Az Egészségügyi Világszervezet harmincöt országot érintő felmérése tavaly kimutatta, hogy hazánkban a hetedikes és nyolcadikos diákok számítanak a legelhízottabbnak. Ebben a korosztályban a fiúk tizenhárom, míg a lányok kilenc százaléka túlsúlyos, míg egy-két százalékuk kifejezetten elhízott. Ezen korosztály tagjainak alig 28%-a fogyaszt minden nap gyümölcsöt. Ezek nem túl szép számok, de vajon mi/ki a felelős értük?
A sulibüfé a hibás?
„Emlékszem, folyton késve rohantunk be az órákra a büféből a gimiben. Az egyik kezünkben kóla, a másikban zsírtól csöpögő meleg szendvics. Ez mindennapos jelenet volt a suliban.” Eszter alig hét éve végzett egy Baranya megyei gimnáziumban, és akkoriban a helyzet reménytelennek tűnt, már ha az ember azt szerette volna, hogy a gyermeke egészséges ételhez jusson az iskola büféjében. Magyarországon nincs szigorú szabályozás, a nevelési és oktatási intézmények működéséről szóló rendelet csupán annyit mond ki, hogy törekedni kell az egészséges étkeztetésre, de ennek biztosítását az iskolák vezetőségére és a szülői szervezetekre bízzák. Bár a törvény lazán fogalmaz, az utóbbi években a helyzet folyamatosan javul. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal is megállapította, hogy kevesebb cukros üdítőt és édességet árulnak. A gond csak az, hogy ezzel párhuzamosan a büfék forgalma csökken. Magyarul: a diákok ugyanúgy megveszik ezeket, legfeljebb nem az iskolabüfében, hanem a közeli kisboltban.
Kávé és energiaital az iskolában?
Viki egy óbudai középiskolában dolgozik nyelvtanárként. „Már rögtön az első napokban feltűnt, hogy nemcsak tanárokat, de diákokat is láttam kávézni. Energiaitalt szerencsére nem árulnak, de hallottam olyan suliról, ahol az is van. És akkor még nem is beszéltem a szendvicsekről! Drágán árulnak vizes zsemlébe csomagolt szottyadt párizsit, mindenfajta zöldség nélkül.”
Egy igazgatónak jogában áll megszabni, hogy az intézményben például ne lehessen chipset vagy cukros üdítőt kapni. Ez történt Anitáéknál is. A lány a Városmajorban tanított alsósokat, és emlékei szerint csupa egészséges ételt, joghurtokat, jó minőségű péksütiket, szendvicseket és müzliszeleteket lehetett kapni a büfében. Ennek így kéne lennie minden iskola esetében.
| Az amerikai kísérlet A Pediatrics című szakfolyóirat a napokban tette közzé 2003-ban kezdett kísérlete eredményeit, melyben 40 állam 6300 diákja vett részt. A tanulmányban szereplő gyerekek a követés három éve alatt kevesebb súlyt szedtek magukra azokban az államokban, ahol szigorúan szabályozták az iskolai büfék választékát, mint azokban az államokban, ahol megengedték a snackek és cukrozott üdítők forgalmazását. A tanulmány kezdetekor a szigorú szabályokkal rendelkező államokban tanuló ötödikes diákok 39 százaléka volt túlsúlyos, ez az arány 34 százalékra csökkent három év elteltével. Hasonlóan csökkent az elhízott gyerekek aránya is: a kezdeti 21 százalékról 18 százalékra. Ugyanez nem volt érvényes azokra az államokra, ahol semmilyen szabályozás nem létezik. |
Válság kontra egészség
A szülők pénztárcájának szűkülésével csökken a gyerekek zsebpénze is. Egyre kevesebben vásárolnak a büfékben, és gyakran hiába kapni friss gyümölcsöt (amit sok büfében azért nem árulnak, mert az ÁNTSZ meghatározása szerint szükség van hozzá gyümölcslemosóra, ami sajnos eléggé helyigényes), ha azok mindig az üzletvezető nyakán maradnak. Ezáltal egyre csökken a választék, és az iskolabüféknek fel kell venniük a harcot a közelben működő élelmiszerboltokkal is. „Nálunk a gimitől alig két percre van egy nagy bolt. Hiába tiltottuk meg a büfében az energiaitalok árusítását, ha az üzletből így is literszámra hozzák őket. Nem ütközik korhatárba, épp ezért a büféseink is folyton azon pufognak, hogy ők miért nem árusíthatják, ha a gyerekek úgyis megveszik…” – meséli a Nógrád megyei gimiben tanító Bea.
Ne pénzt adjunk, csomagoljunk!
Persze ha egy szülő biztosan akarja tudni, hogy gyermeke egészségesen táplálkozik, saját maga csomagol neki tízórait. Ez a legpraktikusabb, sőt a legolcsóbb megoldás, ám valljuk be, még a legpedánsabb szülő életében is előfordulnak olyan napok, amikor erre egyszerűen nem jut idő. Ilyenkor kerül elő a zsebpénz, és ne feledjük: az iskolabüfé az egyike az első helyeknek, ahol a gyerekek maguk használnak pénzt, és ez felelősségre tanít. Ha otthon az egészséges ételek szeretetére neveljük őket, akkor kevésbé valószínű, hogy a pénzükből rántott húsos szendvicset és kávét fognak venni.
Az álombüfé
Tudjuk, hogy ideális büfé nem létezik, de a Nők Lapja Café azért megpróbálkozott a lehetetlennel. Kocsis Ágnes dietetikus segítségével próbáltuk összeállítani, mit lehetne kapni egy ilyen álombüfében. „A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége már kiadott egy ajánlást a témában. Kezdjük rögtön azzal, hogy a cukrozott üdítőket eltüntetjük a polcokról, a helyükre pedig ásványvíz kerüljön. Csokoládék és cukorkák helyett inkább müzliszeleteket és gyümölcsöket vásárolhassanak a diákok, a zsíros tejtermékek helyét pedig a soványaknak kéne átvenniük. A chipseknek is megvannak az egészséges helyettesítői. Egy ideális büfében szezámmagos ropit, natúr pattogatott kukoricát, puffasztott gabonaszeletet és natúr olajos magvakat lehetne vásárolni. A bő zsírban sült, rántott húsos szendvicseket és hamburgereket teljes kiőrlésű gabonából készült pékáruval, valamint sovány húskészítményekkel és sok zöldséggel lehetne kiváltani.”
Normális, ha egy gyerek elalszik az iskolában?
Normális evésmennyiség gyereknél – Szabad-e erőltetni?
Művészeti alkotást eszik az iskolás reggelente
