Az egyik legegyszerűbben elkészíthető édesség, amit a konyhában elkövethetünk. Több neve is van: császármorzsa vagy daramorzsa, porozinkó, smarni vagy grízsmarni, németül pedig kaiserschmarrn. Lövésem sincs, mitől ennyire finom, amikor szinte az égegyadta világon semmi nincs benne. Csak néhány olyan klasszikus alapanyag szükséges hozzá, mint liszt/dara, tojás, tej/tejszín, cukor, a pirításhoz valamilyen zsiradék (zsír, olaj, vaj) és pár perc után tálalható is a császármorzsa, ami udvari csemegeként kezdte a pályafutását, hogy aztán a mi asztalunkon is fejedelmi helyet kaphasson. Mondani persze könnyű, hogy egyszerű, miközben mindenki másképp csinálja és mindenki jobban tudja, hogyan kell jól csinálni.
“Légy türelmes, minden nehéz, mielőtt könnyűvé válik” – tartja a közmondás. Ez a császármorzsára is igaz. Most én is azt kérem tőletek, mint amit Leonardo Di Caprio Kate Winslettől a Titanic süllyedéskor: “Kapaszkodj! El ne engedd el a kezem!”
Kapaszkodjatok most szorosan belém, különben mind elveszünk, annyira sokféle smarni recept van a nagyvilágban! El is árulom gyorsan a császármorzsa titkát. A titok az, hogy megéri várni. Úgy, mint az igaz szerelemre. Nem ám csak úgy nekiesni és ajtóstul rohanni a házba!
Sütés előtt szíveskedjünk várni, higgadtan, türelmesen, legbelül lobogó vággyal. Hagyni szépen, nyugiban a darát, hogy tegye a dolgát a liszttel összekevert tejben. Hadd duzzadjon, hadd nőjön a térfogata, állhasson össze masszává! Egy órás fagyoskodás után a hűtőben már ő fog könyörögni, hogy a forró tepsiben pirulhasson.
Most pedig következzenek a szigorú tények. Először is szögezzük le: a császármorzsa nem azonos a gríz smarnival vagy más nevén daramorzsával. Mint ahogy az utóbbi nevében is jelzi, darával készül, a császármorzsa viszont liszttel. Az már eddig is kiderült, hogy én a darás változat, más néven daramorzsa híve vagyok. Az osztrák recept tehát liszttel készül és alapvetően egy palacsinta-szerű tészta az alapja. Az a finomság egyáltalán nem morzsa állagú, hanem inkább finom édes-puha palacsinta-párnácskákhoz hasonlít.
De ki találta fel a császármorzsát?
A császármorzsa eredetére megannyi köznépi legendát ismerünk. Az egyik szerint Erzsébet magyar királyné, azaz Sissi udvari szakácsa készítette először a császári pár számára. A másik szerint maga Ferenc József találta ki. Az osztrák császár állítólag az éj leple alatt maga akart palacsintát készíteni, amikor orvosai diétára fogták, de tapasztalatlanságában a kísérlet balul sült el és éppen e kudarc eredményeképpen született meg a kaiserschmarn. Vannak, akik azt mesélik, hogy az uralkodó egyszer látogatást tett egy egyszerű kis farmon, ahol a házigazda palacsintával szerette volna megvendégelni a császárt, de sütéskor nem sikerült jól a tészta és apró darabokra szedte. Az uralkodónak ez olyannyira ízlett, hogy ez lett a kedvence. Lényeg, hogy valahogyan megszületett a könnyed, tojásfehérjével lazított, serpenyőben sütött édes tészta, ami porcukorral és lekvárral kínálva az igazi.
A tökéletes császármorzsa
Most tehát mi, megköszönve nyugati szomszédunknak eme fejedelmi étek feltalálását, maradjunk a morzsás változatánál. Ennek is sokféle elkészítése módja ismert. Vannak a türelmetlenek. Ők összekeverik a darát, a tejet, a tojásokat, cukrot és már sütik is a császármorzsát. Aztán vannak a gourmandok, akik tejszínnel, a lázadók, akik sütőben, a nagyi kedvencei, akik almával készítik és van Fásy Ádám, aki köszöni, de mazsola nélkül bele sem fog a műveletbe. Ha pedig kitartottatok eddig és még mindig kapaszkodtok a kezembe, mutatom a saját, jól bevált változatot, amihez a már említett egy órás türelmen kívül tényleg csupa egyszerű alapanyag szükségeltetik. A szerelem jegyében két személyre osztom meg a receptet. Kotyvasztásra fel, készüljön a tökéletes császármorzsa!
Császármorzsa (a szerző fotója)
Hozzávalók:
- 10 dkg búzadara
- 1 dkg liszt (1 lapos kanálnyi)
- 2,5 dl tej
- 3 db tojás kettéválasztva
- 12 dkg porcukor
- 1 citrom héja
- 3 ek vaj a sütéshez
- baracklekvár a tálaláshoz
Elkészítése:
- A búzadarát összekeverjük a liszttel és hozzáöntünk 2,5 dl tejet.
- Csomómentesre elkeverjük.
- Félretesszük egy- másfél órára a hűtőbe, ameddig megszívja magát a búzadara.
- Három darab tojást kettéválasztunk. Először a sárgájához hozzáadunk 12 dkg porcukrot és vaníliaszínű habbá verjük.
- A beáztatott búzadarába mehet bele a tojássárgája hab. Ezután felverjük a tojásfehérjét és azt is hozzáadjuk.
- Belereszeljük egy egész citrom héját. Óvatos mozdulatokkal az egészet összeforgatjuk.
- A serpenyőben közepes hőfokon felmelegítjük a vajat és beleöntjük a masszát.
- Amikor már megfordítottuk a tésztát és érezhetően kezd átsülni a másik oldala is, akkor egy fakanál vagy spatula segítségével apróbb rögöket farigcsálunk belőle.
- Jó megoldás, ha mindig megfelezzük a tésztánkat, egészen addig, amíg harapásnyi falatokat nem kapunk. Ezeket jól átforgatjuk és addig sütjük, ameddig egyik-másik darab ropogósra nem sül.
- Az igazán jó császármorzsában vannak omlós és ropogós falatok is.
- Baracklekvárral tálaljuk.
