Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Depresszió
Torolt_felhasznalo_440218
Létrehozva: 2004. december 9. 22:43
Négy éve egy fulladásos rosszulléttel kezdődött minden,azután bezárkotás,kórház,terápiák,pszhológus stb...Jelenleg dolgozom,tartom magam,magán bölcsészem van,viszont a nyugtatokról nem tudok leállni.Szükségét érzem sajnos.22 évesen kilátástalanul a világban.Vagyok.
A Lipóton tényleg borzalmasak a körülmények. Én speciel csak pszichológushoz jártam oda, de amit ott láttam,nos az nem volt felemelő. Csak az a baj, hogy máshol sem lesz jobb. Itt ugyanis egészen pontosan arról van szó, hogy így még több pénzt lehet kivenni az egészségügyből!
Nincs elég orvos és nővér. Ezért aztán már belefásultak az egészbe. Pénzt nem kapnak,sőt most a munkájuk is a levegőben lóg. Engem az bosszant, hogy magasabb szintű ellátást ígérnek, ugyanakkor a kórházakban továbbra is 6-8 ágyasak a kórtermek, a kórházak meg lerobbantak! Arról szó sincs,hogy rendbehoznák bármelyiket,csak hogy összevonják őket. Passz!
Na,kidühöngtem magam... Amúgy én is Rivotrilt szedek, én szeretem.
Biza1 - ne hagyd a témát, erről szól ez a topik. Noszogatjuk egymást és rugdaljuk a gyógyulás felé. Hidd el, ha én kimásztam, másnak is sikerülni fog!
A gyógyszerek beállítása néha időt vesz igénybe. Van akinek mindjárt az első jó, van akinek nem. Fel a fejjel!!! Rendbejönnek a dolgok,meglátod. Amúgy menj szaporán orvoshoz,míg van hova! Nem tudom hol laksz, de az én környezetemben megszüntetik a kórházakat. Azt sem tudom, hova kell majd mennem...
Na,hagyom a témát, csütörtökön jelentkezem,szép nyugis napokat mindenkinek!!!
Pá!!!
Szia!
Azt, hogy bezárják a Lipótot nem jó. De amilyen állapotok uralkodnak ott szörnyű. Látszik a végét járja. Ideges orvososk, kevés orvos nővér. Állítólag a Nyírőbe raknák át. Nekem nem volt ott problémám, de most már az orvoshoz sem tudok bejutni. A problémák gyűlnek a helyzet szinte kilátástalan. Egy beteg ember ugyan kinek kell? Mert ugye csupa egészség ez a Magyarország. Nem keserítek senkit, de a padló hozzám képest magasan van, a Rivotril meg egyre fogy.
Üdv Mindenkinek!
Látom a problémák nem oldódnak!
biza1 - Ha össze-vissza szeded a gyógyszereket, nem fognak hatni! Erre az egy dologra próbálj figyelni,ha másra nem is. Persze hogy a problémákat kell megoldani. Addig elég nehéz. Te tudod, mik konkrétan a gondjaid? Én ugyanilyen állapotban voltam tavaly tavasszal. Aludtam volna egész nap. döglöttem és bőgtem. Aztán szépen lassan oldódott a feszültég, persze nekem is tennem kellett érte, el kellett hinnem,hogy van kiút!
Bodom -ne szedj semmit! Nem köteleznek rá! Orvoshoz se menj. Biztosan megoldod magad a problémákat. Szerencsés alkat vagy! Neküknk itt ez nem annyira megy!
angyalszem3 - azt írod,jó hogy bezárják a Lipótot. Szerintem is. Így legalább az utcára kerül az a 900 beteg, akit most ott kezelnek és képtelenek ellátni magukat. Szerintem is nagyszerű ötlet. Legalább lesz a szaúd-arábiai hercegnek egy szuper palotája a 12.kerületben. Ugyanis erről szól a történet,az eladásról.
Amerikában pár éve volt egy ilyen roham, amikor bezártak ilyen intézeteket. Néhány százan megfagytak az utcákon,meg a híd alatt. Legalább ennyivel kevesebben rontják a statisztikát!
Van itt nem egy olyan lány a topikon, akiket ott állítottak lábra, sőt azóta is be-be fekszenek gyógyszerbeállításra. Amúgy abban igazad van,hogy nagyon nehéz jó orvost találni. Ez sajnos így van. És ebbe belejátszik szerintem, hogy őket pocskondiázza az egész ország!!! Mindig csak arról van szó,hogyan lopnak,csalnak.
Azt persze elfelejti hozzátenni a miniszter úr is,hogy az orvosok nem zsebbe dolgoznak. Amikor beteget vesznek fel,meg operációt számolnak el, akkor a kórház kap több pénzt! Mert egyébként sz@rt se kapnának! Kénytelenek "játszogatni" a számokkal! No,nem akarok politizálni!!!
Szögezzük le,nehéz az élet!!!
Kicsit halódik ez a topic.DE valószínű nem mindenki talál ide meg nem is akar. Sokat gondolkodtam vajon miért nem lehet ezt gyógyítani? Persze gyógyszer, igen az van ami tompít. De nem ez kell. Az ivó ember miért iszik? Mert megoldatlan probléma ha az elmúlik nem fog.
Itt ugyan az a helyzet. Az alkohol a legjobb izomlazító és búfelejtő egy darabig. Azután a problémák 100x-sára nőnek. Nem megoldás. Az sem a környezet jó tanácsai szedd össze magad, lazíts, hallgass zenét. Egy depressziós ember ezt nem tudja. Egyedül nem megy. Nagy csalódás ért a klinikai kezelésben időhiány elfoglalt orvosok. Most privát orvos. Nadrágszíj összehúzva mer t nem olcsó, de az legább keresi a probléma gyökerét.A poklok poklát élem át, és ha meggyógyulok valaha biztos valami karitatív tevékenységbe fogok, mert a sok munka is tönkretett visszafogom magam. Időt szakítva valami ilyenre. Nem részletezem valakinek sikerült megoldani egy problémát minden ellenszolgáltatás nélkül, nagyon jól esett. Felemelt mert számára fontos lettem. Annyi jó tanács mit csináljak, sportolj persze mikor az ágyból nem bírok felkellni.
Azt is tudom a gyógyszerek önkényes elhagyása mit okoz. De az életen keresztül való szedése is sok kárt.Pedig takarékos egészségügyünk, mikor ezek nagyon drága szerek és a TB támogatás sok rajta jobban járna ha olyan orvosokat képezne akik ezt meloldhatnák. Nem lenne népbetegség, ami hozza magával a szervi bajokat is.Nem egy beteget láttam aki orvostól orvoshoz szaladgált mert nem volt aki foglalkozzon vele, mint én. Nem hagyhattal el a munkahelyet ha megbeszéltem a régi orvossal nem ért rá, ha meg végre ott voltam ő nem.Tehát egy jó orvos keresése is igen nagy gond. Most ott tartok mindent bevetek. Találtam valakit aki meghallgat és mindent megbeszélünk mi bánt mi nyomaszt, persze fizetős. Megjegyzem ha a másiknak nem fizettem meg sem hallgatott. Így legalább tudom mit várhatok.A klinikákon nagyon nem érdekli a lerobbant tönkrement ember sorsa az orvost. Nagyon nem. Láttam.
A Lipótot beakarják zárni jobb is.
Ami ott van az a zsibvásár most már. Pár évvel ezelőtt valami reményt adott ma már semmit.
Persze minden megoldható míg élünk, láttam nagyon szomorú sorsokat, de mindenkinek a saját problémája legnagyobb. A lélek az egy nagyon sensitív valami, vigyázni kell rá. A világtól elfordultam pár hete nem érdekelt, de most kicsit más amit látok. Nem szabad. Egy dolog ami segít sétálni az utcán egyedül. De egy beváslóközpontba bemenni nem megy. Nem is fontos.
Ami még zavar a kivilágított karácsonyi Budapest. Olvastam egy cikkett ez i stresszeli az embereket. Kezdődik a rohanás, de minek? A karácony a szeretről nem az ajándék nagyságától. Idén nem nálam karácsony, aki fontos apróságot kap elég a műszeretből. Ha kellene egy jó akkor nem érnek rá, minek akkor próbálkozni.
Igen is mi betegek vagyunk a fontosak. Nem más miatt magunk miatt, mert van kiút csak nehéz ezt megtalálni.
(10/52) A szomorúság biokémiája; 1999
operatőr: Michael Göök
zene: Hans Reffert
rendezte: Thomas Wartmann
A depresszió népbetegségnek számít: minden ötödik ember szenved életében egyszer súlyos, huzamosabb ideig tartó depresszióban. De csak minden második depressziós embernél ismerik fel a betegséget, és csak minden negyediket kezelnek. A sebesen terjedő lélekbetegség nagy nemzetgazdasági károkat okoz. A németországi Max Planck Pszichiátriai Intézet kutatócsoportjának sikerült kifejlesztenie egy merőben újszerű anti-depresszánst. A német kutatók, amerikai és holland kollégáikkal együtt, összefüggést mutattak ki a stresszhormon-rendszer kisiklása és a súlyos depressziók kialakulása között. Az új gyógyszer - adagolástól függően - nullára csökkenti a félelem és a stressz érzését. Hatóanyaga a hírek szerint gyorsabban hat a kereskedelmi forgalomban lévő gyógyszereknél, nem okoz fáradékonyságot és függőséget sem. Az új fejlesztést jelenleg önkéntes vizsgálati személyeken próbálják ki. Ezeket a teszteket gén-egereken végzett kísérletek előzték meg. Az állatok öröklött tulajdonságaik manipulációja következtében nem voltak képesek arra, hogy félelmet vagy akár stresszt érezzenek. Ha az embernél ugyanazt a hatást éri el egy gyógyszer, mint az állatoknál a génmanipuláció, akkor a tudósok dicsőségre, a gyógyszeripar pedig milliárdos üzletre számíthat.
Gyógyszerek? Tudom nem megoldás, de ninc s más. Persze ha lenne normális orvos aki egy kicsit foglalkozna a beteggel nem is kellene gygyszer. Meg ha problémák elmúlnának persze. De tudod mikor az mber a padlón van és nincs más csak gyógyszer, persze tompa lesz, tudom káros. Csak mikor kiszolgáltatott vagy és szarba se néznek ebben a száz sebből vérző egészségügyben mi a fenét csinálják. Kellett orvos, és teljesen gyógyszer ellenes de ebben a helyzetben nem tudott csodát ez kellett. De letenni mielőbb. Ezt akarom. Önfeledten örülni, és nem WC -re járni az örökös hasmenéssel.Az összes létező depis lapot olvastam, már monhatom képzett áter vagyok, diploma nélküli, Tudom mire hatnak ezek szerek. A leszokás a kábítószer leszokáshoz hsonló, vagyok annyira tájékozott, hogy még hülyébbé tesznek.
Nem így kellene kezelni minket. Persze kell egy nagy rakás akarterő is. Sőt az kell sok. Nem tudom érezted-e azt, hogy menned kell valahová és képtelen vagy, nem érdekel semmi?
Biztos, mert akkor nem jössz ide. Alattomos utálato betegség Már egy varázslóhoz is elmennék,de ebben meg nem hiszek.
látom tényleg kevesen vagyunk itt. Nem azért mert meggyógyultunk. Bevallom voltam már én is itt. Az előttem szólóhoz ugyanúgy vagyok míg a problémák megvannak nincs esély. Semmire. A száz sebből vérző egészségügy egyre nehezebben segít. Magam is úgy önkényesen elhagytam a gyógyszert, amit visszakaptam. Más orvos, mert a réginek nincs ideje. Mit kapok azoktól akik tudják mi a baj, minek a gyógyszer? De kérem nem úri jókedvemből kell. A mostani orvos nem igazán gyógyszerpárti, de mondta most ebben az állapotban nem tud mit csinálni muszály kémiai úton behatolni. DE egy fegyver van nálam az erőm, mert az kell hozzá.Kénytelen voltam privát orvoshoz menni és jó mert amíg velem van nincs más. Telefon kopogás rohangálás. A gyógyszer felírása is mindig probléma volt soha nem ért rá az orvos. Mikor tudtam volna menni neki nem jó, ha ott voltam Ő nem.
Sajnos kezd a feladataimra menni ez a betegség. Egyre nehezebb. Na nem keserítek tovább senkit. Szörnyű az örökös sírógörcs, könnyes szem és ezt a környezet látja aki azzal biztat ne sírj. Tehát totál káosz. Mindenben.
nem is emlékszem mikor voltam itt utoljára, de nem azért mert meggyógyúltam, hanem totálissan a padlóra kerültem! Kedvem sem volt a géphez ülni.Voltam dr.-nél mert már össze -vissza szedtem a gyógyszereket. Azóta vagy 5-ször változtattak a gyógyszereken,mit mondjak? Pár nap elvagyok, azután megint behúzódok a hálósz.-ba. Soha nem lesz jobb.... addig míg a problémák megvannak, addig semmi jóra nem számíthatok! Sokszor szeretnék olyat,hogy beveszek valami jó dilibogyót és atalusszam anapot,ne gondolkodja ,ne tujak semmiről, ne lássak senkit
Sziasztok!
Rátaláltam erre topicra és látom sokan küzdenek hasonló betegséggel. Mint én. Nem mai keletű rendszeresen visszatérő probléma. Jártam orvosnál többnél is, de nem találtam meg akit kerestem. Talán most sikerült találnom valakit akiben reménykedem orvost, de túl korai lenne még arról beszélni jó.e. Most eljött az a pont, hogy talán eddigi betegségem legmélyebb pontján vagyok. Túl sok probléma, stressz meg minden. Szörnyűek a reggelek és szörnyű az egész nap.
Tanácsokat várok hasonlóaktól ugyan hogyan lehet ebből kimászni?
Bocs, hogy beleszólok a beszélgetésetekbe. Én úgy vettem észre, hogy "mi" jóval érzékenyebbek vagyunk a világ dolgai iránt, és elképzelhetőnek tartom, hogy a médiában hallot hírek tényleg felerősíthetik ezeket a szorongásos-pánikos-depressziós epizódokat. Hiszen ezek a "hírek" szerintem sokszor inkább "gyászjelentés" címet kaphatnának, nézzen csak meg az ember egy híradót: fölrobbant a gázkazán, súlyos autóbaleset, zavargások itt vagy ott, természeti katasztrófa... vég nélkül lehetne sorolni és a halottak... Én most már inkább meg sem nézem, a párom elmondja a politikai részből ami fontos és kész. A gyerekekkel való rosszulbánás különösen megvisel.
Na de vágjunk bele a mai napba, mert már háromnegyedhét
Tegnap este megnéztem a bemoldalad... meglepett. 16 évvel vagy fiatalabb nálam és az "erősebbik" nemhez tartozol.
Szóval ma reggel ültem az ágyban és eszembe jutott az amiket ott írtál. Nevezetesen az a bizonyos mókuskerék, hogy utálod. Tudod én most próbálok ebbe a mókuskerékbe visszakerülni (2 év Gyed után), de nagyon nehéz. Te legalább már benne vagy, és ne feledd, hogy lassan már annak is örülnünk kell, hogy van hol dolgozni. Én tegnap előt voltam a munkáltatómnál egyeztetni a visszavételemet, hát olyan ultimátumokat kaptam, hogy csak kapkodtam a fejemet, 2 évvel ezelőtti dolgokat hoztak fel és azokon rágódtak, mgayarul érezzem kiváltságos helyzetben magam, hogy egyáltalán dolgozhatok náluk. Nagyon megviselt a dolog, most nyalogatom sebeimet. Te legalább vállalod az arcod, én kb. 1 hónapja már azt is levettem, hogy nehogy a cégtől vki felismerjen. Kitartást neked, látod nem vagy egyedül ebben a kegyetlen, elmebertelenedett világban és gondolj arra, hogy te legalább benne vagy, más meg szeretne visszakerülni. Itt gépelek neked, ahelyett, hogy tanulnék a vizsgámra, vagy a munkahelyi irathalmot tanulmányoznám (de jéghideg a kezem a félelemtől, várom, hogy a forró kávé felmelegítsen, és ha belegondolok, hogy ma emberek közé kell mennem, szinte megbénulok, és legszívesebben kifutnék a világból). Meddig lehet ezt így bírni? A bogyók tényleg segítenek?
a sakndinavoknal nam volt problema a sotetseggel- mig szegenyek voltak - mert akkor halat ettek . csak- hogy jobban ment nekik-akkor kezdtek disznot enni -es az okozott naluk annyi problemat .
sajnlaom- hogy gondod van a panik miatt. volt egy ismerosom-akit vagany uzletasszonykent ismertem meg- valojaban o is evekig nem tudott otthonrol kimozdulni - ha a csaladtagjai elmentek otthonrol -akkor sirt-mint egy kisgyerek- hog yne hagyjak ot otthon egyedul .Jobban lett- de azt mondt anekem - hogy a vaganysag mogott van egy jo nagy adag szorongas -ami felerosodik -egy-egy media felelemkelto kampany ideje alatt,( madarinfuenza -terroristak stb vel valo remszitgetes )
te nem vetted eszre- hogy ez a jol megszervezett felelem es panikkkeltes hatna az allapotodra?
Bocsi, hogy eddig nem néztem be a válaszért, de állás-ügyben voltak intéznivalóim.
Hát persze, okozhatják, okozhatták, volt amikor kettő dolog állt fönt egyszerre azok közül, amiket Hanna írt.
De meddig kell a gyógyszert szedni? Életünk végéig?
Tengerparton laksz?? Fúújjj! Az ronda hely!
Egyébként hol?
A hekket nem szeretem, a lazacot igen. Meg is tudom venni, eszem is. Most még szereztem Omega3 kapszulákat is, valami norvég olcsóságot.
Én már túlvagyok azon, hogy az ágyban fekve bámuljam a plafont.Kb egy éve. Hálistennek. Engem a nyavalyás pánikom nyomaszt, attól nem tudok mozdulni. Már inkább dühös vagyok.
Persze ettől nem jutok messzebb.
Szegény skandinávok ehetik a halat tonnaszám, ott van nekik a félévnyi sötétség, az nem deríti őket jókedvre.
Nekem amúgy az evéssel az a kis gondom van,hogy gyerekkorom óta nem szeretem a húst. Már az oviban is a pofazacskómba gyűjtöttem,mint a hörcsög, aztán délután kiköptem...
viszont - azt is megfigyeltek- hogy haboruk alatt -mikor is tenyleg nagy veszely van -akkor igenis minimalisra csokken az egesz problema .
gondoltal mar arra - hogy nem erdeke a gyogyszeriparnak- hogy megyogyulj ? olvastal amerikai konyveket errol- pl prozac orszag katonait?
ott mar a haziorvos is felirhatja a prozacot es tarsait- es ami meg szonryubb a gyerekekbe is tomik .
pontosan tudom - milyen nehez otthon az elet- en is nagyon sokaig ugy eltem egyik naprol amasikra- kislanyunkat egyedul eltartvan- ferjem egyetemista volt - szabaduszokent dolgozva- nyogve fizetve a tb-t meg az adot- egy szobat futven csak- remenykedven- hog yugy kihuzzuk a telet valahogy .
vannak olcsobb halfajtak is- nem rogton lazacra gondoltam . pl a heck .itt a tonhal .
es- hogy idepofatlankodom kozetek-annak az az oka- hogy en is tudom- hog ymilyen az a depresszio - mert 14-15 eves koromban- en is beleestem . szuleim valasa -es az en elhelyezesem koruli vad harcok - iskolai kudarcok - mindezt oly nagy tragediakent eltem meg - hogy a teli honapokban szinte nem is jartam suliba - mert nem tudtam magam raszanni- hogy felkeljek- ejjel meg aludni nem tudtam . nemtudtam enni - csak a madarakat neztem egesz nap - hog ymilyen jo nekik - hogy ropulhetnek - barcsak en is elrepulketnek innen messzire... eleg szomoru fejezete volt az eletemnek -ami ketsegbeeses vegul is feloldodott - mikor egyszer csak rajottem- hogy harom ev es nagykoru leszek - mikor kitavaszodott egy baratnom le hurcolt bicikli turazni - es ott a termeszet lagy olen elsirta- magat- hogy az anyukaja rakos - es akkor rajottem- hogy nem csak en vagyok - masok is vannak -nalamnal nagyobb gondokkal is .. es megraztam magam- es azt mondtam nem erdekel- ha megbukom is-akkor is eljarok a suliba - magamat nem ertekelem tobbe a masok altal felepitett merce szerint - rahajtok az onismeretre - hog ylegyen egy biztos ertek iteletem magamrol . megfogadtam- hogy soha tobbe nem leszek maximalista magammal szemben . hogy megtanulok emelt fovel veszteni es ujrakezdeni . engem ez a mentalitas azota tavoltartott egy ujabb melabutol . persze szuleim is visszafogtak akkor magukat - es en is rajottem- hogy csodalatos gyermekkorom emleke mekkora kincs-amibol rosszabb idokben mindig merithetek - es volt egy-ket felnott baratom aki a szarnyai ala vett -mint egy arva kis madarat. igy vege lett.
nekem nem a gimnazista evek eletem legszebb idoszaka -mint sok masnak- valoban nagykorukent kikerultem a nyomaszto helyrol- es minden-ami utana jott csak szebb es jobb volt.
halaistennek.
egyebkent nincs inasom- tengerparton lakom- espont most orult draga a hal . anyukam azon nevetett- hogy a brazil fagyasztott csirke- egy arban van egy szelet helyben fogott halacskaval. igy mi sem eszunk annyiszor- mint szeretnenk.jacuzzi ? igen voltam mar ketszer haromszor - nem is olyan nagy szam szerintem .
Szia!
Amiket leírsz, azokat mind tudom. Ha a halevés magában rendezné a depresszió kérdését, akkor nálunk se lenne ennyi beteg, mert gyógyszer helyett mindenkibe belenyomnák a haladagját!
Én a magam részéről imádom a sushit, enném minden nap!
Amúgy a férfiak valóban sokat dolgoznak, de a nőknek nincs ám rossz élete! Eljárnak eszegetni a barátnőkkel, vásárolgatni... Na, és hogy a férjet várja otthon némi kaja, az is könnyen megoldható,mivel állandóan a rendelkezésedre áll ezer üzlet, csupa mosolygó, kedves, szolgálatkész eladóval! És nem utolsó sorban: kiszámítható a holnap!!!!!
De nem kell olyan messze menni! Épp most jöttem a szomszédos Ausztriából. Már ott is, pár kilométerre tőlünk egészen más a hangulatod. Miért is?????
A depresszió oka sajnos nagyrészt a téged körülvevő környezetből adódik. Szerinted nálunk mitől lennének az emberek kiegyensúlyozottak, amikor azt sem tudják, másnap mi lesz velük? Naponta érik a meglepetések, minden drágul, az utcára kerülnek,meg ilyesmi. Nem sorolom, mert lehet, hogy egy jakuzziban üldögélsz és azon gondolkozol, mit hozzon az inas vacsorára.
/halat!!/ Akkor meg hiába magyaráznám az emberek kiszámíthatatlan nehéz életét....