Vészesen közeledik a karácsony, és én még mindig nem vagyok hangulatban. A hó most jól esett a lelkemnek, de érzem, ennél azért többre lesz szükség. Mert ahelyett, hogy örömmel várnám a közelgő ünnepeket, egyre frusztráltabb vagyok. A szabadságom megkezdéséig szeretnék még mindent befejezni, hogy nyugodtan eshessek be a fa alá. Persze előtte még meg kell oldani az ajándékok problémáját is.
Az év többi részében kifejezetten szeretek azon töprengeni, ki minek örülne, de most túl rövid idő alatt kellene sok jó meglepetést kitalálni. Ráadásul ebben az időszakban fogyasztói társadalmunk még nagyobb fokozatra kapcsol, és ehhez nem szeretnék csatlakozni. Szóval meghittségről egyelőre szó sincs, de talán még összejöhet. Megkértem három szakembert, meséljék el, ők hogyan várják az ünnepet.
Fotó: Neményi Márton
Lassú karácsony
„Az első, amit megtehetünk azért, hogy meghitt legyen a karácsonyunk, az az, hogy elfogadjuk, hogy ez sokunknak egy gyors időszak. Nem biztos, hogy azt a meghittséget, amire vágyom, most fogom átélni, de át lehet élni máskor is – mondja Krajcsó Nelli, a Slow Budapest alapítója. – Sokan hívnak azért, hogy beszéljek arról, hogyan lehet lassú a karácsony.
December közepén már nem lehet 120-ról lelassítani 0-ra. Ilyenkor azt lehet megtenni, hogy közelítem az elképzeléseimet a realitásokhoz, és közben együttérzéssel fordulok a helyzet tökéletlensége felé.
Karácsony közeledtével, amikor szembesülünk azzal, hogy az utolsó pillanatra hagytunk mindent, nem ragyog a lakás, és fogalmunk sincs, mit főzzünk, rengeteg kritikával fordulhatunk magunk felé. Emiatt csak még jobban hajtjuk magunkat, miközben fáradtak, elcsigázottak vagyunk, és csak arra vágyunk, hogy ne kelljen semmit se csinálni, csak úgy lenni. Ha ki merjük mondani, hogy nekünk így nem annyira kellemesek az ünnepek, az segíthet abban, hogy jövőre tudatosabban tervezünk, például megpróbáljunk decemberben már kevesebb munkát vállalni, vagy megbeszéljük a családdal, hogy nem lesz ajándékozás, esetleg a céges karácsonyokat is áttesszük januárra, és nem erőltetjük decemberben.”
Nelli is okult az elmúlt évek érzéseiből, és idén kevesebb munkát vállalt, hogy a karácsonnyal járó ingertömeget és érzelmi intenzitást jobban tudja menedzselni, és könnyebben jelen tudjon lenni. Az ünnepi hangulatot egészen kis dolgokkal teremti meg otthonában. „Ilyenkor mindennap gyertyát gyújtok, hogy behozzam a fényt, a melegséget. Az illóolajok is segíthetnek, de nálam a sütés-főzés is behozza a karácsonyi hangulatot. Az ajándékozásnak, a fogyasztói társadalomnak ellen lehet tartani.
A megvásárolt tárgyakkal a szeretetünket szeretnénk kimutatni, de azt lehet máshogy is. Ajándékozzunk élményt, de az is elég, ha csak együtt vagyunk, szervezünk egy közös programot.
Annak semmi értelme, hogy szombaton este ott állunk még valamelyik plázában egyedül, és azon azon szorongunk, hogy mit vegyünk a x-edik családtagnak.
Nelli szerint az is nagyon fontos, hogy figyeljünk testünk jelzéseire, és kövessük a természet ritmusát. „A természet ilyenkor visszavonul, mi meg ilyenkor pörgünk, ahelyett, hogy inkább pihennénk. Most már hamar sötétedik, álmosak, fáradtak vagyunk, az esti internetezés, sorozatnézés helyett inkább aludjunk sokat.”
Egyszerűbb karácsony
Az Egyszerűbb gyermekkor módszerének követői arra törekszenek, hogy valódi, békés gyermekkort tudjanak biztosítani a gyermekeiknek a felesleges tárgyak, felesleges stresszforrások eltávolításával. Így jut idő és lehetőség a szabad játékra, a családi kapcsolódásra, kiszámíthatóbb lesz az élet, és ezáltal a gyermekek is kiegyensúlyozottabbak lesznek. Faragó Ági, az Egyszerűbb gyermekkor tanácsadója szerint karácsonykor is a családi kapcsolódás fontosságát kell hangsúlyozni, amihez segítséget nyújtanak az adventi, karácsonyi rituálék. „Ha az ünnepek is minden évben hasonló forgatókönyv szerint zajlanak, az megnyugtató a gyerekek számára, segít nekik egyensúlyt találni a rengeteg élmény közt. Valószínűleg mi is mosolyogva idézzük fel gyerekkori családi szokásainkat, ha voltak: a sétát, a várakozást, amíg a szüleink »becsempészték« a karácsonyfát és az ajándékokat, a csengőszót, a közös éneklést, társasjátékozást, az ünnepi vacsorát, a vendégeskedést távolabbi családunknál az ünnep második és harmadik napján. A gyerekeknek az ilyen ismerős dolgok kapaszkodók, biztonságot adnak a rengeteg új, izgalmas dolog közt, amelyek könnyen túlpörgetik őket ilyenkor.”
Fotó: Thinkstock
Ági szerint épp ezért próbáljunk meg odafigyelni arra is, hogy karácsonykor nagyon sok inger éri a gyerekeket, ami megterhelő lehet a számukra. „Alakítsuk úgy, hogy legalább az otthonunk legyen csendes, ahol meg lehet pihenni. Bánjunk óvatosan a dekorációval, az illatokkal, a zenével. Ha tudjuk, szervezzük úgy az ünnepeket, hogy egy-egy élménydúsabb napot egy otthoni, pihenős nap kövessen, amikor nem kell rohanni sehova, akár egész nap pizsamában lehetünk, társasjátékozhatunk, esetleg elmehetünk sétálni egyet, ha kedvünk tartja. A gyerekek ilyenkor dolgozzák fel azt a rengeteg élményt, ami az ünnepek alatt éri őket – főleg, ha a szabad játékra is hagyunk nekik időt.”
Bár ilyenkor lazábbak vagyunk, azért Ági szerint érdemes arra figyelni, hogy a napirendet, a meglévő ritmusunkat, rituáléinkat megközelítőleg tartsuk fenn, hiszen ez a fajta kiszámíthatóság is megnyugtatóan hat a gyerekekre. Az órákon át tartó tévézés helyett pedig inkább menjünk ki a szabadba.
Ha ajándékozás, akkor természetesen Ági is az élményeket javasolja.
Az adventi naptárba sem csak csoki vagy apró tárgy kerülhet, hanem közös élmények és mese is. Az élmények esetében nem kell nagy programokra gondolni: a gyertyagyújtás, az esti séta a karácsonyi fények közt, a sütés mind nagy esemény lehet a gyermekeinknek, és meghatározhatják gyerekkoruk szép karácsonyi emlékeit.
Ha valaki az élmények helyett inkább mégis tárgyat ajándékozna, érdemes a családnak egy-egy nagyobb ajándékra összeállnia, így a gyerekek olyasmit kaphatnak, amit talán egyébként nem engedhetünk meg magunknak, és kevésbé árasztja el őket a játékrengeteg. És tartsuk mindig szem előtt: minél egyszerűbb egy játék, annál sokoldalúbb.
Zöldebb karácsony
A környezettudatosság szintén egyre fontosabbá válik karácsony környékén is. Hisz mára a karácsony, sajnos, nem túlzás ezt mondani, a fogyasztás ünnepe lett. Kump Edina környezetkutató szerint a hulladékmentes életmód nem csak arról szól, hogy szelektíven gyűjtjük a hulladékunkat, hanem a szó szoros értelmében valódi életmódváltást jelent. Hisz ugyanúgy vele jár például a slow életmód, az egyszerűsítés vagy a tudatos fogyasztás.
Egy környezettudatos karácsony egyik sarkalatos pontja a fa. „A leginkább környezetbarát megoldás, ha valamilyen alternatívát találunk a fa helyett, például néhány ágat, vagy egy létrát díszítünk fel szimbolikusan. Ez persze nem mindenkinek szimpatikus.
Ha valaki a fához ragaszkodik, akkor az életciklus-elemzések szerint a hazai vágott fenyő még mindig környezettudatosabb, mint a Kínából érkezett műfenyő.
Fotó: Thinkstock
Általánosságban azt mondhatjuk, hogy ajándékok tekintetében környezettudatosabb élményt, mint tárgyat ajándékozni, de Edina szerint egy élmény is lehet teljesen haszontalan, és egy tárgy is lehet jól átgondolt, környezettudatos ajándék. Az ajándékvásárlásnál érdemes alaposan átgondolni pár dolgot. Tudja-e majd az ajándékot mire használni az ajándékozott? Hogyan gyártották az adott terméket, és ha az élettartama végére ér, hulladékként lehet-e vele mit kezdeni? Elektronikai cikkek esetében például óriási előny, ha az adott eszköz javítható, és meg is éri megjavíttatni.
Kump Edina szerint az a legjobb, ha elhagyjuk az ajándékok csomagolását, és helyette inkább valamilyen kreatív megoldást találunk. Adhatjuk például az ajándékot egy sálba tekerve, vászonszatyorban, tehát valami olyasmiben, amit ugyanúgy lehet használni. Ha valaki ragaszkodik a csomagoláshoz, akkor nézzen körül otthon, és keressen olyan papírokat, amelyek már feleslegesek, de ilyesmire még használhatóak. Például a sima barna csomagolópapír, egy régi térkép vagy egy kotta nagyon szép lehet. Cellux helyett, mivel azt nem lehet újrahasznosítani, használhatunk papír alapú ragasztószalagot, ami szelektálható, vagy valamilyen természetes anyagú (len- vagy kender)zsineget. A csilivili, fényes csomagolópapírokat, melyek a chipszes zacskóhoz vagy csokipapírokhoz hasonló fémgőzölt műanyagok, nem lehet újrahasznosítani. Így ezeket jobb kerülni.
Egy Nébih-kutatás szerint éves szinten kb. 68 kg élelmiszert dobunk ki fejenként. Ennek egy jó része minden bizonnyal karácsony környékén kerül a kukákba. Edina szerint tudatosabb menütervezéssel megakadályozható lenne a rengeteg felesleg keletkezése. De ha mégis rajtunk maradt az étel, akkor se dobjuk azt ki, inkább keressünk más lehetőséget, például juttassuk el rászorulóknak.
