Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Ő túl fiatal, én túl házas
Torolt_felhasznalo_494834
Létrehozva: 2010. november 17. 09:40
Gondolom a topik cime szinte mindent elarul, csak a korulmenyeket nem. Adva van egy no aki 31 eves es hazas, aki 2 eve el a parjaval hazassagban, es akinek egyszer csak fenekestol felfordul az elete mert beleszeret egy nala 11 evel fiatalabb sracba. Szoval ez en lennek. Magam sem tudom hogyan tortent, mert huseges tipus vagyok es nem az a fajta aki minden heten masba szerelmes. Csak a parom elegge elhanyagolt az elmult honapokban, ezt a fiut pedig minden nap latom, beszelek vele. Mosolygott ram, barmire megkertem megtette, sokat beszelgettunk es kozben kezdtem felfedezni ot. Sajnos egy nap arra ebredtem, hogy varom a talalkozast vele, vagyom a kozelsegere. Erzem, hogy belebetegszem ebbe a szerelembe, mikozben ott a ferjem akit szinten szeretek (csak mar nem olyan langolo szerelemmel, hanem valami csendes megertesel). Ugy erzem szetszakit ez az erzes. Es ugy erzem a srac reszerol is van valami mert szivesen van a kozelemben, elmondasa szerint meg senkivel sem tudott igy beszelgetni. Talan pont ugy mint en harcol az erzeseivel, hisz tudja, hogy ferjnel vagyok es tiszteli a paromat. Egyenlore nem keszulok semmi meggondolatlan dologra.... Csak kell beszelnem errol. Ti mit tennetek a helyembe? Probaljam kiverni a fejembol es elni tovabb a parom mellett? Engedjek utat ennek a szerelemnek? Segitsetek!!! Belepusztulok ebbe a halgatasba 
Hasonló helyzetben vagyok. Pontosan tudom miről beszélsz. Tudok neked mesélni....én bele mentem. (26 év!) Egyáltalán nem érződik köztünk. Imádom! De ez egy kegyetlen keserédes játék, som fájdalommal, és felhőtlenül boldog percekkel. Nagyon izgalmas és nagyon nehéz is. De a szerelem mindent visz,ha hagyod. Vagy küzdesz ellene és akkor is visz mindent....nem tudom mi lesz velem. De képtelen vagyok magam visszafogni. Próbáltam fél évig nem engedtem magamhoz a srácot, kitartott, itt van. Szeretem....
Már megérte topicot nyitnod, két nap alatt sokkal okosabb lettél, tisztábban látsz. Ez jó :) Rávetted magad, hogy átgondold, és ezáltal kicsit fel is nőttél, úgy látom.
"...most mindketten akarunk tenni erte. Kell keresnunk valami olyan dolgot amit mindketten szeretunk."
Javaslom a máglyarakást. :)
Érdemes ezt a házasságot megmenteni? 31 évesen túl fiatal az ember, hogy lemondjon a szerelemről, nem?
Legalabb sikerult kideritenem par dolgot. A sracnak inkabb beszelgeto tars vagyok, olyan akitol jo tanacsot kerni - kapni. Talan kicsit olyan mint a mamaja volnek. Nem hiszem mar, hogy szerelmes lenne belem. Idokozben kiderult, hogy egy 17 evesbe van belezugva.
Szoval ugy tunik itt en vagyok az aki tobbet latott a dologban.
Megprobalom az energiam a ferjem fele forditani. Es valahogy kiuzni a sracot a gondolataimbol. Mert megremitett ez az egesz.
Nem tudom mi lessz 5 ev mulva ebbol a hazassagbol, de most mindketten akarunk tenni erte. Kell keresnunk valami olyan dolgot amit mindketten szeretunk.
Swan,áccsi!
Ok,h nem az a lényeg,h 20éves suhanc a fiú.Bár elárulom neked, 2hónap híja választ el a 20tól,de annyira de annyira gyermekek még a 23-24éves korig a munkatársaim,osztálytársaim,ismerőseim(sokszor nemcsak a hímneműek).
A lényeg ezeken dolgokon múlik igazából!:
-nem tudja Leptino,h a srác egyáltalán táplál hasonló érzéseket iránta vagy csak egy jó barátnak,ismerősnek tartja-e.
-ha szereti a srác,akarja-e hosszútávon,nemcsak kaland lenne számára.
Vajon Leptino belegondolt-e,hogy mit tud neki gyújtani a srác,ha a férjét otthagyja?Egzisztencia?
-elsősorban Leptino sztem csak elhanyagoltnak érzi magát,és emiatt kezdett érzéseket táplálni a srác iránt,amik nem valósak.Úgy érzem ki a levélből,h a társa dolgozik,hazaér már fáradt,egy nehezebb időszakon mennek keresztül.
De most nem hiszem,h nekem kéne épp emlékeztetnem az esküre:Jóban rosszban,gazdaságban szegénységben,egészségben betegségben....a kísértés mindig ott lesz és van.Nem a házasságtörés -bontás a lényeg,hanem h az első fellángolás után megfordul a fejében h otthagyja a férfit,pedig az nem csalta meg,nem csinált semmi egyebet,mint többet foglalkozott a munkájával (v. más egyébbel).
Nekem a legelső gondolatom az lenne,hogy hogyan érjem el,h velem foglalkozzon többet,és ne más vmivel.(plusz még egy,van egy-két párismerősöm,ahol sokszor az egyik fél dolgozik,hobbija van,feltalálja magát,a másik meg unatkozik,otthon ül,ebből is adódhat elhagyatottság.)
Ha hosszútávon nem változik a helyzet,tovább távolodtok egymástól,akkor úgyis külön utakra találtok majd,de bárkiért is hagynád ott..Előbb mérlegeld,h találsz-e még jobbat,ha mégse sikerül visszafogadna-e még valaha,az érzéseiddel és újonnan választott párod érzéseivel és terveivel is legyél tisztában.
Sok sikert kívánok az igaz döntéshez és kívánom,h bárhogy döntesz boldog légy!
Leptino: és a valamelyik éjszakai beszélgetésnek lett valami eredménye?
Szurkolok, hogy jöjjön rendbe a házasságotok!
"Én azt sem értem miért van az a nőkben hogy a férjük elhanyagolja /már ha nem csajozik, nem piál, nem a barátaival van/ , de könnyű elfelejteni hogy a férj neki akar jót, miatta él, dolgozik."
Más nevében nem tudok nyilatkozni, de nejen azért, mert az anyagi jólétünknél fontosabb nekem az, hogy együtt legyünk. Valaki írta már egy hsz-ban, amivel maximálisan egyetértek: egy szerelem sem működik magától, igenis időt kell egymásra fordítani.
Ráadásul itt azt írja Leptino, hogy nem csak munkáról van szó, hanem a haverokkal napi szintű sörözésről. Ne értsétek félre, nekem SEMMI KIFOGÁSOM az ellen, ha a férj elmegy sörözgetni a haverjaival (nálunk sokszor én küldöm a férjemet sörözni a barátaival, ha úgy érzem, hogy szüksége van rá), na de napi szinten?? Hogy több időt tölt velük, mint a feleségével? Ez már szerintem se jó.
Raistlin:
abszolút egyetértek!