Mindig lebetegszik a gyerek a tanév elején? Ezt tedd!

Gyerekként az iskolakezdés mindig kellemes izgalommal töltött el: kíváncsi voltam, hogy mi történt az osztálytársaimmal a nyári szünet alatt és milyen kihívásokat tartogat az új tanév, na meg persze előre vártam a nagy év eleji tanszervásárló körutat.

Azt, hogy a szüleim miért lesznek feszültek már a tanévkezdés gondolatától is, felnőtt fejjel értettem meg, amikor a saját ismerősi körömben láttam, hogy valójában mekkora terhet is ró a felnőttekre ez az időszak. A logisztika megszervezése – főleg több gyerek esetén – emberpróbáló feladat, a gyerekként rajongva várt füzetvásárlás komoly anyagi teher. Nem csoda, hogy az egész család számára stresszes ez az időszak.

A kép illusztráció (Fotó: Getty Images)

Amikor pedig már egy hete tart az iskola és az egyszeri szülő lassan kifújhatná magát, jön az újabb pofon: a gyerek beteg lesz. A tanév eleji betegség általánosan elterjedt jelenség, de ez nem azt jelenti, hogy nem lehet ellene védekezni. Szakember segítségével jártunk utána, hogy hogyan érdemes.

A bacidömping elkerülhetetlen, a stressz nem az

Dr. Póta György gyermekorvos szerint a háziorvosok tapasztalatai is alátámasztják azt, amit a szülők észlelnek: ilyenkor valóban sok gyerek lesz beteg egyszerre. Ennek az oka két dologban keresendő – véli a szakember. Az egyik az, hogy közösségben, a zárt térben azok a vírusok, amik velünk együtt élnek, sokkal jobban felerősödnek.

„Az egyszerű vírusok, amik hét közben nyáron nem csinálnak tünetet vagy minimális tünetekkel járnak, a zárt közösségben felerősödnek, és emiatt a gyerekek hirtelen körbefertőzik egymást. Ráadásul tudni kell, hogy nem ugyanazt a vírust hurcolja mindenki, tehát ilyenkor mindenki behozza, amije van, a »közösbe«, és akkor azok ott elkezdenek szaporodni” – magyarázza.

Ez egy járványtani jelenség, ami minden hosszabb-rövidebb tanítási szünet után bekövetkezik, legyen szó a nyári vakációról vagy az őszi és téli szünetekről. Tenni ellene nem sokat lehet, ez valószínűleg így lesz, míg világ a világ – fűzi hozzá a szakember.

Az orvos szerint a másik ok az, ami esetén a szülők néhány tudatos lépéssel sokat segíthetnek az ügy kimenetelén: ez pedig a jelenség pszichológiai háttere.

„Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az immunrendszernek és a pszichés állapotuknak nagyon szoros összefüggése van. A felnőttek nagy része tudja a maga hétköznapi életéből, hogy akkor kap el betegségeket, amikor valami súlyos stresszhelyzetben van. Sokszor ha valami súlyos tragédia volt a családban, akkor utána megjelenik ez valamilyen betegség formájában, így csapódik le.”

– teszi hozzá.

A szakember szerint erről nem beszélünk eleget, főleg amiatt, mert az iskolakezdés a szülők számára is megterhelő időszak: nekik is vissza kell rázódni a monoton és munkás hétköznapokba. Viszont ha a családok megtanulnák jobban kezelni ezt a terhet, azzal mindenki helyzetét megkönnyítenék.

A kép illusztráció
(Fotó: Getty Images)

Dr. Póta általában azt szokta tanácsolni a szülőknek, hogy fokozatosan kezdjék el felkészíteni a kicsiket az ősszel beálló változásokra. „Ne az legyen, hogy a gyerek bemegy szeptember elsején reggel az iskolába és száznyolcvan fokos fordulatot vesz az élete, mert az biztos, hogy valamilyen nyomot fog hagyni” – mondja.

Az egyik legegyszerűbb dolog, amivel sokat segíthetünk, az, ha az iskolakezdés előtti hetekben a gyerekek elalvási és ébredési ritmusát elkezdjük szép fokozatosan visszaállítani a normális kerékvágásba.

Ezt olvastad már?

Ezek a nyári alváshiány következményei a gyerekeknél

Ez is érdekelhet Megnézem

A szakember szerint nem nagy baj, hogy nyáron a gyerekek viszonylag későn fekszenek le és reggel addig alszanak, ameddig bírnak, de a hirtelen jött korán kelés a felnőttekhez hasonlóan az ő szervezetüket is megviseli. Az átállás nem könnyű; ilyenkor fordul elő az, hogy reggel a szokásosnál is nyűgösebbek, étvágytalanok. Ha csak szeptemberben kezdjük el rászoktatni a gyereket a korai ébredésre, akkor az iskola első két-három hete csak arról fog szólni, hogy élettani szempontból is átálljanak a „munkás” hétköznapokra.

Emellett fontos a gyerekekkel beszélgetni, játszani és egyéb olyan tevékenységeket bevetni, amik segítenek a feszültség csökkentésében. Ez az időszak mindenki számára nehéz, de hosszú távon nagyon jót teszünk azzal, ha megpróbáljuk minimalizálni a gyermeket érő stresszfaktorokat.

Vitaminozni felesleges 

Sok szülő úgy próbálja elkerülni a tanév eleji nyavalyákat, hogy már nyár végén elkezd vitamint adagolni a csemetéjének. Az orvos szerint ez ugyan nem árt, de használni sem használ.

„Pont nyáron a legkisebb az esélye annak, hogy vitaminhiányosak lesznek a gyerekek – mondja. – Ilyenkor azért a legtöbben elég zöldséget és gyümölcsöt esznek, és kint vannak a napon, így a raktáraik fel vannak töltve. Sokan hiszik azt, hogy ha adnak egy csomó vitamint a gyereknek, akkor nem lesz beteg, de ez így nem igaz”.

Dr. Póta kiemeli, hogy ameddig nincs kimutatható vitaminhiánya valakinek – ami mindössze a gyerekek kevesebb mint 10 százalékát érinti még tél közepén is – az extra vitamin nem fog különösebb védelmet nyújtani az immunrendszernek.

– mondja.

Ami viszont fontos, az az, hogy ha a gyereknek valamilyen krónikus betegsége van (legyen szó például asztmáról vagy más hasonló problémáról), azt nagyon jó állapotba kell hozni az évkezdésre. 

„A krónikus betegeknél nagyon kell figyelni arra, hogy stabil legyen a gyógyszerelésük. Ha nyáron picit lazábbra is vettük, évkezdés előtt fontos visszaállni arra, hogy pontosan szedjék a gyógyszereiket” – részletezi.

Ezeknél a gyerekeknél ugyanis az immunválasz nagyban összefügg a betegségük szinten tartásával: ha ez rendben van, akkor kisebb eséllyel kapják el a fertőzéseket és a szövődmények kialakulásának esélye is csökken.

„A legfontosabb az, hogy próbáljuk a gyerekek pszichés, mentális állapotát a lehető legjobban stabilizálni, hogy könnyen szembe tudjanak nézni a kihívásokkal. Így a lebetegedés is elkerülhető” – összegzi az orvos.