Meg azért is, mert október 16-a a kenyér világnapja. Nekem még akkora szerencsém volt, hogy ettem a dédnagymamám hatalmas, kemencében sütött kenyeréből. Annyira misztikus dolog volt nézni, ahogy a nyers tésztából barna, ropogós kenyér lesz. Aztán felnőttkoromban anyukámat kapta el a kenyérsütési láz, és együtt hallgattuk a konyhában, ahogy a friss kenyérnek pattog a héja. Szóval nézegessétek meg a képeket, és próbáljátok ki valamelyik receptet a fotók után!