„A magyar emberek nem akarnak rovarokat enni” – hangzott el hónap elején a magyar agrártárca-vezető Nagy Istvántól, jóllehet számos élelmiszerben már régóta fogyasztunk ízeltlábúakat. Miért van ismét porondon a rovarevés, és hogyan lett az elmúlt héten a fenntartható élelmiszer-termelés előremutató alternatívájából közriadalom tárgya?
Sokan felhördültek itthon az Európai Bizottság január végi döntésén, miszerint immár négy rovar engedélyezett élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként az unióban, így hazánkban is. Pedig évek óta gyarapodik az uniós lista, így az alombogárlárvák engedélyeztetésével immár négy rovar is hivatalosan élelmiszernek minősül a korábban emberi fogyasztásra alkalmasnak nyilvánított házi tücsök, lisztbogár és vándorsáska mellett.
Az agrárminisztérium gyorsan reagált az eseményekre, és Magyarország e téren is különutas szerepet vállal az unió tagállamai között: módosítják az élelmiszerek jelölési rendeletét, hogy a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők legyenek a boltok polcain – a magyar étkezési hagyományok védelmében.
Mi, magyarok „nem szorulunk rá a kukacevésre”
Az agrártárca közleményében Nagy István emlékeztetett arra, hogy „a közvélemény-kutatások is azt bizonyítják, hogy a magyar emberek nem akarnak rovarokat enni. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felmérése szerint a fogyasztók kevesebb, mint 5 százaléka fogyasztana szívesen rovarokból készült ételt, több mint 70 százalékuk pedig határozottan elzárkózik a lehetőségtől”.
Nagy István szerint a magyar gazdák szorgalmának és kitartásának köszönhetően rengeteg kiváló minőségű alapanyaggal, friss, egészséges és jó minőségű élelmiszerrel rendelkezik hazánk, ezért nem szorulunk rá a kukacevésre. Fontos, hogy gasztronómiai hagyományainkat megőrizzük, és ne hagyjuk, hogy megváltoztassák étkezési szokásainkat – tette hozzá.
A Nébih honlapján olvasható információk közül lényeges, hogy „a fenti rovartermékek esetében kizárólag a fagyasztott/szárított/por formában történő forgalmazást engedélyezte az EU. Továbbra is érvényes tehát, hogy élő/nyers állapotban nem lehet rovarokat élelmiszerként árusítani. Szintén hatályos előírás, hogy rovarok takarmány célú értékesítésekor a jelölésen egyértelműen fel kell tüntetni, hogy takarmányról van szó, ilyen terméket tilos emberi fogyasztásra ajánlani”.
Sült vándorsáska csilivel (Fotó: Getty Images)
Új jelenség a magyar élelmiszerüzletekben: jönnek a rovarpolcok
Nemcsak figyelemfelkeltő címke, hanem külön bolti polc is jár majd a rovar-összetevőkből készülő élelmiszereknek. A tárcavezető bejelentette, „hogy a fogyasztók hiteles és pontos tájékoztatása érdekében az Agrárminisztérium módosítja az élelmiszerek jelölési rendeletét. Így a rovarfehérjéket tartalmazó termékek jól megkülönböztethetők és elkülöníthetők lesznek a boltok polcain. A szigorítás értelmében az összetevőket a csomagoláson jól látható helyen kell majd feltüntetni. Ezeket a termékeket pedig elkülönítve, külön polcon kell majd elhelyezni az üzletekben”.
Élelmiszerként és élelmiszer-összetevőként engedélyezett rovarok az Európai Unióban:
- 2021. június 22. óta: szárított Tenebrio molitor lárva (közönséges lisztbogár)
- 2021. december 5. óta: fagyasztott, szárított és por formában lévő Locusta migratoria (keleti vándorsáska)
- 2022. március 1. óta: közönséges lisztbogár fagyasztott, szárított és por formájában lévő lárvája (Tenebrio molitor lárva)
- 2022. március 3. óta: fagyasztott, szárított és por formában lévő Acheta domesticus (házi tücsök)
- 2023. január 24. óta: az Acheta domesticusból (házi tücsök) előállított, részben zsírtalanított por
- 2023. január 26. óta: fagyasztott, pépesített, szárított és por formában lévő Alphitobius diaperinus-lárvák (alombogárlárvák)
Élelmiszeradalékok versus „új élelmiszerek”
A rovarok nem új keletűek az ételeinkben, az Európai Unió új engedélyeztetései azonban úgynevezett új élelmiszernek minősülnek. A Nébih tájékoztatása szerint „e kategóriába soroljuk azokat az élelmiszereket, melyeknél nem igazolt, hogy 1997. május 15-ét megelőzően hagyományosan fogyasztották az EU területén”.
Ennek nyomán került forgalomba tavaly ősszel Magyarországon is tücsökfehérje-chips és ropogós sáska. A fűszeres snackek ára egyelőre igen borsos, még nem érzékelhető, hogy ezek volnának a húsokat felváltó, olcsó fehérjealternatívák. Mindössze 10 gramm sáska ára 3100 forint a Kifli.hu-nál, és az ajánlója kétségtelenül a bevállalós ínyenceket célozza:
Ehető keleti vándorsáska curry ízesítésben. Egy doboz 10 gramm fincsi sáskát tartalmaz. Európai tenyésztés, francia elkészítés.
Régóta velünk vannak: pajzstetű-váladék a csokibevonatban, bíbortetű a joghurtban
„Láthatatlan” rovarszármazékokat már eddig is fogyasztottunk. Ezek adalékanyagok formájában kerülnek az élelmiszerekbe, és bár csupán három E-számról van szó, azonban ezek használata széles körben elterjedt az édességek, nassolnivalók és tejtermékek körében. Ezek az élelmiszer-adalékok rovarból, illetve rovarszármazékokból (pl. gyanta vagy váladék) készülnek.
A piros színért felelős pajzstetű (Fotó: Getty Images, Profimedia)
Mire használja az élelmiszeripar a rovarszármazékokat tartalmazó adalékanyagokat?
E 120 (valódi kármin)
A piros és rózsaszín színezőként használatos (valódi) kármint szárított nőstény pajzstetvekből (Coccus cacti) nyerik. Színeznek vele cukorkákat, gyümölcskocsonyákat, késztermékként árult desszerteket, gyümölcsitalokat, joghurtokat, jégkrémeket, sőt húskészítményeket is.
E 901 (méhviasz)
A méhek választják ki levél- és pajzstetvek váladékából, természetes formájában a lép építését segíti. Védőburokként és fényesítő anyagként szolgál sajtok felületén, rágógumikban, zselés édességekben, ezenkívül természetes méz ízének köszönhetően ízesítőként is használatos.
E 904 (sellak)
Fényezőanyag, amit egy pajzstetűfajta (Kerria lacca) nőstényeinek gyantaszerű váladékából vonják ki. A természetes gyantát használják az élelmiszeriparban gyümölcsökön héjának fényesítésére, gyümölcskészítményekben, valamint édességek bevonatában, úgymint drazsékban, csokoládékban, csokoládékba mártott magvakban, kekszekben, gabonapelyhekben.
A vegánok felköthetik a nadrágjukat a bolti vásárlásaik során, ugyanis E-számok hosszú sora rejt állati összetevőket a tyúktojásfehérjétől az étkezési zsírig, rovarokat azonban csak ez a három adalék tartalmaz.
Mely itthon is kapható termékek tartalmaznak rovaradalékokat?
A Pénzcentrum gyűjtése alapján, a teljesség igénye nélkül az alábbi termékek tartalmaznak E 904-et, azaz sellakot:
- a Tesco által árusított citrom,
- Perle d’Or Belgian Seashells belga (kagyló és csiga formájú) csokoládé praliné,
- Dr Gerard csokiba mártott keksz,
- Kalifa Granada csokiba mártott termékek,
- Harry Potter Bertie Bott’s Beans ízesített cukorka-válogatás,
- Kometa Malabo gyümölcskosár,
- Rollo és Goodwill Decor Collection gabonagolyók,
- Szerencsi – Paleobon tökmaggal dúsított eritrites étcsokoládé,
- Nobilis csokoládés aszalt gyümölcsös termékek,
- ILLA pálinkás drazsék,
- Dr. Oetker arany Dekor gyöngyök,
- Lindt Swiss Luxury Selection válogatott svájci csokoládé,
- The Box Donut Carnival Box fánk csomag,
- Kinder Schoko-Bons.
Fotó: Getty Images
„Rovarpörköltöt úgysem fogunk tudni készíteni”
Mayer Ottó élelmiszermérnököt, húsipari szakértőt kérdeztük. Arra voltunk kíváncsiak, hogy mostantól valóban felkerülnek a rovarok itthon is az asztalra, vagyis jóval nagyobb arányban jelennek meg ezentúl az élelmiszereinkben?
„Elméletileg igen, gyakorlatilag még kiderül. Nem biztos, hogy a rovarszármazékok mindenben működni fognak, amiben szeretnénk. Ha a jelenkori élelmiszeripari gyakorlatot nézzük, ez egyelőre még futurisztikus. Élelmiszer-adalékként és gyógyszerösszetevőként már eddig is használtunk rovarszármazékokat, rovarpörköltöt pedig úgysem fogunk tudni készíteni. A kitinpáncéljuk emberi fogyasztásra egyébiránt alkalmatlan.
Az is biztos, hogy a gyógyszeripar sem aknázta még ki a rovarok felhasználásában lévő potenciált, ami akár együttélésekből is származhat. Jó pár gombafaj van, ami rovarlárvákból fejlődik ki, a Távol-Keleten nagy kultúrája van, gyógygombaként forgalmazzák ezeket.”
