Az „al dente” kifejezés szó szerint nem jelent mást, mint hogy a tészta „fogkemény”, azaz megpuhul, de még harapható, picit roppan a fogunk alatt. Felejtsük el a totálisan szétfőtt, ragacsos magyaros tésztákat. Nincs azzal sem baj, csak az olasz ételekhez nem kell a tésztát sokáig főzni, vagy túlfőzni, vagy a főzővízben hagyni, aztán meg hideg vízzel jól leöblíteni.
A tésztafőzés 5 lépése
Válasszuk ki a szószunkhoz illő tésztát. Minden szósz más alapból készül, más hozzávalókkal. Van amelyik hígabb, van ami egészen tömör, húsos vagy zöldséges, paradicsomalappal, esetleg tejszínnel. A tészta pedig a formájától függően veszi fel a szószt, amivel nyakon öntötték. Lehet, hogy ugyanaz a mártás a pennéről (tollhegy tészta) lecsúszik, míg a fusillin (orsó) megtapad.
1. Jöhet a víz!
Egy magas főzőedényt töltsünk meg vízzel: minden 10 dkg tésztához számoljunk 1 liter vizet. Vigyázzunk ne legyen se túl kevés a víz (hiszen főzés közben párolog), se túl sok (ha forr, nehogy kifusson az edényből). Majd forraljuk fel a vizet.
2. Jöhet a só!
A só lehetőség szerint legyen nagy szemű, és akkor tegyük a vízbe, amikor az már forrni kezd. Literenként 10 g sót tegyünk a vízbe, de ha egy-két kiskanállal teszünk szemmérték szerint, akkor olyan nagyot nem tévedhetünk. Illetve a víz sózása a szósztól is függ: hogy az mennyire sós. Ha pancettával készül például a ragunk, akkor ne rakjunk túl sok sót a főzővízbe.
3. Jöhet a tészta!
Ha a só feloldódott a vízben, és már forr a víz, jöhet a tészta is. A mennyiség megválasztásakor számoljunk azzal, hogy főzés közben nő a tészta térfogata, illetve a legtöbb csomagoláson feltüntetik a személyenkénti javasolt mennyiséget. Egy normál kiszerelésű tésztacsomag fele nagyjából 2 személy bőséges étkezésére elegendő.
Amikor a tészta már a vízben van egy hosszú fakanállal azonnal keverjük meg, nehogy az edény aljára tapadjon. Időnként érdemes megkeverni a tésztát, amit a továbbiakban is fedő nélkül főzünk. A hőmérsékletet pedig vegyük lejjebb, de még forrjon azért a víz.
4. Főzési idő?
A csomagoláson minden olasz tészta esetében jelölik a főzési időt. Az idő lejárta előtt már érdemes egy-egy tésztát kivenni és elharapni. Ha a belsejében egy fehér pötty még látszik, akkor nagyjából egy percet érdemes forralni, tovább nem.
5. Tésztaszűrés
Ha megfőtt a tészta, zárjuk le alatta a tűzhelyet és a konyhai csapba egy szűrő segítségével szűrjük le a tésztát. Fontos! Semmiképpen sem szabad hideg vízzel leöblíteni. A tészta így sem ragad össze, hiszen miután leszűrtük, azonnal összekeverjük a szósszal, vagy mártással.
