Húsvétkor az a szokás, hogy kiteszünk magunkért süteményfronton is, és bár idén szokatlan a helyzet, mégis remek lehetőség arra, hogy bebizonyítsuk, az igényességünk nem kifelé, a világnak szól csupán, hanem belülről, a lényünk legmélyéről fakad: akkor is jókat sütünk, ha nem jön vendég. Süssünk aprósüteményeket!
Tulajdonképpen a sütisütés: alkalmazott kézművesség, vagyis aki szeret alkotni, annak az ilyesmi jutalomjáték, mert nemcsak jól szórakozik közben, hanem a végén meg is lehet enni. Különösen igaz ez a tortákra és az aprósüteményekre, mármint megenni minden sütit meg lehet, de kézműveskedni a tortával meg az aprósütikkel lehet igazán. Ebből következik, hogy eléggé időigényes dolgokról beszélünk, de hát, mindig mondom, az ember áldoz a hobbijára, időt, pénzt, alapanyagot.
Az aprósütemény a jelen helyzetben azért is ideális választás, mert mostanában különös késztetést érzünk az olyan pepecs melók elvégzésére, amik korábban szóba se jöhettek. Nálam például teljességgel kizárt volt, hogy csak úgy, l’art pour l’art, egyesével simogassak minden szem süteményt. Hát, most már nem az. Megjegyzem, pont annyi idő alatt fogynak el ezek is, mint az öt perc munkával készülő muffinok, de fogjuk ezt fel elismerésnek!
Jöjjön három nagy kedvenc, a néró, a madeleine és a moszkauer!
Néró
Ezt a süteményt biztosan mindenki ismeri, egy valamirevaló retró cukrászdában tutira találkozhatunk vele a vegyes aprósütemények között. Boltban, csomagolva is lehet sokfelé kapni kézműves nérót, de minek vegyünk, ha meg is süthetjük! Két sütifélgömbből áll, amit savanykás lekvárral tapasztunk össze, a tetejét pedig megcsorgatjuk csokival, remek lesz!
Néró. Még meg kell, hogy dermedjen a csoki, de már ehető (A szerző fotója)
Hozzávalók
- 25 dkg vaj (vagy margarin)
- 1 citrom lereszelt héja
- 35 dkg cukor
- 2 csomag vaníliás cukor
- 8 tojás
- 60 dkg liszt
- 2 evőkanál keserű kakaópor, amit akkor keverjünk a tészta felébe, ha barna nérókat is szeretnénk. Különben ne.
- lekvár a tapasztáshoz
A tetejére
- kb. 4 dkg jó minőségű étcsoki
- 1 evőkanál étolaj
Elkészítés
- A puha vajat kikeverjük a cukorral, a vaníliás cukorral és a citrom héjával. Egyenként hozzáadjuk a tojásokat, végül a lisztet is beledolgozzuk. Kész is a masszánk, aminek olyan semmilyen állaga van: se nem gyúrható, se nem folyós. Ez kell nekünk.
- Innentől két út van előttünk, az egyik az, hogy a masszát habzsákba töltjük és onnan nyomjuk ki sütőpapírral bélelt tepsire. Szerintem ez a nehezebb út, legalábbis kell hozzá egy segéd, aki a nagy nehezen, két kézzel kinyomott masszát vizes késsel levágja a csőrről. Az egyszerűbb megoldás az, ha két kiskanál segítségével kisebb diónyi halmokat rakunk a sütőpapírra, egymástól legalább 3-4 cm távolságra, mert szerencsére el fognak terülni, így végül is majdnem mindegy, hogy milyen formát sikerül odarakni.
- Betoljuk a sütőbe és 10-12 perc alatt, 180 fokon megsütjük. Ne barnuljon meg! Amíg az egyik adag sül, a másikat előkészítjük a másik tepsire. A kisült adagot tálba szedjük.
- Ha barna nérókat is szeretnénk, a massza egy részébe keverjünk keserű kakaóport és süssük meg ugyanígy.
- Kezdődhet a tapasztás: lehetőleg savanykás lekvárt használjunk a két fél összeragasztásához, de kiváló alkalom ez arra is, hogy elfogyjanak végre a hűtőben ősidők óta szaladgáló, különleges chutney-k és bontott lekvárok is.
- A végén vízgőz fölött megolvasztjuk a csokit, adunk hozzá egy evőkanál olajat is. A süteményeket szorosan egymás mellé rendezzük egy tálcán és egy kanál segítségével rájuk csorgatjuk a csokit. Hagyjuk megdermedni, és már kész is vagyunk.
Moszkauer
Avagy narancsgrillázslepény. Alapvetően dióból és kandírozott narancshéjból áll, és ha akarjuk, a talpát csokiba márthatjuk, de ez már teljességgel egyéni ízlés dolga. Mindenképpen finom lesz, elkészíteni pedig gyerekjáték, csak sikerüljön elkapni sütéskor a megfelelő pillanatot!
Fotó: NOSALTY
Hozzávalók
- 20 dkg durvára őrölt dió
- 20 dkg cukor
- 6 dkg vaj
- 10 dkg kandírozott narancshéj
- 1,5 dl tejszín
Elkészítés
- A hozzávalókat beletesszük egy nyeles forralóba (vagy akármibe, amit tűzre tudunk tenni) és összeforraljuk. Amint felforr, már le is kapjuk a tűzről.
- Ebből a masszából, szilikonos sütőpapírral bélelt sütőlemezre halmokat rakunk egy kiskanállal, egymástól tisztes távolságra, mert lepénnyé fognak terülni. Egy tepsire kilencnél többel ne is kísérletezzünk, különben egy összefüggő, tepsi méretű moszkauert fogunk kapni, és nem ez a cél.
- Betoljuk a 180 fokra előmelegített sütőbe, sütjük 5-10 percig, és közben nézzük, nem vesszük le róla a szemünket. Akkor jó, amikor elkezd barnulni a szélük. Ekkor kikapjuk a sütőből és félretesszük kihűlni.
- Ebből a mennyiségből legalább négy tepsivel lesz. Amikor kihűlt, akkor lehet le szedni a sütiket a szilikonos sütőpapírról.
- Eldöntjük, hogy szeretnénk-e csokiba mártani a talpukat. Ha igen, gőz fölött csokit olvasztunk, a lepényeket a szélüknél megfogjuk egy fogóval és az olvasztott csokiba mártjuk, majd jól lecsepegtetjük, mivel vékony réteget szeretnénk.
Isteni finom süti, érdemes vele foglalkozni.
Madeleine
A madeleine egy csodálatos, francia eredetű, kagyló alakú sütemény. Emiatt persze külön forma is kell hozzá, amit, ha jól feltúrod a kamrát, lehet, hogy találsz is otthon. Én is találtam, emlékeztem rá, hogy gyerekkoromban a medvetalp nevű, mandulakrémes süteményt sütöttük benne, ó, azok a csodás nyolcvanas évekbeli aromák! Most viszont csak a süti masszája kerül bele. Persze citromhéjat vagy kakaót is keverhetünk a tésztájába, vagy tulajdonképpen bármit, amit csak el tudunk képzelni, úgyis az állaga és a formája a lényeg, a végén pedig márthatjuk is, ha akarjuk, de nem muszáj.
Madeleine (Fotó: Getty Images)
Hozzávalók
- 2 egész tojás és 1 tojássárgája
- 10 dkg vaj
- 10 dkg cukor
- 10 dkg liszt
- fél cs. sütőpor
- reszelt citromhéj vagy vaníliakivonat vagy kakaó vagy kókusz vagy amit szeretnél.
Elkészítés
- Elegyítjük a száraz hozzávalókat, egy másik tálban megolvasztjuk a vajat, egy harmadikban meg elhabarjuk a tojásokat. Összeöntjük a hozzávalókat és homogénre keverjük. Lehetne cifrázni, de minek.
- A masszát betesszük a hűtőbe, közben a formákkal foglalkozunk. Hivatalosan két órán át kellene pihennie, de mi lazák vagyunk. A formákat az ujjainkkal kivajazzuk, majd lisztbe mártjuk, lekocogtatjuk róla a felesleget és egy sütőpapírral kibélelt tepsire rendezzük őket.
- Belekanalazzuk a masszát. Vigyázunk, hogy a legmélyebb felébe, különben felborul az egyensúly és sülés közben kifolyik a massza. Ha nem bízunk a formánkban, támasszuk alá egy-egy szem babbal a keskenyebb oldalát.
- Toljuk be a 180 fokra előmelegített sütőbe és süssük 10-12 percig. Akkor jó, amikor elkezd barnulni a széle. Ekkor vegyük ki a sütőből, várjunk, míg kihűl és üssük ki a sütit a formából.
- Ha akarjuk, mártsuk félig csokiba és kókuszba vagy darált mogyoróba, vagy amit csak el tudunk képzelni, de pucéran is finom.
