Marcipános rugelach

Van nálunk egy szeretetre méltó karácsonyi népszokás, méghozzá az, hogy barátokkal, ismerősökkel spontán megajándékozzuk egymást pár darab süteménnyel abból, ami a legjobban sikerült és amire a legbüszkébbek vagyunk. Tavaly szépen becsomagolt flódni szeletekkel igyekeztem kiváltani a megfelelő hatást, azt hittem, ez überelhetetlen, erre egyik nap megérkezett Évi barátnőm, a kezében egy kis csomaggal, amiben néhány darab csodálatos és elképzelhetetlenül finom rugelach volt.

Ezeket a szerény kinézetű kis kiflicskéket (és most le is fordítottam magyarra a rugelach szót jiddisből) hagyományosan a hanukai asztalra tették, illetve teszik ma is, illetve ezen kívül még akkor süt ilyet az ember, amikor le akarja nyűgözni a szeretteit, akiknek attól a perctől kezdve többé nem számít semmi.

A rugelach tölteléke általában aszalt gyümölcs, dió, csoki és/vagy fahéj, de ez a szóban forgó, ami kenterbe veri mindegyiket és aminek a receptje következik, vajkaramellával, marcipánnal, mandulával és narancshéjjal volt megtöltve.

Idén nem tudtam ellenállni, én is megsütöttem és kíváncsiságból elkezdtem kiszámolni a kalóriatartalmát. Tisztára olyan volt, mint a felcsúti fociba irányított adóforintok: egyszerűen nem látszott a vége, még mindig és mindig jöttek a tételek, és amikor már azt hittem, hogy ennyi, nincs tovább, de már ezt sem hiszem el, akkor érkezett még egy kis porcukor, miegymás. 

Itt fél órán belül rugelach lesz (A szerző fotója)

Rugelach-ot sütni elméletben nem egy bonyolult dolog, de a gyakorlatban azért meggyűlhet vele a bajunk. Az tésztáját alkotó négy hozzávalót gyorsan összegyúrjuk, ez úgy öt percig tart, majd pihentetjük pár órát, vagy akár egy éjszakát is. Erre azért van szükség, hogy a benne lévő vaj és krémsajt visszaszilárduljon, különben nem fogunk tudni dolgozni vele, annyira ragad. Ez volt az a tészta, aminél megadtam magam és elismertem a tapadásmentes szilikon nyújtóalátét felsőbbrendűségét a deszkával szemben.

További nehezítésképpen ebben a változatban a töltelék ugyebár darabos, így nem simul rá olyan szépen a tésztára, mint mondjuk a csoki. Nem véletlen, hogy a fotókon általában csokis rugelach szerepel, annak lesz tankönyvi a mérete és a formája, illetve még a cukrászok sütijének, de nem baj, mert ahogy az ősi bölcsesség is tartja: ki mit szeret, szép az annak. Ezt pedig nagyon szeretjük.

Mandulás-vajkaramellás rugelach

Kívül csodás tészta, belül pedig mandula, marcipán, vajkaramella és narancshéj (A szerző fotója)

Hozzávalók

• 37 dkg finomliszt
• 15 dkg porcukor
• 30 dkg vaj
• 30 dkg Philadelphia krémsajt
• 1 csipet só

A töltelékhez

• 20 dkg marcipán
• 20 dkg vajkaramella
• 20 dkg mandulaforgács vagy blansírozott mandula
• 2 narancs lereszelt héja

Elkészítés

1. A tészta hozzávalóit egy tálba tesszük, a vaj legyen lágy, és összegyúrjuk. Fóliába csomagoljuk és betesszük a hűtőbe legalább két órára, de az sem baj, ha csak napok múlva érünk rá újra, nem lesz semmi baja.
2. Amikor eljön az idő, hogy foglalkozzunk vele, akkor először a tölteléket készítjük el. A marcipánt és a karamellát feldaraboljuk, a mandulát is (ha nem forgácsot vásároltunk) és serpenyőben illatosra pirítjuk, belereszeljük a narancshéjat és összekeverjük.
3. A tésztát kivesszük a hűtőből, négy egyforma darabra vágjuk. Az elsőt kinyújtjuk vékony kör alakúra, majd nyolc cikkre vágjuk. Mindegyik cikkre teszünk a töltelékből, és mint a kiflit, feltekerjük. Ugyanígy járunk el a többi tésztával is. A tetejüket megkenjük tojással és már mehetnek is a 180 fokosra előmelegített sütőbe, 25 percre.

A végén megszórhatjuk porcukorral, de nem muszáj. Én nem tettem, hogy lássátok, hogy néz ki, az ízét meg, higgyétek el, hogy fenomenális. Egyébként egy darabban 242 kcal van.

Egy kellemes italt hozzá?

• Karácsonyi Kinder-csoki likőr
• Pazar, fahéjas forró csoki, amiben megáll a kiskanál
• Nem is vagy boros? Akkor igyál forralt sört!