Sokan múló divatnak, mások egy új korszak kezdetének tartják a vegán térhódítást. Ma már nem mehetünk el a jelenség mellett, hiszen a mindennapok része. Egyre több családban, osztályban, munkahelyen gondolni kell rájuk is. Anélkül, hogy állást foglalnánk, összegyűjtöttünk a 7 legnagyobb tévhitet, ami a vegánságot övezi.
1. tévhit: Vegánnak lenni egy étrend
Legelsőként le kell szögeznünk: a veganizmus elsősorban életfelfogás és életmód, egy etikai rendszer elsajátítása. Ennek csak egy része, habár jelentékeny része a táplálkozás. Azokat az embereket, akik nem képviselik a teljes vegán életmódot, csupán növényi alapon étkezőknek nevezik, és nem „ igazi” vegánoknak.
A vegán etika és állatvédelem a mindennapok során számos módon megjelenik ez egy vegán életében – közel sem csak a húsevés elkerülését jelenti. Következzen néhány példa:
A vegánok nem fogyasztanak állatokon tesztelt gyógyszereket, ilyen kozmetikumokat, tisztítószereket sem használnak.
Nem hordanak és használnak bőrt, szőrmét, tollat. Legyen az egy tollpárna, bőrpénztárca vagy kiterített szőrme, az állatvédelem nevében elutasítják és ellenzik ezek felhasználását, hiszen az ő olvasatukban vér tapad mindezen tárgyak előállításához.
A Peta egyik aktivistája egy berlini demonstráción (Fotó: Carsten Koall/picture alliance via Getty Images)
Egy igazi vegán nem jár cirkuszba, állatkertbe és az állatszaporítás ellenzője. Világszerte harcolnak az állatok minden jellegű kihasználása ellen. Legyenek azok a delfináriumokban vagy más állatshow-kon a végletekig kifárasztott, az ő megfogalmazásukban rabszolgasorsban tartott vadállatok; utcai látványosságként használt majmok vagy kígyók, vagy elefántháton való közlekedés mint turistaattrakció Kiállnak továbbá az igába hajtott állatok védelme és felszabadítása mellett.
Miben különbözik a vegán étrend a vegetáriánustól?
A vegán étrend nem csak a húst és halat, hanem minden más állati eredetű élelmiszer fogyasztását is kizárja. Így egy vegán nem eszik tojás, tejet, tejtermékeket (sajtot, túrót, joghurtot, kefírt), valamint mézet és méhpempőt sem, ami szintén állati közreműködéssel készül. Értelemszerűen nem esznek tenger gyümölcseit, halikrát, kaviárt sem, valamint gumicukrot és olyan ételeket, amelyek marhacsontból és marhabőrből készült zselatint tartalmaznak.
A vegánok nem fogyasztanak olyan vitaminokat és táplálékkiegészítőket sem, amelyek marhából vagy halból kinyert kollagént, halolajat és a többit tartalmaznak.
2. tévhit: A vegánok lenézők és kirekesztők
Tisztelet a kivételnek, ugye. Sok vegán aktivista, állatvédő talán nem a legvonzóbb képet nyújtja a vegán mozgalomról, és negatív képet alakítanak ki a közvéleményben. Az ő szemszögükből persze teljesen máshogy néz ki mindaz, ami sokakból megrökönyödést vált ki. Ők a világot a mindenhol megjelenő kizsákmányolás, kihasználás terepének látják, amely átszövi a hobbiállat-tartást, a turizmust, a szórakoztatóipart és az általuk barbárságnak tartott haszonállattartást a vágóhidakkal. Minderre reagálnak gyakran konfrontatívan, olyan figyelemfelkeltő, provokatív megmozdulásokkal, amelyről a Peta nemzetközi állatvédő szervezet is híres.
A vegánok a gyakran ítélkező megnyilvánulásaikkal valójában más érző élőlények szenvedésére és az ő értelmezésükben értelmetlen, kegyetlen halálára próbálják felhívni a figyelmet.
3. tévhit: Vegán étrend = salátaevés, fűlegelés
Hiába robbant fel az elmúlt évtizedben a vegán gasztronómia, makacsul tartja magát az a nézet, hogy a növényi étrend a salátaevéssel egyenlő. Elsősorban természetesen azon húsevők körében, akik szerint
„amiben nincs hús, az köret”, vagy ami növényi alapú, az „hörcsögeledel” és a többi szokásos humorizálás.
Ma már éttermek, burgerezők, pizzázók, cukrászdák sora bizonyítja, hogy a növényi alapú étrend is lehet ínycsiklandó, laktató az úgynevezett junk foodoktól (egészségtelennek titulált gyorsételek) az emeletes habos tortákig. Az interneten több millió vegán recept kínálkozik, ha valaki az előítéleteken túl valóban kíváncsi erre.
Csicseriborsó burger
4. tévhit: A vegán étkezés (természeténél fogva) egészséges
Ez egy érdekes kérdés, ugyanis
teljes tévedés. „Vegánul” étkezhetünk úgy is, hogy chipsen, pattogatott kukoricán és cukros péksüteményeken élünk.
A vegán nem szinonimája az egészséges étkezésnek. Egy tudatosan, jól felépített, úgynevezetett TÉNÉ, teljes értékű növényi étrend azonban már csodákra képes. Sokan ezzel a rendszerrel fogynak, nyernek több energiát, küzdenek le hiányállapotokat és civilizációs betegségeket. Nem varázslat mindez, és valójában egy vegyes táplálkozású ember is hasonlót javulást érhet el egészségi állapotán és közérzetén, ha jelentősen elmozdítja táplálkozását a feldolgozatlan élelmiszerek, gyümölcsök, zöldségek, hüvelyesek és olajos magvak fogyasztása felé.
5. tévhit: A vegán étkezés unalmas, egyhangú
Ennek a tapasztalatok szerint éppen az ellenkezője igaz. A húsok, halak, tejtermékek kizárásával felkutatott növényi lehetőségek teljes tárháza nyílik meg az életmódváltók előtt. Míg korábban a „csirkét, sertést vagy marhát?” a leggyakrabban elhangzó kérdés az ételválasztáskor, tucatnyi alapanyagot fedeznek fel maguknak a növényi alapú étrendre átállók.
Végtelen variációkban alkalmazhatók az olyan ritkábban használt növényi hozzávalók, mint a vöröslencse, a fehér- vagy vörösbab; gabonák és álgabonák, mint a bulgur, hajdina, árpa, köles, quinoa, amaránt vagy teff. Egy lelkesen főző vegán konyhájában rengeteg fűszer, curry, aszalt gyümölcsök, olajos magvak állnak rendelkezésre, nem csak szóján élnek. A legkülönbözőbb magoknak – a kesudiótól a törökmogyorón át a pekándióig – azért is van nagy szerepe a vegán ételkészítésben, mert ezekből készítik különböző technikákkal a tej, tejszín, tejföl, túró, joghurt vegán alternatíváit.
Vöröslencse curry édesburgonyával, spenóttal, sült kurkumával, csicseriborsóval, lime levével és korianderrel
6. tévhit: Egy vegán nem vágyhat gulyásra, pörköltre, túrós palacsintára
A vegánok egy jelentős része etikai okokból választja a vegán életmódot, az állatvédelem jegyében.
A gyerekkorban rögződött ízemlékezetükbe nekik is bevésődött a nagymama húslevese, a tojásos nokedli, a töltött csirke. Egyszerűen csak nem szeretnének többé állati áldozatok árán jóllakni, ezért nem kérnek a rántott dobverőből, és nem feltétlenül azért, mert nem szeretik.
Ez a magyarázata annak a számtalan húshelyettesítő élelmiszernek, valamint konyhai trükknek, amivel ők is meg tudják idézni a jól ismert, szeretett ízeket. Az élelmiszerboltok ma már vegán lehetőséget sorát kínálják a szójából készül joghurttól a kókuszalapú tejszínen át a vegán fetasajtig.
Konyhai trükkök sorát alkalmazzák ezenkívül a vegánok, például a zöldséglevesbe belefőzött sütőtökkel idézik meg a klasszikus húslevest, vagy csicseriborsóval és (kénes) fekete sóval a tojásrántottát. Soha nem lesz olyan, mint az igazi húsleves vagy tojás, de az ízmemóriában ezeket az emlékeket idézik fel ezek az – önjogukon is – ízletesen elkészíthető ételek. Ugyanígy pedig, miért ne vágyhatnának ők is egy hotdogra, szaftos hamburgerre vagy túrógombócra? Kölesből szójajoghurttal egyébként meghökkentően hasonló ízt és állagot lehetséges előállítani, mint a túrógombócé.
Fotó: Sean Gallup/Getty Images
7. tévhit: Vegánnak lenni drága
Hadd pontosítsunk. Egészségesen étkezni drága. És egyre drágább. Az élelmiszeripari gyártósorról lekerülő félkésztermékeket vásárolni olcsóbb. Mindig is olcsóbb lesz az úgynevezett frissföl, mint a tejföl. A párperces zacskós leves nátrium-glutamáttal, mint friss hozzávalókból vásárolni és elkészíteni, vagy jobb étteremben enni. A rossz hír viszont az, hogy ez nem vegánságfüggő. A rossz minőségű étel lehet marhamájkonzerv és olcsó parizer épp úgy, mint cukorszirupos fánk vagy vegán mirelit pizza.
Végül ne feledjük, hogy a vegánság nem egy elvont fogalom. Vegán egy lekváros kenyér is, egy natúr lecsó vagy egy paradicsomos tészta is. Nyitottnak lenni ér!
