Be kell valljam, nálunk generációs titok, hogy a családunk nőtagjai gyakorlatilag nem tudtak főzni. Nehéz így évtizedek múltán bevallani, de a nagymamám egyedül a piskótatekercset tudta elkészíteni lekvárral, azt viszont mesterien, az anyám pedig még azt sem. Mindkettejük életét mentette meg a munkahelyi menza, hétvégén pedig a szomszédos kifőzde, ahol házias ízeket készítettek és minden kapható volt, ami tökéletesen lefedi a hétvégi menüt.
Nagymamám polcai roskadoztak a szakácskönyvektől, amelyek lapjain nem látszódott, hogy valaha valaki a kezébe vette volna a könyveket, anyám pedig egyáltalán nem tartott az otthonában ilyesmit. Ezért is volt meglepő, amikor a nyolcvanas évek közepén egyszer csak édesanyám hazaállított egy külön szatyorból kifigyelő dobozkával. A sárga műanyag doboz rengeteg kártyát tartalmazott, mindegyiken egy-egy recepttel.
Ezek voltak a nyolcvanas évek legfontosabb gasztronómiai kincsei: a „Planétás-kártyák”. Elképesztően modern és újszerű volt ez a megoldás a könyvekhez képest. Kicsi, négyzet alakú lapocskák, egyik oldalukon a szépen megfotózott étel, másik oldalukon a recept, úgy, ahogy kell, hozzávalókkal és pontokba szedett instrukciókkal.
Aki soha életében nem főzött, vagy nem tudott és nem szeretett főzni, az is olyan féltve dédelgette a kártyás dobozt, mintha legalább is valami egyiptomi múmiára kellene vigyáznia. A Planétás-kártyák a maguk idejében elképesztően menők voltak. Az első kiadás 1984-ben jelent meg, 1.231 darab kártyát tartalmazott és Lelkes Lajos nevéhez fűződik.
Ebben a sorozatban hétvégi menüsort szeretnénk nektek ajánlani, mégpedig a híres-neves kártyákból összeállítván. Segítségünkre lesz benne a Gasztro-Sárga-Angyal nevű Facebook-csoport.
A hétvégi menü pedig a következő:
1. Egri húsgombóc leves
2. Roston sült sertésborda gombás vajjal
3. Pirított hagymás puliszka
4. Paradicsom saláta
5. Szentgyörgyi palacsinta
