Ha valamikor, hát húsvétkor még az is nekiáll kalácsot sütni, aki egész évben pékségben szerzi be ezt a finomságot. A jól sikerült fonott kalács csillogó, feszes külsejű, belül pedig pihe-puha, omlós tésztájú.
A kalács azonban érzékeny jószág, igényel némi konyhai rutint és sütési tapasztalatot. Ha ezek híján vagyunk, itt az idő, sajátítsuk el most! A kalács készítésének legtipikusabb hibái következnek.
Hogyan lesz omlós, puha a kalácsbelső?
Kulcskérdés, hogy mikor tesszük a tésztába a vajat. Ha nem a megfelelő ponton kerül bele, pogácsaszerű lesz a kalácsunk tésztája.
Amikor a többi alapanyagból már összeállt a tészta, csak akkor tegyük bele a szigorúan szobahőmérsékletű vajat. Először összekeverjük a folyékony hozzávalókat, utána jöhetnek a szilárdak, legvégül a vaj. Ha egy biztos készítési módot szeretnénk elsajátítani, lessük el Szabadfi Szabolcs, azaz Szabi, a pék receptjét. Íme.
Mit tegyünk, ha lapos, tartás nélküli a kalácsunk?
Ha túl sok folyadék van a kalács tésztájában, tartás nélküli lesz a fonatunk már nyersen is. A sütőben aztán végleg szét fog nyílni. Ilyenkor inkább dolgozzuk át a tésztát, tegyünk hozzá még lisztet, míg tartása nem lesz. Egyszerre csak nagyon kevés liszttel gyúrjuk át, hogy ne csak toldozzuk-foldozzuk a tésztát, de így feljavíthatjuk az állagát.
Mitől nyílhat szét a kalács teteje?
Mint tudjuk, nem csak a bejgli teteje repedhet szét a sütőben. A sütemény íze ettől még jó marad, de az esztétika is számít. Leggyakrabban azért reped fel a fonás, mert túl szorosra fonjuk a kalácsot. Ez előfordulhat függetlenül attól, hogy három, négy, öt vagy hat szálból fonjuk a kalácsot.
Ne felejtsük el a végén tojássárgájával lekenni a kalácsot. Ehhez egy egész tojást verjünk fel, és egy ecset segítségével vékonyan kenjük le a tésztafonatot.
Ezután meleg helyen, letakarva 30 percen át kelesztjük, és lényeges, hogy ne kelesszük túl! A túlkelt tészta szintén szétnyílhat, nem fogja tartani a kalács ideális formáját.
Egy kisvideóban megmutatjuk, hogy nem is ördöngösség a kalácsfonás, kattints ide: