A pedagógusokat adminisztrátorok, szociális munkások és pszichológusok segítik, hogy a tanításra koncentrálhassanak .Az osztrák főváros iskoláiban mintegy 240 ezer diák számára csengettek be.
2022. szeptember 5-én, közülük 20 ezer kisdiák életében először ült be az iskolapadba. Mivel az osztrák főváros célja, hogy minden gyerek számára azonos esélyeket és a lehető legjobb feltételeket biztosítsa a tanuláshoz, idén is 4,9 millió eurót adtak az iskoláknak, hogy tanszereket, illetve a technika és hasonló tárgyak oktatásánál szükséges alapanyagokat vásároljanak a gyerekek számára. A nyári szünet alatt több iskola is megújult, illetve kibővítették, valamint folytatódott az intézményekben a wifi kiépítése.
Mivel az osztrák fővárosban is pedagógushiány van, az elmúlt hónapokban több mint kétszáz adminisztratív munkaerőt vettek fel, hogy a tanárok és tanítók arra koncentrálhassanak, ami a feladatuk: a tanításra.
Ezenkívül 86 szociális munkás és iskolapszichológusok segítik a munkájukat.
Az idei tanévben a többnyelvűség, az inklúzió, a szülők bevonása, a fenntarthatóság, valamint a pénzügyi és digitális képzés állnak a középpontban. A pénzügyi képzés célja, hogy a diákok megértsék a jövedelem, a kamatok, az adók, a megtakarítások, a szerződések és a biztosítások közötti összefüggéseket és tudatosan tudjanak pénzügyi döntéseket hozni. A kötelezően, heti egy órában bevezetett digitális alapképzés célja, hogy a gyerekek felismerjék, milyen hatása van jelenlétüknek az interneten, tudjanak programokat installálni és megtanulják felismerni például a fake news-t. A bécsi iskolákban mintegy négyezer Ukrajnából menekült gyerek folytatja a tanulmányait, ami nagy kihívás elé állítja az osztrák főváros iskolarendszerét. Ettől függetlenül mindent megtesznek, hogy a hazájuk elhagyására kényszerülő gyerekeket a lehető legjobban integrálják a bécsi iskolarendszerbe. Két pandémiás év után Bécsben egyébként most először indult úgy a tanév, hogy nem kellett sem PCR-teszt, sem maszk az iskolákban. A cél, hogy olyan egyszerűvé és szabaddá tegyék az iskolakezdést, amennyire csak lehet, de természetesen folyamatosan szemmel tartják a koronavírus-járvány alakulását és szükség esetén megteszik a megfelelő lépéseket a gyerekek és pedagógusok védelme érdekében.
Magyarországon is súlyos méreteket ölt a pedagógushiány, mindemellett a fizetéskompenzációjuk is várat magára már egy ideje. A Pedagógusok Szakszervezete szerint a valóság az, hogy több mint 15 ezer óvodapedagógusra és tanárra lenne szükség. És csak magasabb lesz a szám, ha nem jön az utánpótlás. Március tizenhatodikán a magyar pedagógusok egy része határozatlan idejű sztrájkba kezdett, a megmozdulás példa nélkül való Magyarországon. A megmozdulások szeptemberben folytatódhatnak: A Tanítanék Mozgalom úgynevezett gördülő engedetlenséget javasol, amelynek lényege, hogy minden héten másik napon ne vegyék fel a munkát a pedagógusok.
