Egy nagy ruhabolt egy plázában nem tűnik veszélyes helynek, ugye? Mégis, egy ilyen helyhez kötődik anyaságom egyik legijesztőbb élménye (volt jó pár). Nem gyanakodtam egyáltalán. Vidáman mentünk be a ruhaboltba. Még a kezét is elengedtem – mi baj lehet, nem igaz? Nos, a következő pillanatban fogalmam sem volt, hol a gyerek. Pont olyan magas volt ugyanis, mint a konzolok, és hát tudjuk, hogy egy nagyobb ruhaboltban hány van ilyenből. Estig lehetne tekeregni benne, anélkül, hogy összetalálkoznánk, már ha az a cél. És neki az volt a célja. Imádott ugyanis bújócskázni, csak nem értette, hogy az egyedül neki jó móka, mert ő tudja, hogy én hol vagyok (amíg tudja). Persze a kis csibészek azt nem kalkulálják bele, hogy mi van, ha ők is szem elől veszítenek minket. Onnantól persze jön a pánik. Ami nem is baj, mert akkor hangosan sírnak, és így már könnyű megtalálni őket. Az én lányom azonban mélységes csöndben volt. Nem kívánom senkinek azt a tíz percet (száznak tűnt), amíg rohangáltam a sorok közt, és azt gondoltam, na, most tényleg elveszítettem. Már a biztonsági őrt akartam riasztani, amikor végre meglett: egy alsó polc mélyén kuporgott, ruhákkal bőségesen eltakarva. És vigyorgott.
Na, azóta ha csak lehet, online vásárolok. És nagyon szívesen veszek használtat, több okból is. Egyrészt irtó hamar kinövik, általában úgy, hogy még kifogástalan állapotúak. Mégis mit csináljak ezekkel a ruhákkal? Kézenfekvő eladni, még ha féláron is. És ha eladni kézenfekvő így, akkor venni is. A gazdasági szempont sem elhanyagolható: lényegesen olcsóbban lehet hozzájutni így jó kis darabokhoz, amik többsége majdnem úgy néz ki, mintha most vettük volna a boltban. Persze nagyon meg kell nézni az állapotot, mert mindig van, aki már viseltesebb daraboktól akar megszabadulni. Az sem baj, de akkor nem én vagyok a vevője…
Ami miatt még jó a second hand, az a környezetvédelem. Teljesen felesleges millió új ruhát venni (és emiatt legyártani) minden szezonban, amikor lehet egymás közt cserélgetni is. Én magam szívesen továbbadok mindent ingyen is, csak legyen, aki használja.
És hát… a gyerekruhák gyönyörűek tudnak lenni, még szebbek, mint a felnőttek. Néha sajnálom, hogy egyik-másik darabból nem gyártanak nagy méretben.
Szóval a különféle hirdetési oldalak tökéletesek erre a célra: egy óra alatt mindent meg tudsz venni anélkül, hogy kitennéd a lábad a lakásból.
Ha több tétel szükséges, akkor nagyon jó megoldás úgynevezett pakkot venni, ez azt jelenti, hogy az anyák összeállítanak egy adott méretre és évszakra szóló csomagot – mondjuk a kislányuk/kisfiuk előző szezonban hordott összes darabját. Változó, hogy mi van ebben a csomagban, lehetnek bodyk, pólók, nadrágok, pulcsik, szoknyák… persze szépen befotózva, szóval nem kell aggódnod azon, hogy zsákbamacskát veszel. Az ár viszont jó esetben kedvezőbb így, mintha darabjával vadásznád össze a dolgokat.
Az online vásárlásnál azért mindig marad egy meglepetésfaktor: ezt bele kell kalkulálni. Próba nélkül nem biztos, hogy minden tökéletesen áll majd, de hát épp azért fizet az ember jóval kevesebbet, hogy egy-egy félrenyúlás beleférjen – a visszaküldés azért nem olyan egyszerű, mintha cégtől vásárolnánk, ha egyáltalán lehetséges.
Rutinos szülők azonban már szemre megmondják, hogy melyik márkából milyen méret lesz passzentos, de ha nem, akkor a legtöbb édesanya lelkesen segít azzal, hogy leméri neked a karhosszt, derékhosszt, satöbbi.
Különösen fontos ez a cipők esetében. Ez persze egy külön fejezet: van, aki nem vesz cipőt más gyerek után higiéniai okokból, de ezen én már túltettem magam egyrészt látva az új cipők árait, másrészt belegondolva, hogy úgyis zoknival viseli majd, plusz lehet fertőtleníteni. És látnotok kéne, hogy néhány „használt” cipő milyen patika állapotban van. Mert mégsem tetszett a kicsinek, mert a nagyi is vett egyet, mert nagy lett, mert kicsi lett, mert pont kinőtte… Hát igen, ezt mi is megtapasztaltuk párszor.
És akkor néhány praktikum, ha cipőt vennél hirdetési oldalon:
- Egy bölcsődés gyerek lába akár három méretet is nőhet egy év alatt, egy óvodásé vagy kisiskolásé kettőt, egy nagyobb gyereké pedig egyet.
- Az ideális cipőméret olyan, ahova még épp befér az ujjunk hátul, ha a kicsi teljesen előre tolja a lábát.
- A talphossz nem azonos a lábmérettel, az előbbihez fél-egy centit kell hozzáadni.
- Így mérheted meg a lábát: kérd meg a gyerekedet, hogy álljon egy fehér papírlapra. Rajzold körbe a talpát, majd mérd meg a két legtávolabbi pont közötti távolságot, vagyis a sarka és a nagylábujja közöttit. Ez úgy hívják, hogy belső talphossz (BTH), ez alapján már el tudsz igazodni a hirdetések között.