Ilyen a tökéletes húsvéti kalács a nagyi szerint

Húsvéti kalácsot ezerféleképpen lehet készíteni, a lényeg, hogy ott legyen a húsvéti asztalon. A húsvéti kalács készítésének hagyománya volt már dédszüleink és nagyszüleink idejében is. „Nálunk a húsvéti kalács tésztája generációról generációra változott, és nagy megtiszteltetésnek számított, ha már kicsit másképp készíthettük – meséli nekünk Király Ferencné Julika, Tiszaugról, aki hosszú évtizedeken keresztül készítette házilag a húsvéti kalácsot. –Boltban sosem vettem, nekem az nagyon mű és hamar kiszárad. Én olyat nem adok az unokáimnak” – mondja a nagymama, aki eddig nem sajnálta az időt arra, hogy finom, foszlós kalácsot készítsen 9 unokájának.

Mi a tökéletes húsvéti kalács titka?

Ahány ház, annyi szokás. Mindenki más módszerre, fonásra esküszik, ha húsvéti kalácsról van szó. Julika néninek sincs rá egy tuti, bevált receptje. „Mindig aszerint csináltam, hogy milyen kedvem volt. A családunkban általában a hármas és a hatos fonással készített kalács került a húsvéti asztalra. A titok szerintem a házi alapanyagokban rejlik – vélekedik a nagymama, aki amit lehetett, azt régen próbált otthon megtermelni, vagy a barátnőivel cserélni. – Bözsike adta a tojást, én pedig cserébe adtam neki disznóhúst. Mindenki jól járt” – meséli.

Friss tej és megfelelő kelesztés

Ahogy szinte mindenkinél, Julika néninél is kerül a kalácsba liszt, margarin, élesztő, tej, kristálycukor, só és tojás. „Az élesztő és a tej szigorúan friss kell legyen. Ha lehet, akkor porélesztőt vagy tartós bolti tejet ne használjunk. Itt vidéken több szomszédnak van tehene, tőlük szoktam kérni frisset. Abból lesz a legfinomabb a kalács” – magyarázza a nagymama, aki azt tanácsolja, hogy mindenképp langyos tejben futtassuk fel az élesztőt úgy, hogy hozzáadunk egy kis kristálycukrot. A lisztet érdemes több adagban a tésztához adni, aminél arra kell figyelni, hogy ne legyen túl lágy.

Süssünk házi kalácsot! (Fotó: Arina Habich / Alamy / Alamy / Profimedia)

Emellett fontos, hogy a tészta mindig jó meleg helyen keljen. „A sparhelt alsó ajtaját résnyire kinyitottuk, egy hokedlire állítottuk a vájlingot, benne a tésztával. Letakarva körülbelül 10 percenként forgattuk a sparhelt előtt. Nagyjából 40-50 perc alatt kelt meg a tészta – mondja Julika néni, akinél a maradék sem veszhetett kárba. – A maradék tésztából kis bucikat csináltunk, néha dióval szórtuk” – jegyzi meg.

„A fonás nem nehéz, csak kell hozzá némi tapasztalat” – vélekedik a nagymama, aki bevallja, vele is elő szokott fordulni, hogy a fonott kalácsa nem lesz szép, de neki nem is a külcsín számít, hanem az, hogy finom legyen, amit az asztalra tesz.

Idén lehet nem lesz hatos fonat

„Ma már az unokák körében népszerűbb a csíkos kalács, mint a hagyományos, pedig az én időmben még a citromhéj is különlegességnek számított – meséli a nagymama, aki szerint idén attól lenne tökéletes a húsvéti kalács, ha unokáival együtt készíthetné el. Szomorúan hozzáteszi, hogy valószínűleg elmarad a nagy sütés-főzés: – Az idősek otthonában lakok, de az ünnepeket általában valamelyik gyerekemnél töltöm, és besegítek a sütésnél. Legnagyobb bánatomra, idén ez a hagyomány elmarad. Az otthon ugyanis karantén alatt van a koronavírus okozta járvány miatt, senki nem látogathat meg. Nem hiszem, hogy az ünnepet a családommal tölthetem.” 

Húsvéti kalácsok, ahogy mi szeretjük:

• Csodálatos húsvéti kalács Olaszországból: a Colomba
• Babka, a legfinomabb kalács húsvétra
• Bögrés minikalács – ott a helye az asztalon