A gesztenyeszezon akkor jön el, amikor először elkezdünk vágyakozni a kesztyű után. Szerencsére ez pont egybeesik a gesztenyehullás idejével, kitelepülnek az utcai sült gesztenye árusok, akik romantikus katlanra szerelt rácson, parázs fölött sütik az illatos, egyben zsebbe dugható, praktikusan kézmelengető csemegét. Sajnos azonban olyan világot élünk, hogy minél egyszerűbb valami, annál többe kerül: 16 gigás memóriakártya egyenesen Japánból: 1400 forint, 10 darab sült gesztenye meg 1500, bár utóbbi ára nem attól függ, hogy honnan jött, hanem, hogy hol vásároltuk meg.
Na de, ha nem muszáj, egyáltalán nem szeretnénk ennyi pénzt kiadni pár szem sült gesztenyéért, meg tudjuk azt csinálni otthon is, biztos nem egy űrtechnológia. Hát, tényleg nem az, de azért pár dolgot nem árt tudni hozzá, hogy ne a saját kárunkon kelljen megtanulni, és ne valami kőkeményre sült, ehetetlen valamit húzzunk ki a sütőből.
Első és igen fontos infó, hogy a gesztenye a piacon meg a szupermarket polcain sem olcsó. Ez van sajnos. Hazai alig van, Olaszországból meg Kínából hozzák be, mint a fokhagymát. Utóbbi ára jóval barátibb és általában nagyobb szemű is, a minőségére pedig, érzékszervi tapasztalatok alapján, nincs panasz, ugyanolyan finom. Próbálkozhatunk persze gesztenyét szedni az erdőkben, egy jó kis őszi, erdei sétára csak rábeszélni tudok mindenkit, de ne legyenek illúzióink. Egyrészt ugyanis, aki tudja, hogy hol vannak a gesztenyefák, azok nem bízzák a véletlenre és azonnal fel is szedik a termést, ami marad, az meg pici, üres vagy kukacos, másrészt meg sok helyen kitört valami gesztenyevész, ami azt a keveset is elvitte, ami volt. De azért elmondom, mit kell figyelni: a szelídgesztenye burka úgy néz ki, mint egy kicsi sündisznó, sűrű tüskék meredeznek ki belőle sugárirányba, szóval, ha valahol ilyeneket találunk az avarban, akkor ott gesztenyefa van, lehet turkálni.
Így néz ki a szelídgesztenye a burkában. Persze mi csak az üres sündisznót fogjuk először észrevenni az avarban, utána kezdünk el turkálni (Fotó: Pixabay / ElisaRiva)
Ennél azonban sokkal valószínűbb, hogy vásárlás útján jutunk gesztenyéhez. Azt már ugye mondanom sem kell, hogy fényes és sima gesztenyét vásároljunk, de hát a bénácskát ennyi pénzért meg sem vennénk, ugyebár. Most jön az, hogy nem tartogatjuk hetekig, ej, mi bajunk lehet felkiáltással, hanem hamar megsütjük.
A gesztenyesütés: program. Az nem egy mikrós ebéd és nem is Vifon leves: először be kell áztatni vagy meg kell főzni, attól függ, hogy mennyi időnk van. Ha időben észbe kaptunk és beáztattuk mondjuk délután, akkor este süthetjük. Ha hirtelen jött ránk a gesztenyesütés, akkor főzzük legalább 10 percig.
Most jön a gesztenye felvágása. Fogjuk a konyhai kiskésünket és a csúcsos végén kereszt alakú vágásokat ejtünk rajta. Nekem van gesztenyevágó készülékem, nem jó, mert mindig belevágok vele a gesztenye húsába is, amitől kiszárad, szóval tényleg jobb a kiskés. Az ujjunkra vigyázunk, bár így, hogy már megpuhult a burka, jobb esélyekkel állunk neki, mint szegény utcai sütögetők. És ha már itt tartunk: sajnos bele kell törődnünk, hogy otthon soha nem lesz olyan a sült gesztenye, mint a parázson sült. A füst: fűszer, ezért volt bajban pár éve Széll Tamás a Bocuse d’Or-on, amikor kiderült, hogy tűzvédelmi okokból nem grillezhet faszénen – ez azért megváltoztatja az étel ízét, jellegét.
Szóval megfőzzük a gesztenyét, majd a csúcsos végét kereszt alakban bevágjuk.
Ez már nagyon jó, amikor így felpöndörödik a héja (Fotó: Pixabay / Mario Cvitkovic
Most jön a sütés. Felforrósítjuk a sütőt legalább 220 fokra, mintha kenyeret sütnénk, majd az aljába beteszünk egy kis fazék vizet, vagy rákapcsoljuk a gőz funkciót, ha van. Lényeg, hogy nem száraz forróságban sütjük a gesztenyét, különben kiszárad. A bevágott gesztenyét szépen ráterítjük egy tepsire, sokan sütőpapírt javasolnak alá, hogy ne maszatolja össze a lemezt, de
szerintem igenis van szerepe a forró fém érintésének. Lehet, hogy befogja a gesztenye a tepsit, de hát kérem, ahol fát vágnak, ott hullik a forgács.
És akkor sütjük a gesztenyét vagy 20 percig, tíz percnél megrázogatjuk, hogy forduljanak egyet. Látszik, hogy mikor van kész, mert jól felpöndörödik a héja.
Ekkor fogunk egy tálat, beleöntjük a forró sült gesztenyét, majd egy kispárnát teszünk rá, nem tréfálok, ettől jól bent marad a gőz és a meleg. Most körülüljük a párnával lefedett gesztenyéstálat, és egy jó beszélgetés és illatos tea mellett, óvatosan kiveszünk egyet-egyet, akkurátusan megpucoljuk és a szánkba helyezzük a csemegét. Vagy a tévé előtt is lehet, ebben az esetben nem hiányozhat a lábunkról a kockás takaró.
