Már javában tart a nagyböjt negyven napja. Ez idő alatt, lemondva a zsíros-húsos fogásokról, tulajdonképpen lehetőséget teremtünk testünk és lelkünk számára a tavaszi megújuláshoz. Ahhoz, hogy megértsük a böjt spirituális szerepét, érdemes megvizsgálni, hogyan hat az önmegtartóztatás a testi folyamatainkra. A koplalás lebegős, nyugodt állapotát elsősorban az úgynevezett ketontesteknek köszönhetjük. Agyunk normál esetben döntően glükózból, kisebb részben a zsíranyagcsere köztes termékeiből, a ketonokból táplálkozik. Amikor a glükózraktáraink már kimerültek, az agy üzemanyagai kizárólag a nyugtató, kábító, tompító hatású ketonok lesznek.
Böjtölés idején megemelkedik a szervezet keton szintje (Fotó: Getty Images)
Talán nem véletlen, hogy a nagy vallásalapítók az ihletet, a megvilágosodást mind hosszú koplalás után érték el. Majdnem egy teljes hónapig nem evett megvilágosodása előtt Buddha. Mózes 40 napi teljes böjt után kapta kézhez a Tízparancsolatot. Jézus Krisztus szintén 40 napig böjtölt a sivatagban. A böjtöt tehát időtlen idők óta ismerik a világ szinte valamennyi kultúrájában. Ez nem holmi kényszerű éhezést jelent. Ilyenkor tudatosan tartózkodunk az ételtől-italtól, esetenként más testi örömöktől. Sőt, akadnak olyanok is, akik még a mobiltelefonjaikat sem kapcsolják be ilyenkor.
Mi a böjt?
A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól vagy valamilyen tevékenységtől. Táplálkozás esetén a böjt lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy például valaki csak bizonyos fajta ételektől tartózkodik vagy pedig minden ételtől és italtól.
A böjt változó időtartamú lehet, egy naptól akár egy hónapnál is tovább tarthat. Tudatosan böjtölni vallási, spirituális, politikai vagy egészségügyi okokból szoktak. A rövid idejű böjtök minden ember életének részei, amint az evés és nem evés váltják egymást. Az angol nyelvben ezért nevezik a reggelit breakfastnek, vagyis böjt-(meg) törésnek.
Szabott ideje van a muszlimok számára is (ramadán), de a taoista életgyakorlatnak is része volt az időnkénti böjt.
Miért van erre szükség?
A keresztény hagyományban rendszerint imádság kíséri a böjtöt, ami bűnbánatot, vezeklést, illetve előkészületet, várakozást jelent. A negyvennapos böjt a 7. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. Jézus negyvennapos böjtjére utal, amit akkor végzett, mielőtt megkezdte volna küldetését.
Másrészt a húsvétvasárnapig, Jézus feltámadásának ünnepéig tartó böjt az ünnepvárás testi-lelki tisztálkodásának része. A negyvennapos nagyböjt, ami idén március 2-án, hamvazószerdán kezdődött, a mérgek eltávolítását eredményezi, megújulást, felfrissülést idéz elő testi, lelki, szellemi szinten egyaránt. A télen felhalmozott salakanyagoktól a szervezetünk is a természet újjászületésével párhuzamosan tud a legkönnyebben megszabadulni. Eleink magát a márciust is böjtmás havának nevezték.
Hogyan böjtöltek az őseink?
„A halál a belekben lakozik.”
Jól tudták ezt már őseink is, akik úgy vélték, hogy a gabonafélék összekötik a szellemi és a fizikai síkot, a fényt és a sötétséget, külső bolygókapcsolatukkal pedig a belső „bolygórendszerünket” támogatják. Éppen ezért a böjti időszakban minden egyes naphoz egy-egy égitestet, azokhoz pedig különféle gabonákat társítottak és e szerint étkeztek. Kövessük a példájukat! Ez persze nem azt jelenti, hogy megrohamozzuk az áruházak cukrozott sütikkel és péksüteményekkel tömött polcait! Eleink hittek abban, hogy a hét napjai a bolygókkal, és a bolygóknak megfeleltetett istenségekkel állnak szoros kapcsolatban. Szerintük minden gabona a Nap gyermeke, ám mivel a Naprendszer bolygói mind más és más hatással vannak a gabonafélékre, a különböző gabonák eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.
Különféle gabonákkal böjtöltek az őseink (Fotó: Getty Images)
Hétfő
A Hold napja, gabonája a rizs. Változatos köret, de akár főétel is készülhet belőle. Nem allergizál, nyákos főzete nagy szolgálatot tesz akut gyomorproblémákban vagy a bélrendszer érzékenységében is.
Kedd
A Mars napja. Mars a háborúság, az erő istene volt az ókorban. E naphoz rendelt gabona az árpa, amely fogyasztójának nagy testi erőt, vitalitást kölcsönöz. A közismert sólet alapanyaga. A marsi minőséget a testünkben az epehólyag képviseli. Az epeváladéknak nagy szerepe van a táplálék átalakításában.
Szerda
A Merkúr és a köles napja. Névadójához híven e minőség és maga a köles tápanyagaival támogatja az idegrendszeri folyamatokat, a kreatív teremtő minőségeket. Magas kovasavtartalma miatt termékeny gondolkodáshoz segít és a testi pangások megszüntetője. Kifejezetten lúgosító, hűtő, gyulladáscsökkentő gabona.
Csütörtök
A nagy szerencsebolygó, Jupiter minőségeit hordozza a rozs. Kitüntetett szerve a máj. Nagyon hasznos a koleszterin anyagcserezavarában, mert csökkenti a káros koleszterin vérszintjét.
Péntek
A tápláló anyai minőséget a Vénusz gabonája, a zab képviseli. Magas energia- és káliumtartalma támogatja a test energiaháztartását, elejét veszi az édességfüggésnek, ellensúlyozza a leépítő folyamatokat, megnyugtatja az idegeket.
Szombat
A Szaturnusz és a kukorica napja. A legtávolabbi bolygó testünkben a csontozathoz és a léphez kapcsolódik. A kukoricacsutka a csöves csontok alakját mintázza. Csontjaink a leglassabb anyagcserével bírnak, a „leghidegebbek”, a legszilárdabb minőséget képviselik. A kukorica kakukktojásnak tűnik a többi apró szemű gabona között. A növény teste hangsúlyos, gyökérzete kevésbé, alakja is szimbolizálja a hosszú csöves csontokat, a szilárdságot, az ebből való törekvést a fény felé.
Vasárnap
Naprendszerünk középpontja a Nap, a nagy irányító, fényadó tartozik a hét utolsó napjához, gabonája a búza. Különösen csírázó – és fűállapotában gazdag ásvány- és élő vitamintartalom jellemzi. A búzafűlevet „zöld vérként” is emlegetik.
További olvasnivalók a témában:
