Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Úgy tűnik tévedtem, mégis akadnak kivételek, akik erősitik a szabályt.
Nézd, nem vitázom tovább, leirtam az álláspontomat és neked sikerült meggyőznöd arról hogy igen, létezik másféle család is. Akiknek sikerült, azoknak gratulálok. De látod te is, nem az az általános.
Szivesen. Nagyon nem tetszett amit ő művelt, főleg veled.
Engem ne félts.
A mamám szokta mondani és a párom is néha, ha valakinek helyén a szive akkor nagy baj nem éri. 
Ok,hogy mások tapasztalata is érdekel,de - mint írtam - mindenki más személyiség,más élethelyzet,ami nem adaptálható másokra,így rád sem. Ez a te életed,amit nem biztos,hogy úgy élsz meg,úgy fogsz megélni,mint mások.
Ha esetleg sok negatívumot,vagy pozitívumot olvasol,az nem befolyásol?
Rengeteg régebbi topikot olvashatsz itt ebben a témában és már mindent kiveséztek,mindent leírtak,sok pozitívumot és sok negatívumot is. Most sem írtak új dolgokat.
Halgass a szívedre,a párodra,az orvosra,az ézéseidre!
Persze, a mi döntésünk lesz, itt csupán tapasztalatokat várok. 😊
Én sem 40 felett szültem,hanem 29 éves koromban. A 80-as években már "idős terhesnek" mondtak,ami kész röhej.
Manapság 40 körül gondolkodnak a párok,hogy mégis szeretnének és vállalnak (még) gyermeket.
Ha valóban szeretnél szülni,akkor mielőbb keress egy jó orvost,akiben megbízol és végeztesd el az összes vizsgálatot,amit ajánl!
Itt az NLC-n rengeteg olyan régebbi topikot találsz,ahol mindenféle véleményt olvashatsz a témában. De soha ne feledd,ez a te életed,amit neked kell megélned,bárki,bármit ír és mond neked! Lehetnek hasonlóságok,de minden élethelyzet,minden ember más és amit mások negatívumnak értékelnek,élnek meg,azokat lehet,hogy te majd pozitívumként éled meg és ez fordítva is igaz.
Soha ne mások véleménye befolyásoljon,mert ismeretlenül bárki,bármit írhat,ami vagy igaz,vagy nem. A gyermekvállalás kérdése (bármilyen életkorról is van szó) véleményem szerint csak a párodra,max. a családra tartozik és nem idegen emberekre.
Mindkét férfi típusra van példa. Én most igy visszagondolva úgy érzem a gyerekvallalason csúszott meg a házasságom. Exem szereti a fiát, de valahogy nem tudott vele mit kezdeni. Most hogy nagyobb, már jobban elvannak, de pl 2 hétig nem tudna vele mit csinálni. Oviba/iskolába pl sosem vitte/hozta.
Viszont ismerek olyan párokat is, ahol a gyerek érkezésével lett teljes a párkapcsolat es igazi család lettek. Ott a férfi teljes mértékig kiveszi a részét, a játéktól a kirándulásit, a pelenkázástól a játszóházas programokig.
Egyszóval nem tudhatja előre senki mit hoz a gyerekes jövő. Ezt a pároknak kell eldönteni.
Hogy gyerekre vágyott, azt úgy értem, hogy tisztában volt azzal, hogy egy gyerek ordít, éjjel is, többször is. Szívesen foglalkozik velük, pici korukban is etette is, pelenkázta is, fürdette is őket és imád nekik megtanítani dolgokat. Természetesen vannak hobbijai, amiket nem velünk csinál, de nekem is vannak... Pl. edzeni természetesen egyedül járok nem a gyerekekkel. Ilyenkor ő van velük. Barátnőzni is szoktam, gyerekek és férj nélkül is. Ő is megy barátokhoz egyedül. Vagy ha az ember vágyik egy kis énidőre (amire mellesleg mindenkinek szüksége van, az összes pszichológus, life coach és egyéb szakemberek szerint is- vagy lehet, hogy te ezt is jobban tudod?), akkor mindjárt azt jelenti, hogy utódra vágyott? Akkor én is nyilván utódra vágytam:))).
Én is úgy gondolom, a balesetit két fiúval nem nagyon fogjuk megúszni, főleg, hogy elég mozgékonyak is és később lehet, hogy majd mindenféle sportokat is akarnak majd próbálni, de az sem mindegy, hogy egy 5-6+ évessel szobrozol a balesetiben, vagy egy kisebbel, akinek nincs türelme, akit nehezebb huzamosabb ideig lekötni. Ugyanez igaz egy egyszerű gyerekorvosi vizsgálat esetében is.
Egyébként nem nevettem rajtad, és sok szempontból egyet is értek. Én is láttam olyant, ahol a pasi ímmel-ámmal ment bele a gyerekvállalásba, és hát a hozzáállása is olyan volt: a nőé a gyerek, csináljon vele amit akar, őt meg hagyják békén, de azért nem minden férfi ilyen... és jellemzően ez pont a fiatalabb pasikra igaz, hogy "még élni akarnak" és ebben zavarja őket a gyerek, főleg ha a haveroknak nincs még. Mi akkor vállaltuk a gyerekeke t, amikor mindketten akartuk. Volt, amikor csak én akartam, volt, amikor csak a férjem. Aztán egyszer összehangolódott a kettő, és akkor kezdtünk próbálkozni.
pachwork = patchwork
" a 19 eves lanyom szeretne en is vagyom ra ...." akkor jo lesz sietni mert ha szerencsetek van a nagyneni fiatalabb lesz mint az unokatestvere . A ferj elso hazassagabol is be tudnak majd a gyerekek segiteni ha ugy adodik . A csalad az nagy osszetarto ero es termeszetesen a pachwork csaladok .