Mit tehet az ember ma Magyarországon, ha laktózintoleranciával verte meg a sors? Két dolgot: vagy kihagyja a táplálkozásából a tejet tartalmazó élelmiszereket, vagy laktózmentes tejtermékeket vásárol. Már ha kap.
Nagyjából 25 évvel ezelőtt jártam Finnországban és nemcsak, hogy nem akartam hinni a szememnek, de nem is értettem, hogy miért van ráírva nagyjából minden élelmiszerre, hogy laktoositon, vagyis laktózmentes. Akkoriban ez Magyarországon még egyáltalán nem volt téma: aki nem bírta a tejet, az nem ivott tejet, oszt’ jónapot, hogy klasszikust idézzek. Ezzel szemben Finnországban még a május elsejei virslire is rátűzték a laktoositon feliratú zászlócskát, biztos, ami biztos.
Szerencsére azóta sokat javult a helyzet Magyarországon is, a laktózintolerancia ma már egyáltalán nem jelenti azt, hogy az embernek nélkülöznie kellene a tejtermékeket. Érdekes is lenne, mivel
még óvatos becslések szerint is a társadalom 10-20 százalékának gondja van a tejcukor lebontásával, ez pedig 1-2 millió embert jelent,
ami már egy elég nagy felvevőpiac lenne. Már ha lenne mit felvenniük.
Mi az a laktózintolerancia?
Az emlősök – így az ember is – úgy születnek, hogy termelődik a szervezetükben az anyatej, közelebbről a benne lévő tejcukor, vagyis laktóz lebontásához nélkülözhetetlen enzim, a laktáz enzim. Ebből azonban idővel egyre kevésebb termelődik, sőt, vannak, akikben felnőttkorban már egyáltalán nem, így tehát nem tudják megemészteni a tejcukrot. Ha mégis laktóztartalmú terméket fogyasztanak, akkor különböző tüneteket tapasztalnak magukon: hasmenést, puffadást, gyomortáji görcsöket, fájdalmat és általános rossz közérzetet. A laktózintolerancia tehát nem allergia, nem a szervezet túlzott reakciója egy bizonyos anyagra, hanem egyszerűen hiányzik a laktóz lebontását szolgáló enzim.
Természetesen, mint mindenben, ebben is vannak fokozatok. Van, akinél minimális mennyiségű laktóz is kiváltja ezeket a kellemetlen, sőt fájdalmas tüneteket és van, aki tejfölt, sajtot, joghurtot – vagyis savanyított tejtermékeket minden további nélkül tud fogyasztani, csak a tejjel, tejszínnel vannak problémái. Ez egyéni tolerancia kérdése, de erre még később visszatérünk.
Laktózmentes tejtermékek, hol vagytok?
A laktózintoleranciát tehát a finnek már legalább negyedszázada sikerrel meghekkelték, méghozzá úgy, hogy laktózmentes tejtermékekkel látták el a piacot. Idővel Magyarországon is kaphatók lettek laktózmentes tejtermékek, mármint többé-kevésbé, ami messze nem jelenti azt, hogy minden tejterméknek megvan a tejcukormentes változata – pedig lehetne. Végig jártunk néhány kiskereskedelmi élelmiszerlánchoz tartozó üzletet, és arra jutottunk, hogy a kínálat, enyhén szólva, változó. A legtöbbféle laktózmentes terméket a Lidl és az Aldi árulja, ezekben a habtejszíntől a szendvicskrémekig, a túró ruditól a vajig számtalan laktózmentes élelmiszer elérhető, és még finomak is. A túró rudinak túró rudi íze van, a habtejszínből keményebb habot lehet verni, mint a simából, laktózmentes tejből pedig 1,5 és 2,8 százalékos zsírtartalmú is kapható.
A Lidlben már értékelhető választék van
Kevésbé színes, de azért vannak lehetőségek a Spar és a Tesco kínálatában, a legkevésbé azonban a magyar élelmiszerláncok laktózmentes palettájától voltunk lenyűgözve. Egy viszonylag forgalmas Coop üzletben, hosszas keresgélés után rábukkantunk egy darab laktózmentes szendvicskrémre, egy főzőtejszínre, valamint egy doboz saját márkás UHT tejre. A kolléganőnk által látogatott Coop valószínűleg a jobban felszereltek közé tartozik, ott kétféle laktózmentes trappista is volt (íze, mint a sótartónak, állaga, mint a cipőtalp), nálunk azonban hosszas keresgélés után kibökte az eladó, hogy sajnos laktózmentes sajt, az nincs egyáltalán.
Az egyik, közepes méretű Reál üzletben még lehangolóbb volt az eredmény: a laktózmentes kínálatot egyféle, másfél százalék zsírtartalmú UHT tej képviselte (volt viszont a boltban harcsatepertő, szóval vannak fogalmaik az élet jó dolgairól).
Laktáz enzimet a tartályba!
Pedig, ahogy a 25 éves finn példa is mutatja, egyáltalán nem ördöngösség, sem pedig progresszív technológiai megoldásokat követelő bravúr laktózmentes tejtermékeket előállítani. Amint azt az nlc-nek nyilatkozó, tejiparban meglehetősen jártas élelmiszeripari mérnöktől megtudtam, a laktózmentes tej úgy készül, hogy a hőkezelt tejhez laktáz enzimet adnak. Igen, ez ugyanaz az enzim, amit jó esetben az ember szervezete is termel a tejcukor lebontására,
ebben az esetben azonban a tejben lévő laktóz nem a vékonybélben, hanem a tartályban bomlik le és változik glükózzá és galaktózzá.
A laktózmentes tej általában egy picit édesebb, mint a sima, más érzékszervi különbség nincs, feltéve, hogy megfelelő a technológia és jó minőségű laktáz enzimet használnak, mert ebből is létezik többféle is. Egyik jobb, másik nem olyan jó, ezt minden tejüzemben kitapasztalják az élelmiszermérnökök.
Coop: szerényen megbújik egy laktózmentes szendvicskrém
Ha ez ilyen egyszerű, akkor miért nem gyártanak eleve laktózmentesen minden terméket? – adódik a kérdés. Erre egészen kézenfekvő a válasz, azért, mert a laktáz enzim nagyon drága. Abból a szempontból azonban ez mégiscsak jó hír, hogy most már legalább tudjuk, hogy nem bemondásra, vagy a marketing miatt kerülnek többe a laktózmentes tejtermékek, hanem mert tényleg magasabb költséggel jár ezeket előállítani.
Létezik persze kevésbé etikus módszer is, amikor a laktózt, ultraszűrő segítségével, egyszerűen kivonják a tejből, csakhogy ilyenkor számos olyan hasznos és fontos ásványi anyag is vele megy, amire szüksége lenne a szervezetnek. Ezeket azután vagy visszapótolják, vagy nem, mindenesetre jól lehet spórolni ezzel a módszerrel.
Sajt, joghurt, túró mehet?
Korábban már említettem, hogy az, hogy ki mennyi laktózzal képes sikeresen és tünetmentesen megküzdeni, egyénileg változó. A különböző savanyított tejtermékek, mint például a joghurt vagy a sajtok, általában ritkábban okoznak panaszokat, méghozzá azért, mert a savanyítás (fermentáció) során a laktózt megeszik, vagyis lebontják a laktobacilusok. Csakhogy sajnos nem az összeset. Jogszabály szerint az a tejtermék nevezhető laktózmentesnek, amelynél 100 milliliterben 0,1 grammnál kevesebb laktóz van, sima fermentálás során pedig nem biztos, hogy valóban ez alá az érték alá süllyed a laktóz mennyisége a tejtermékben, sőt, inkább nem, mint igen.
Morbier sajt készül egy üzemben, valahol Franciaországban (Fotó: Dominique Delfino/Biosphoto via AFP)
Ez azonban csak egy dolgot jelent: minél kevesebb egy termékben a laktóz, annál valószínűbb, hogy meg tud vele birkózni a szervezet, akié viszont még a kevéssel sem tud mit kezdeni, az tényleg csak laktózmentes tejtermékeket fogyasszon a sokszor súlyos és fájdalmas tünetek elkerülése érdekében! Megfordítva pedig: aki meg tudja emészteni a laktózt, annak semmiféle egészségügyi előnnyel nem jár, ha laktózmentes tejterméket vásárol. Vagyis, ha valaki úgy érzi, hogy semmi baja sem lesz mondjuk a tejföltől, akkor teljesen felesleges laktózmentes tejfölt keresgélni és drágábban megvásárolni.
Legfeljebb a vásárlásával segít a kevésbé szerencsés sorstársainak, hogy az üzletek végre értékelhető laktózmentes termékpalettával álljanak elő, hiszen a keresletet előbb-utóbb, normális piaci viszonyok között, követni szokta a kínálat is.
Mi is az a fermentálás?
Meghalt Azahriah menedzsere, Ferich Balázs
Nőként kezdett új életet Németországban a megasztáros Szecsődi Kari
Sztárok, akik a nagyszüleiket vitték a vörös szőnyegre
Nagyon nehézkes természetűek ezek a csillagjegyek
Eloszlatjuk a leggyakoribb tévhiteket a hajfestésről
Ezt az alsóneműt három országban is betiltották
Drámai baleset a Richter Cirkusz előadásán: megsérült a motoros akrobata a Halálgömbben
