Az év vége kulturálisan és spirituálisan is a befelé figyelés, a lelki számadás időszaka. Legalábbis elvileg… Ezekben a hetekben a lecsendesülésnek kellene fókuszba kerülnie, és nem a fogyasztói társadalmunk által generált pörgésnek. Pedig muszáj lassítanunk, kiszakítanunk magunknak pár órát ahhoz, hogy igazán tudatosan átgondoljuk, mi történt ebben az évben, kivel hányadán állunk.
Nem haltam bele a problémákba – hogyan csináltam?
Mielőtt nekiállunk rendezgetni a dolgainkat, kapcsolatainkat, néhány alapvetést meg kell értenünk, valamint különösen fontos rálátnunk arra, hogy az évben előállt szituációkat hogyan vészeltük át. Ehhez tudnunk kell, hogy két típusú krízis állhat elő az életünkben.
„Normatív krízisnek nevezzük, amikor a személyiségfejlődés során valaki egy új életszakaszba lép, és ennek megfelelően új típusú problémákkal, kihívásokkal kell szembenéznie – ezek természetes változások. Ilyen például, amikor egy kis ovis iskolába megy, amikor egy fiatal párnak babája születik, vagy amikor valaki nyugdíjaskorba lép – magyarázza Takács Szilvia pszichológus. – Az akcidentális krízis viszont egy váratlan életesemény miatt jön létre, magyarán olyasmi, amire nem számítottunk, amivel nem kalkuláltunk. Ilyen lehet egy komolyabb betegség, baleset, munkanélküliség, a gyász, a szakítás. Ezekkel a helyzetekkel különösen nehéz lehet megküzdenünk. A következő krízis kezelését és a mindennapi életünket viszont nagyban segítheti, ha tudatosítjuk, hogyan vészeltük át ezeket a periódusokat, milyen képességeink, erőforrásaink álltak rendelkezésünkre, kik azok, akikre számíthattunk. Az év végi lelki munkában így a nehézségek, esetleges veszteségek mellett a megtartó kapcsolatainkat, saját erősségeinket is számba vehetjük.”
Bonyodalmas emberi kapcsolatok – nem feltétlenül kell megbocsátani?
Karácsonykor gyakran jobban felszínre kerülnek az elsunnyogott, eltemetett problémák. Tipikus, hogy az ünnepek alatt „robban a bomba”… Pedig az év vége jó lehetőség arra, hogy rendezzük az emberi kapcsolatainkat, megnézzük, merre mutat a lelki iránytűnk.
A szakember szerint mivel sokfélék vagyunk, nincs univerzális recept arra, hogy hogyan rendezzük a konfliktusokkal terhelt emberi kapcsolatainkat. Nem mindegy például, hogy egy friss munkahelyi nézeteltérésről, egy évtizedes családon belüli törésvonalról vagy egy párkapcsolati konfliktusról van szó. „Soha nem szabad elfelejteni, hogy egy kapcsolatban két ember van jelen, bármilyen relációról is beszélünk. Egyvalaki nem tud rendbe tenni mindent, és nem is vállalhatja magára az összes problémát, ami a két ember között felmerült. Ha valakivel tisztázni szeretnénk valamit, a legjobb módszer, ha először meghatározzuk magunkban a saját érzéseinket, átgondoljuk, hogy a másik hogyan élheti meg a helyzetet, majd ha lehetőségünk van rá, leülünk, és átbeszéljük a problémát. Érdemes arra törekednünk, hogy magunkat is képviselni tudjuk, de nyitottak legyünk a másik álláspontjára is” – javasolja Takács Szilvia.
Sokszor halljuk, hogy milyen fontos a megbocsátás, mintha ez lenne a zűrös emberi viszonyok lezárásának a kulcsa, az ünnepek alatt pedig szinte a végtelenségig elkoptatják ezt a szót. A 36 éves Andinak, aki HR-vezető egy multinál, elég határozott véleménye van erről: „Nem értem, miért kellene megbocsátanom, és amúgy is herótom van attól, hogy a szeretet ünnepén ezzel a lózunggal jön mindenki.
Persze szeretném, ha a szüleimmel jó lenne a kapcsolatom, és jó lenne elfelejteni azt a sok bántást, amit tőlük kaptam, de mit csináljak, ha nem megy? A szomszéddal jobb a viszonyom, mint apámmal, ami lehet, hogy szomorú, de ezt nem lehet erőltetni.
Vagy például ott vannak az exeim. A volt pasimról például, aki egyik napról a másikra szakított velem, kiderült, hogy többször is megcsalt, és még sorolhatnám. Neki például eszem ágában nincs megbocsátani. Mire fel?”
Ha a szívünkre tesszük a kezünket, mindannyiunknak van olyan emberi kapcsolata, mint Andinak: amikor a megbántottságunkon sehogy nem tudunk úrrá lenni, és nem is akarunk. Megkérdeztük a szakembert, hogy ő mit gondol erről.
„A pszichológusi szemléletben nincs olyan előírás, hogy illik vagy meg kell bocsátani. Ezt nem lehet kötelezővé tenni vagy erőltetni. Inkább az mondanám, hogy az elfogadás a fontos.
Ha összeáll bennem a saját történetem, amivel el tudok számolni, ha meg tudok békélni azzal, ami velem történt, az az első lépés afelé, hogy saját magam nyugalomra leljek.
Ez sok esetben a másiknak való megbocsájtás előszobája is lehet, de egyéni eltérést mutat, hogy ki milyen messzire jut ebben a folyamatban. A krízis mértékétől, a konfliktus nagyságától függően sokszor az elfogadáson magán is hosszabban kell dolgozni – a legtöbb terápia bizonyos tekintetben erről szól. Az elfogadás és a megbocsájtás folyamata nagyon jótékony hatású: bizonyítottan lelki védőfaktort képez, és nagyban tudja növelni az életminőséget. Ha lehetőségünk van rá, és szeretnénk dolgozni magunkon egy kicsit, érdemes felkeresni egy pszichológust” – mondja Takács Szilvia.
Tippek az év végi lelki nagytakarításhoz
Érdemes tudatosan végiggondolni, mérlegelni az adott évben történt eseményeket, belegondolni, hogyan küzdöttünk meg a nehézségekkel, és mi az, amit a mai napig nem tudtunk megemészteni. Milyen örömök és bánatok értek minket, mennyire számíthattunk saját magunkra, a családunkra és a barátainkra. Majd lezárni, rendbe tenni a komplikáltabb emberi kapcsolatainkat, és esetlegesen megbocsátani a körülöttünk lévő embereknek.
A szakember azt javasolja, hogy lehetőség szerint szánjunk egy kis időt ezek tudatosítására – bár az „öngondoskodást” ideális esetben egész évben folyamatosan végeznünk kellene. Ez pont olyan, mint a takarítás, „ha egész évben nem csináljuk, nem rakunk rendet, csak év végén, akkor nagyon sok feladatunk lesz egyszerre, és nem biztos, hogy győzni fogjuk érzelmileg”.
Mindenesetre nézzük, hogyan álljunk hozzá ehhez az év végi nagytakarításhoz! Az alábbi módszerek segíthetnek az év végi számvetésben, ezért ne bagatellizáljuk el a dolgot – ugyanakkor elég csak a számunkra legszimpatikusabbat kiválasztani.
Évvonal
Nem kell mást tenni, mint fogni egy papírt, húzni rá egy egyenest, és a főbb eseményeket kronológiai sorrendben, címszavakban feltüntetni. Jelöljük az emberi viszonyainkban beállt változásokat is.
Diagram
Az egyenes helyett görbével is ábrázolhatjuk, mi minden történt velünk az évben. Nullától tízig jelöljük, hogyan éreztük magunkat egy-egy hónapban, valamint írjuk rá, milyen események váltották ki ezt a pozitív vagy negatív állapotot. Az évvonalon vagy diagramon lehet használni különböző színeket is a családi, szerelmi kapcsolatok és barátságok jelölésére.
Évrendező füzet
Szintén szuper megoldás, ha át szeretnénk látni az évünket. A Year Compass egy nemzetközi, online magyar nyelven is elérhető füzet, amely különböző kategóriákkal segít felidézni az év legszebb pillanatait, eredményeit. Ezenkívül tartalmaz pár egyszerű feladatot, és arra biztat, hogy számba vegyük, kik azok, akik mellettünk álltak az évben, valamint segít megtervezni a következő esztendőt is. Nem kell hozzá más, csak pár szabad óra és egy kis csend.
Fotók rendezgetése
A pszichológus szerint az is pozitív hatással bír, ha előhívatjuk az év számunkra legfontosabb fényképeit, és elrendezzük őket egy fotóalbumban, esetleg írunk melléjük egy-egy sort. Mindeközben az élményeinket és tapasztalatainkat is rendszerezzük.
Címadás, szimbólumkeresés
A címadás, szimbólumkeresés is működik: a lényeg, hogy találni kell egy címet vagy egy szimbólumot az elmúlt év számára, ami általában sűrítve tartalmazza azt, ami legfontosabb volt számunkra. A címet, szimbólumot aztán történetszerűen ki is lehet bontani, tehát részletesen végiggondolni, mit jelent számunkra.
Életfa
Kisgyermekes családoknál jól bevált módszer, ha felrajzolnak egy fát, és a családtagok rárajzolják a tenyereiket mint leveleket, melyekbe aztán bele lehet írni, rajzolni a közös emlékeket az adott évből.
Zenei válogatás
A fotóválogatáshoz hasonlóan az is kreatív része lehet az évértékelő lelki munkának, ha összeállítunk egy playlistet azokból a számokból, melyeket rendszeresen hallgattunk az adott évben. Ezáltal ismét lehetőségünk nyílik arra, hogy áttekintsük, milyen érzelmi helyzetekkel kellett szembenéznünk, mit engedtünk el, és miben gyarapodtunk 2018 során.