nlc.hu
Gasztro

Spirituális böjt az ősök szellemében

Tavaszi megtisztulás gabonafélékkel? Így tarts spirituális böjtöt az ősök szellemében

Aki koplalt már több napon át, tapasztalhatta, hogy sokkal nyugodtabb lesz, amint elkezd befelé figyelni. Nem véletlen, hogy számos vallásban komoly hagyománya van a böjtölésnek. A világ ősi kultúrái is tavaszra időzítették az önmegtartóztatást. Ők az égitestekhez társított gabonafélékkel tisztították meg testüket és szellemüket.

Már javában tart a nagyböjt negyven napja. Ez idő alatt, lemondva a zsíros-húsos fogásokról, tulajdonképpen lehetőséget teremtünk testünk és lelkünk számára a tavaszi megújuláshoz. Ahhoz, hogy megértsük a böjt spirituális szerepét, érdemes megvizsgálni, hogyan hat az önmegtartóztatás a testi folyamatainkra. A koplalás lebegős, nyugodt állapotát elsősorban az úgynevezett ketontesteknek köszönhetjük. Agyunk normál esetben döntően glükózból, kisebb részben a zsíranyagcsere köztes termékeiből, a ketonokból táplálkozik. Amikor a glükózraktáraink már kimerültek, az agy üzemanyagai kizárólag a nyugtató, kábító, tompító hatású ketonok lesznek.

keton

Böjtölés idején megemelkedik a szervezet keton szintje (Fotó: Getty Images)

Talán nem véletlen, hogy a nagy vallásalapítók az ihletet, a megvilágosodást mind hosszú koplalás után érték el. Majdnem egy teljes hónapig nem evett megvilágosodása előtt Buddha. Mózes 40 napi teljes böjt után kapta kézhez a Tízparancsolatot. Jézus Krisztus szintén 40 napig böjtölt a sivatagban. A böjtöt tehát időtlen idők óta ismerik a világ szinte valamennyi kultúrájában. Ez nem holmi kényszerű éhezést jelent. Ilyenkor tudatosan tartózkodunk az ételtől-italtól, esetenként más testi örömöktől. Sőt, akadnak olyanok is, akik még a mobiltelefonjaikat sem kapcsolják be ilyenkor.

Mi a böjt?

A böjt tartózkodás az evéstől, ivástól vagy valamilyen tevékenységtől. Táplálkozás esetén a böjt lehet részleges vagy teljes, attól függően, hogy például valaki csak bizonyos fajta ételektől tartózkodik vagy pedig minden ételtől és italtól. 

A böjt változó időtartamú lehet, egy naptól akár egy hónapnál is tovább tarthat. Tudatosan böjtölni vallási, spirituális, politikai vagy egészségügyi okokból szoktak. A rövid idejű böjtök minden ember életének részei, amint az evés és nem evés váltják egymást. Az angol nyelvben ezért nevezik a reggelit breakfastnek, vagyis böjt-(meg) törésnek.

Szabott ideje van a muszlimok számára is (ramadán), de a taoista életgyakorlatnak is része volt az időnkénti böjt. 

Miért van erre szükség?

A keresztény hagyományban rendszerint imádság kíséri a böjtöt, ami bűnbánatot, vezeklést, illetve előkészületet, várakozást jelent. A negyvennapos böjt a 7. századtól vált szokássá, 1091-ben II. Orbán pápa iktatta törvénybe. Jézus negyvennapos böjtjére utal, amit akkor végzett, mielőtt megkezdte volna küldetését.
Másrészt a húsvétvasárnapig, Jézus feltámadásának ünnepéig tartó böjt az ünnepvárás testi-lelki tisztálkodásának része. A negyvennapos nagyböjt, ami idén március 2-án, hamvazószerdán kezdődött, a mérgek eltávolítását eredményezi, megújulást, felfrissülést idéz elő testi, lelki, szellemi szinten egyaránt. A télen felhalmozott salakanyagoktól a szervezetünk is a természet újjászületésével párhuzamosan tud a legkönnyebben megszabadulni. Eleink magát a márciust is böjtmás havának nevezték.

Hogyan böjtöltek az őseink?

„A halál a belekben lakozik.”

Jól tudták ezt már őseink is, akik úgy vélték, hogy a gabonafélék összekötik a szellemi és a fizikai síkot, a fényt és a sötétséget, külső bolygókapcsolatukkal pedig a belső „bolygórendszerünket” támogatják. Éppen ezért a böjti időszakban minden egyes naphoz egy-egy égitestet, azokhoz pedig különféle gabonákat társítottak és e szerint étkeztek. Kövessük a példájukat! Ez persze nem azt jelenti, hogy megrohamozzuk az áruházak cukrozott sütikkel és péksüteményekkel tömött polcait! Eleink hittek abban, hogy a hét napjai a bolygókkal, és a bolygóknak megfeleltetett istenségekkel állnak szoros kapcsolatban. Szerintük minden gabona a Nap gyermeke, ám mivel a Naprendszer bolygói mind más és más hatással vannak a gabonafélékre, a különböző gabonák eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek.

Különféle gabonákkal böjtöltek az őseink

Különféle gabonákkal böjtöltek az őseink (Fotó: Getty Images)

 

Hétfő

A Hold napja, gabonája a rizs. Változatos köret, de akár főétel is készülhet belőle. Nem allergizál, nyákos főzete nagy szolgálatot tesz akut gyomorproblémákban vagy a bélrendszer érzékenységében is.

Kedd

A Mars napja. Mars a háborúság, az erő istene volt az ókorban. E naphoz rendelt gabona az árpa, amely fogyasztójának nagy testi erőt, vitalitást kölcsönöz. A közismert sólet alapanyaga. A marsi minőséget a testünkben az epehólyag képviseli. Az epeváladéknak nagy szerepe van a táplálék átalakításában.

Szerda

A Merkúr és a köles napja. Névadójához híven e minőség és maga a köles tápanyagaival támogatja az idegrendszeri folyamatokat, a kreatív teremtő minőségeket. Magas kovasavtartalma miatt termékeny gondolkodáshoz segít és a testi pangások megszüntetője. Kifejezetten lúgosító, hűtő, gyulladáscsökkentő gabona.

Csütörtök

A nagy szerencsebolygó, Jupiter minőségeit hordozza a rozs. Kitüntetett szerve a máj. Nagyon hasznos a koleszterin anyagcserezavarában, mert csökkenti a káros koleszterin vérszintjét.

Péntek

A tápláló anyai minőséget a Vénusz gabonája, a zab képviseli. Magas energia- és káliumtartalma támogatja a test energiaháztartását, elejét veszi az édességfüggésnek, ellensúlyozza a leépítő folyamatokat, megnyugtatja az idegeket.

Szombat

A Szaturnusz és a kukorica napja. A legtávolabbi bolygó testünkben a csontozathoz és a léphez kapcsolódik. A kukoricacsutka a csöves csontok alakját mintázza. Csontjaink a leglassabb anyagcserével bírnak, a „leghidegebbek”, a legszilárdabb minőséget képviselik. A kukorica kakukktojásnak tűnik a többi apró szemű gabona között. A növény teste hangsúlyos, gyökérzete kevésbé, alakja is szimbolizálja a hosszú csöves csontokat, a szilárdságot, az ebből való törekvést a fény felé.

Vasárnap

Naprendszerünk középpontja a Nap, a nagy irányító, fényadó tartozik a hét utolsó napjához,  gabonája a búza. Különösen csírázó – és fűállapotában gazdag ásvány- és élő vitamintartalom jellemzi. A búzafűlevet „zöld vérként” is emlegetik.

 

További olvasnivalók a témában:

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top