Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kikezdtek a férjemmel
2004-07-09 23:461.
Torolt_felhasznalo_676092
Létrehozva: 2004. július 9. 23:46
hogyan leckéztetnétek meg azt a nőt aki ki akar kezdeni a férjemmel, az első sokkon már túl vagyok, ha minden igaz a férjem ártatlan és szeretném intelligensen elintézni a dolgot, de nem úgy hogy tudomást sem veszek róla, mert a csábítóval és családjával összejárunk.
S.O.S válaszokat várok
S.O.S válaszokat várok
ha még mindig fáj akkor le kell ulnotok megbeszélni. nem bizol benne teljesen. addig kell beszélni rola amig ez el nem mulik persze ehhez ido is kell. és nyilván nehéz is ujra megbizni benne. de másként nem lehet egy kapcsolatban azt hiszem. de hozzáteszem konnyu ezt mondani nekem:))
és mellékesen mert nem ettetek meg elmesélnék én is valamit.
az én történetem.
van barátom 4 éve. szeretem ot nagyon a legjobb barátom és jol mukodik a kapcsolatunk kiegészitjuk egymást. de vannak gondok. mert a kiegészités mellett nagyon mások vagyunk és mást várunk el a másiktol. amit nem biztos hogy meg tud adni.
és én elkezdtem más férfiakra is ugy nézni mint lehetséges partner. eloszor elszégyelltem magam és nem értettem a dolgot. aztán ráébredtem hogy az a gond hogy a kapcsolatban valamit hiányolok. nem a párom lett kevés hanem valami hiányzik. ami kettonk hibája.
és bevallom egy kicsit beleszerettem valakibe, nem igazi szerelemmel. nagyon nehéz dontést hoztam. és ido kellett.
és ha a párom dontés elé állit nem ot választom. mert nem kényszerithet senki dontésre nekem kellett dontenem
barátom volt valaki igazán jo barát egy másik férfi és egyre jobb barát egy kicsit tul jo is. tudta hogy van parom és ne makart tobbet tolem a barátságnál én se tole. mégis kialakult koztunk valami. volt valami a levegoben.
nem csaltam meg a páromat sem tettel sem gondolattal hozzáteszem. de éreztem hogy valami van a levegoben és a mási kis érezte és elhidegultunk mert o se akart harmadik lenni.
nem tudhatta hogy soha nem csalnám meg a barátomat már elvbol sem. nekem az ido adott megoldást. mindkettejuktol távol tisztázva magamban a dolgokat. ráébredtem hogy a másik csak egy álomkép koréképzeltem valamit mert rendelkezett azokkal a tulajdonságokkal amiket a párombol hiányolok.
de én a barátomat szeretem nagyon és bár gondjaink vannak kulonben ez a helyzet nem alakul ki megprobáljuk megoldani. megbeszélni. és ha nem sikeru nem egy harmadik miatt lesz.
és a párom érezte hogy van valami és a beszélgetésinkbol a másikkal az smskbol hihette volna hogy megcsaltam, de nem tedtem bizott bennem idot adott.
éreztette hogy szeret és hogy félt kellek neki és nem szeretne elvszteni, megadta a lehetoséget hogy dontsek, azt hiszem mindezt ne mszándékosan vagy végiggondolva hanem tudatt alatt. ha harcol értem elveszit. érdekes nem?
emberfuggo engem senki nem tekinthet tulajdonának. . igy én se tekintek egy férfit se a tulajdonomnak.
bocs hogy ilyen hosszu voltam de azért idevág és érdekel a véleményetek:)
Ha jól választottak mindketten, akor az én modellemtől jelentősen eltérő életminta alapján lehetnek boldogok.
Hogy egy pillanat alatt rájöjjön, visszaütnék ha akarnék, de nem teszem, mert féltem őt. A kéz megszorítása, egy megfelelő mondat.
Menj el az állatkertbe, nézd meg a páviánokat. Sok a hatalmi harc meg a hiszti. De a domináns hím nagyon ritkán üt. MAx felmordul és a támadója fölé tornyosul. Az meg rájön hogy ez nem az ő pályája. . .
A dolgok meg visszaállnak a rendes kerékvágásba. . . Nem ütnék meg egy nőt, legalábbis indulatból. (más ha ilyet játszunk . . )
A "nem enged el" mit jelentene a gyakorlatban?
szerintem épp ne ma gyengeségét mutatja hogy hagyta magát megtépni mert mit kellett volna tennie visszaut?
meg meg is érdemelete:))
bár én ha duhos vagyok teljesen hideg leszek se uvoltés se mnegtépés:)) , ettol fuggetlenul teljesen meg tudom érteni. és szerintem a saját természetéve lmég jol is tette.
mert én megbántom azt aki engem bánott nem fizikailag hanem szavakkal, ridegséggel. és ne mtudok felejteni mert nem engedem ki a gőzt. szerintem nincs ezen mit szégyellni jo hogy képes volt rá és nem felemlegeti a dolgot veszekedéseknél.
sokkal rosszabb h ezek a dolgok kimondatlanok maradnak.
de azért ne bántsatok nagyon mert beleszoltam jo?:))
Abban igazad van, hogy a veszteségek minimalizálása IS okozza a házasságok válságát, de az önálló egzisztencia ellenére egy nő nő marad, s nehezen engedi ki a kezéből, amit már egyszer megszerzett magának. Mondom, ez már az ősemlékezet kategóriája. :)
Azóta meg ugy néz ki a helyzet mintha ő akarna engem megtartani mert ha megpenditem előtte hogy esetleg elköltözöm mindig azt mondja hogy nem enged el.
Nyilvános helyen visszafogtad magad. De ha otthon buknak, akkor ki kapott volna?
A harmadik féltékenységi rohamánál történt. Egyébként nem volt oka a féltékenységre, de ha lett volna is, sem tűrtem volna el tőle.
10 perce volt hogy összepakolja mindenét.
Ilyenkor a nő az erőforrások elvesztését (no kardfogú tigris, no búza és lovak, no money. . ) félti. Régebben joggal, de mostanában azért ez nem ennyire rémületes. (Melléktéma, de szerintem a veszteségek minimalizálása okozza a házasság mai válságát is. )
Abban teljesen igazad van, hogy a feleségnek nem szabadna tudni az ilyen kalandokról, a férjnek meg illene ezeket nem tartósnak szervezni. . .
b, hacsak nem hiányzik túl sok a kapcsolatunkból. Akkor viszont egy tépési kísérlettel nem hiszem hogy otthon tartana. :))
Gyengének tartom azt a férfit, akit a felesége meg tud tépni. Hogy tudsz ezután felnézni rá?
Azt gondolom, hogy egyszer-egyszer előfordulhat olyan helyzet, amit -ahogy Ti férfiak fogalmaztok-egyszerűen nem lehet kihagyni, de az ilyen kalandokat tudni kell a megfelelő skatulyába tenni, és szem előtt tartani, hogy amit nem tudunk, az nem fáj. Igen, egy feleség minimum annyit érdemel, hogy az ilyetén férfiúi kiruccanásnak semmilyen következményét ne legyen kénytelen elviselni.
Pedig én nemvagyok egy nagydarab csaj de nekimentem amikor hazajött. Pfuj de ronda egy verekedő nő. Ezt még sose mondtam el senkinek.
Azóta lecsendesedtek itthon a dolgok, néha megkérdezem hogy leveleznek e még de állitolag nem. SMS ek már nincsenek, abban bizok hogy az ilyen tipusu nő már talált másik áldozatot. És szerintem a Párom elszégyelte magát mert a fia is látta. De igy 5o felé megbolondulnak a pasik hallottam már ilyet.
De azért nem ártana elgondolkodni azon, hogy mi vitte a férjet a megcsalásig. . . Esetleg nem is volt akkora hordereje a dolognak. Mondjuk ha már kinyomozható volt a zasszony által, akkor valami hosszabb dolog lehetett.
Akkor meg tényleg jár a megtépés.
Más kérdés hogy örömmel használ-e ki pár alkalmat a szexre. De ez nekem - és jópár olyan barátomnak akik mernek őszinték lenni - nem túl nagy dolog.
De az, hogy egy viszonylag boldog kapcsolatból ki akarjon lépni, vagy éretlen személyiségre vall (azt hiszi hogy a másik sokkal jobb lesz), vagy rossz házasságra. (tudja hogy a másik sokkal jobb lesz)
Azért itt többször láttam a "megvédem a tulajdonom" jellegű hozzászólásokat, amiket megértek, de nem tetszenek . . . .
:-)))))))))))
Ez az eletben minden szituaciora vonatkozik.
A Párom utzott el őhozzá 2x, a hölgyike pedig a mi városunkba 1x. de korábban már beszéltem vele telefonon, mert sms-dömpingek voltak és nagyon untam. Ez a kedves hölgy volt olyan rendes hogy értesitett hogy, hová menjek és hány órára ha nem hiszem el hogy találkoznak. Én elmentem(a nagyobbik gyerekkel)és tényleg ott voltak. Szvsz a nő ugy gondolta hogy balhézni fogok, ez nem jött be. Odamentünk a gyerekkel bemutatkoztunk és kész. A Párom majdnem elszédült ő nem lett értesitve hogy "vendégeket"kapnak. Nagyon ciki volt. Ugy tudom ez volt az utolsó találkozásuk. A Nőnek nem jött be a taktikája Ez ugye már szemétség volt.