gyerek és az anya életét nem menti meg egy törvény. Viszont azzal, hogy az orvos kijelenti, hogy nem volt gond a terhesgondozás alatt máris van egy bűnbak, akire majd rá lehet húzni a vizes lepedőt, mert engedélyezte az otthon szülést!
Nekem a gyermekágy a kórházban pihentetőbb volt, mint otthon, ugyanis főztek rám, mosogattak rám, mosták a gyermekem ruháit, és semelyik baba néző vendéget nem kellett traktálnom, hanem ők hoztak minden finomat:D
A csecsemősök tündérek voltak, a szülésznő pedig egy angyal, a legnagyobb szeretettel gondolok ma is rájuk.
Sziasztok!
Én azt gondolom, hogy nem az a kérdés, hogy én szülnék-e otthon (egyébként igen, mert tudom, hogy képes vagyok rá), hanem hogy ha otthon szeretnék szülni, akkor megtehetem-e, és úgy tehetem meg, ahogy azt én szeretném. A szülés nagyon intim dolog, és van aki úgy érzi magát biztonságban, ha orvosok és műszerek veszik körül, és van aki úgy, ha számára kedves bábák és dúlák, és otthoni környezet, zene és puha ágy. De hadd legyen jogunk, nekünk, nőknek, eldönteni, hogy mit választunk, és ne tőlünk független szervek mondják meg, hogy nekünk mi a jó.
Engem zsigerileg bánt az, ami ma ebben az országban, otthonszülés téren zajlik, mert elveszik tőlem, tőled, tőlünk NŐKtől annak a jogát, hogy választhassunk. Ez a legnagyobb hibája, és egyszerűen nem érnek rá korrigálni ezt az illetékesek!
Én szültem, sajnos kórházban, szerintem könnyű volt és gyors (12 óra), és csak a doki zavart meg a hideg, meg a szoba zordsága, meg a kényelmetlenség, hogy nem tehettem azt, amit belülről éreztem, hogy tenni kell, és tudom, hogy otthon jobban ment volna, ha békén hagynak, a saját tempómban csinálni mindezt.
Miért nem lehet szabályozni ezt a dolgot, és hagyni, hogy a szülő nő döntse el, hogy számára mi a jó?
Kórházban is sülhet el balul egy szülés, és nem hurcolják meg az orvosokat, mert az orvosok kiállnak egymásért, soha nem derülne ki, hogy orvosi műhiba történt. Otthonszülés esetében bármilyen okból sérül meg egy kisbaba, csak Geréb Ági tehet róla - nem fura nektek egy kicsit? Őt, aki tényleg mindenkinek csak segít legjobb tudása szerint, és tudása van neki!
Nagyon sajnálom, hogy a döntés esélyét sem adják meg nekünk ezügyben, ráadásul olyan férfiak döntenek és nyilatkoznak, akiknek fogalmuk nincs arról, milyen érzés, élmény, esemény egy nő életében a szülés. Uff!!
Egyértelmüen nem (hacsak nem olyan gyorsan történik, hogy nincs idöm reagálni - amit nem tartok valószínünek, de akkor is csak úgy, hogy a rohammentök már úton vannak).
Miért nem?
Mert nem akarom, hogy a gyerekemnek elöre nem látható komplikációk miatt bármi baja legyen. Ezt a kórházban sem lehet kizárnit, de nem mindegy hogy 1:5-höz vagy 1:1000-hez az esély.
Én nem is értem ezt a furcsa nosztalgiát. Az meg föként nem látom, hogy ha már a többedik gyerekröl van szó, akkor hogy folyik le - ö is mindent végighallgat? Milyen sokk lehet szerencsétlennek, hogy végig kell hallgatnia, hogy az anyja aki a legfontosabb személy a számára szenved...
Nem, nem a kórháztól függ, hanem sokkal inkább tőled.
Ha határozott vagy, és egyszerűen megmondod, hogy mit akarsz, akkor semmit nem tehet a döntésed elllen a legádázabb csendőrőrmester nővér vagy orvos sem.