Nyers etetés. Sokáig azt hallottuk, hogy a nyers étel fogyasztása se a háziállatoknak, se a gazdinak nem ajánlott – leginkább a különböző baktériumok elszaporodása miatt. Egyes kritikusok állították, a kutyáknál a nyers étrend hányást, hasmenést okoz, míg mások az agresszivitás mértékével is összefüggésbe hozták. A nyers étrend, vagy más néven BARF-etetés ma már Magyarországon is egyre elterjedtebb, még úgy is, hogy az etetési módszer élettani hatásairól a szakértők között is megoszlanak a vélemények.
Közel 100 éves “divat”
Legyen bármilyen meglepő is, a nyers etetés nem afféle 21. századi hóbort, a “mozgalom” története ugyanis egészen az 1930-as évekre nyúlik vissza. Ebben az időben egy állatorvos-hallgató Juliette de Bairacli Levy volt az, aki megkérdőjelezte a hagyományos az állatorvoslás hagyományos megközelítését. Kutatásaihoz jól jött, hogy Juliette rengeteget utazott Európában, ráadásul évekig Afrikában élt – méghozzá gazdákkal együtt. A fiatal nő itt ismerkedett meg igazán azokkal a természetes gyógymódokkal, amiket a helyiek nem csak emberek, de vadállatok gyógyítására is használtak. Meggyőződése lett, hogy a kutyák egészségesebbek, ha természetes táplálékot fogyasztanak és rendszeresen koplalnak. Meggyőződésének pedig időről-időre hangot is adott.
Az 1950-es években aztán, drasztikusan megváltoztak az emberek étkezési szokásai is. Drámaian csökkent például a konyhában eltöltött idő, ennek eredményeképp pedig előtérbe kerültek a gyorsan elkészíthető, feldolgozott élelmiszerek. Nem is gondolnánk, de az emberek étkezésében bekövetkező változások nagyban befolyásolták a háziállatok étkezési szokásait is: az állateledel-gyártók átvették az uralmat, gazdák millió pedig bíztak abban, hogy a cégek tudják, mi kell a négylábú kedvenceiknek.
Dr. Ian Billinghurst az elsők között volt, aki ekkor szembement a közvéleménnyel. Könyvében kifejtette, szerinte korántsem véletlen, hogy a kutyák sorra ugyanazzal a tartós egészségügyi problémával érkeznek hozzá, aminek kezelése sok esetben már-már lehetetlennek tűnt. Billinghurst rájött, ahhoz, hogy elérje a célját (vagyis meggógyuljanak a krónikus beteg állatok is), nem a gyógyításra, sokkal inkább a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt. Úgy döntött, részleteiben tanulmányozza az állatok étrendjének szerepét a betegség kialakulásában, végül pedig ő lett a ma egyre szélesebb körben elterjedt BARF-diéta megálmodója.
Dr. Ian Billinghurst (Fotó: drianbillinghurst.com)
Mi is az a BARF?
A BARF (Biologically Appropriate Raw Food, vagyis biológiailag helyes nyers étrend) etetés nem mást jelent, mint a kutyák táplálékának nyers formában történő fogyasztását. Az eredeti BARF diéta Dr. Ian Billinghurst állatorvos által szerzett nagyobb ismertséget. Az étrend magas fehérje, mérsékelt zsírtartalmú és minimális mennyiségű szénhidrátot tartalmazó alapanyagokból áll. Tartalmaz színhúst, nyers húsos csontokat, szervhúst, különböző zöldségeket és gyümölcsöket, továbbá kiegészítőket. A BARF-etetés egyik alapelve, miszerint a kutya egy ragadozó, így ennek megfelelően is kell etetni házikedvencünket.
Valóban több mint egy trend?
Mióta Billinghurst előrukkolt a BARF-diétával, az étkezési forma megosztja a gazdikat és a szakértőket is. Vannak, akik esküsznek rá, hogy kedvencük egészségéért nagy mértékben a nyers étrend felel, mások afféle 21. századi szeszélyként tekintenek rá, ami hamarosan kikopik majd a köztudatból. Dr. Bersényi András állatorvos szerint, akinek a háziállatok, valamint a kedvtelésből tartott állatok takarmányozása, illetve dietetikája a szakterülete, azért lehet egyre népszerűbb gazdikörökben a BARF-étrend, mert napjainkban az emberi táplálkozásban is jelentős szemléletváltozások zajlanak.
Felsorolhatatlan a diéták száma, módja, az úgynevezett reformélelmiszerek sora. A gazdák kedvencük etetésénél is valami újat, természetesebbet akarnak alkalmazni
– mondja, majd hozzáteszi, hiába tekint vissza majd 100 éves múltra, a nyers étrend hosszú távú hatásairól a mai napig nem léteznek tudományos tanulmányok. Pontosan emiatt, az étrenddel kapcsolatos előnyökről, vagy épp hátrányokról csakis az élelmiszertudomány- és táplálkozás-élettani ismeretek alapján levonható következtetések mentén lehet beszélni.
Milyen előnyei vannak a nyers etetésnek?
A szakember szerint mindenképp a nyers etetés javára írandó, hogy az összetevők pontosan ismertek, vagyis adalékanyag-mentesek, és az is, hogy nem tartalmaznak gabonát, ami adott esetben glutén allergiát, esetleg intoleranciát válthat ki arra érzékeny négylábúaknál. Emellett a nyers étrend során kevesebb bélsár képződik, mint mondjuk egy gyengébb minőségű táp esetében.
„Az intenzívebb rágás javíthatja a fogak általános állapotát; a keményebb húsdarabok és a csontok rágcsálása ugyanis erősíti a fogágyat és tisztítja a fogfelszínt. Mindazonáltal hangsúlyozni kell azt is, hogy a csontok adott esetben sérüléseket is okozhatnak, és a nyers táplálék etetésnek lehetnek egyéb hátrányai is” – árulta el.
Arra a kérdésre, szükségük-e van egyáltalán az idejük javarészt kanapén töltő házikedvenceinknek az őseikéhez hasonló étrendre, a szakértő azt válaszolta, mindenképp a nyers etetés javára írandó, hogy ebben az esetben a négylábúak a ragadozó állatok természetes táplálékát fogyasztják. Hátulütő azonban, hogy miközben természetes táplálékot esznek, az élőhelyük minden csak nem természetes. Mondhatni annak szöges ellentéte, ami már nagyban befolyásolhatja az energiaszintjük kivezetését is.
„Általánosságban igaz, hogy a háziállatoknak etetési módtól függetlenül megfelelő táplálóanyag-ellátásra van szükségük.
Tény az is, hogy a lakásban tartott kutyák jelentős része, mintegy 30-40 százaléka elhízott, mert az energiafelvétel és leadás nincs egyensúlyban. Csak nyers etetésre váltással ezt a problémát nem tudjuk megszüntetni
– mondta el az állatorvos.
A fertőzésekre hatványozottan kell figyelni
Dr. Bersényi András szerint a BARF-ot illetően a szakemberek körében is eltérőek a nézetek. Elmondta, a népszerű tévhittel szemben ő maga nem gondolja, hogy a nyers táplálék növelné az agresszivitást a házikedvencekben, de hozzátette azt is, az étrend valóban növelheti a különböző fertőzések kockázatát. Egy korábbi, amerikai felmérésre hivatkozva elmesélte, a nyerseleségek közel 25 százaléka tartalmazott olyan, a gazdára is veszélyes kórokozókat, mint a szalmonella, vagy a lisztéria. Sőt, egy tavalyi tanulmányt is idézett, ami szerint az eledelekben feltűntek már a kólibaktérium antibiotikum-rezisztens törzsei is.
Fotó: Getty Images
Az állatorvos mindezek ellenére kijelentette, hogy nincsen tudomásuk kifejezetten BARF okozta megbetegedésről. Veszélyt a fent említett baktériumok, esetleg az eleségben előforduló vírusok és paraziták okozhatnak. „Az étrend alkalmazásakor a különféle vitaminok és ásványi anyagok hiánya is kialakulhat, de ezek túlzott felvétele is előfordulhat. A nagyobb csontdarabok számos, súlyos problémát, mint például fogtörést, székrekedést, bélelzáródást okozhatnak, amelyek állatorvosi beavatkozást igényelnek.”
A fentiek is igazolják, hogy a nyers etetés alkalmazása gondos körültekintést, illetve tájékozódást igényel. Nemcsak az alapanyagok kiválasztására, hanem annak összetételére, illetve mértékére is nagy hangsúlyt kell fektetni. Bersényi András szerint egy jól összeállított BARF négy-öt összetevőből áll. Alapvető fontosságú az alapanyagok gondos kiválasztása, a kiegyensúlyozott étrend összeállítása, a fertőzések kockázatának csökkentése. Hangsúlyozta azt is, hogy
mindig figyelni kell a háztartásban élőkre, hiszen, ha kisgyermekek, terhes nők, idősek vagy krónikus betegek vannak a környezetben, akkor a nyers táplálás kerülendő.
Minden kutya alkalmas lehet a nyers etetésre?
Sok tévhit keringett a köztudatban azzal kapcsolatban is, mely kutyáknál érdemes alkalmazni ezt a “diétát”, a szakember szerint azonban a négylábú kedvenceink fajtától, mérettől és ivartól teljesen függetlenül fogyaszthatnak nyers eleséget. „A gazdának oda kell figyelnie rá, hogy néhány betegségnél, például a vesebeteg állatoknál ezt az étrendet kerülni kell. A nyers táplálékkal történő takarmányozás ezzel szemben hasznos lehet fogyókúrázó állatoknál, vagy cukorbeteg egyedeknél, a megfelelő rostbevitel mellett” – tette hozzá Dr. Bersényi András.
Na de mindez hogy néz ki a gyakorlatban? Egy gazdit is megkérdeztünk…
Baróthy Borbála egy két és fél éves spániel büszke tulajdonosa, de, ha a Kacat nevet említem talán több ember számára is ismerős lehet, ugyanis a kutyus, gazdijával karöltve nagy követőtáborral rendelkezik a TikTok-on. Bori mindamellett, hogy megmutatja hogyan állítja össze kutyusának étrendjét, igyekszik segítséget nyújtani azok számára is, akik még csak most csöppenek bele ebbe a világba.
A gazdinak elég határozott véleménye volt azzal kapcsolatban, hogy Kacatnál a nyers étrendet fogja alkalmazni, ez részben pedig az előző kutyusának volt köszönhető. Borbálával sok gazdi rémálma esett meg: kedvencét, egy boxer kutyust séta közben megmérgezték. Az állapotán semmilyen gyógyszer, illetve infúziós kezelés sem segített, így már-már az orruk előtt éhezett halálra. „Először édesanyámnak jutott eszébe, hogy mégiscsak egy ragadozó állatról van szó, így nyers húst kezdett neki adni, illetve nyers tojást. Az orvos már az altatást is szóba hozta, nagyon kevés esély volt a felépülésére, azonban az etetésnek köszönhetően pár nap alatt helyrejött” – emlékezett vissza Bori.
A fiatal nő azt meséli, hogy Kacat érkezése előtt hónapokat töltött azzal, hogy a BARF etetéssel kapcsolatos tudnivalókat tanulmányozza, még annak ellenére is, hogy akkor úgy gondolta, ezt az etetési módszert soha nem fogja tudni elsajátítani. „Minden kutya más. Az, hogy Kacatnak megfelelően össze tudjam állítani az étrendjét nagyon-nagyon sok tanulást igényelt. Vannak ugyan könyvek, amik sokat segíthetnek, de fontosabb, hogy ahogy telik az idő, minden gazdi észre fog venni jeleket, amik mentén változtatni kell.”
Fotó: Barfshop
Bori egyetért azzal, hogy a nyers húsokkal való munka különös odafigyelést igényel. Ő maga is sokat tesz azért, hogy biztonságban tudja magát és kedvencét is: jóval többször most kezet, többet takarít, továbbá, rendszeresen fertőtleníti a hűtőt – ahol a biztonság kedvéért külön tárolókban tartják a Kacat számára fenntartott húsféléket. A legnagyobb nehézséget mégis az állatorvosi látogatásokban látja, mert bár spániel kutyusa még egyszer sem volt beteg, a kötelező oltások miatt időről-időre meg kell fordulniuk a rendelőben.
Egészen addig, amíg nem találtuk meg az álomdokinkat, a látogatások úgy néztek ki, hogy először megdicsérték Kacatot, milyen jó vérképpel rendelkezik, majd megjegyezték azt is, hogy milyen egészséges kutyus. Amikor megemlítettem, hogy nyers húst eszik azonnal jött az ukáz, hogy ezt azonnal el kell felejteni.
Azok a piszkos anyagiak…
Az étrenddel kapcsolatban a gazdikat nem csak az összetevők milyensége és minősége, hanem a BARF-ozás anyagi vonzatai is megosztják. Bori videói alá is érkeztek bőséggel olyan negatív töltetű kommentek, amelyek a költségeket kritizálták. A gazdi elárulta, érzése szerint ez az életmód egyébként semmivel nem kerül többe, mintha egy jobb, vagy prémium minőségű tápot vásárolt volna meg.
„Azért tudom ilyen biztosan, mert az egyik prémium kutyatáp márkánál voltam irodavezetője, így pontosan tudom, hogy mennyibe kerülnek. Persze beszéltem több spánieles gazdival is, akiknek szintén ugyanannyira jött ki.”
Hozzátette, a nyers etetésnek köszönhetően nincs szükség például fogkő leszedésre, illetve egyéb beavatkozásokra sem, így az állatorvosi költségeik is észrevehetően kisebbek.
