Szinte biztos, hogy a te környezetedben is van legalább egy olyan pár – vagy éppen te magad vagy érintett –, akiknek a kapcsolata minden, csak nem idilli, és nem érted, miért vannak még mindig együtt. Az, hogy benne ragadunk egy nem működő párkapcsolatban gyakoribb jelenség, mint gondolnád.
Miért nem szakítunk?
A Utah Egyetem kutatói megvizsgálták az örök rejtélyt, vagyis azt, hogy miért nem vagyunk képesek véget vetni egy nem működő párkapcsolatnak. A kutatást két külön körben végezték: az első egy 10 hetes időszakban 1334 embert kísért végig, a második pedig két hónapig vizsgált 500 résztvevőt, akik szakítás előtt álltak. Dr. Samantha Joel a Utah Egyetem pszichológus professzora elmondta, amikor a résztvevők úgy gondolták, hogy a párjuk elkötelezett a kapcsolat iránt, kevésbé hajlottak arra, hogy szakítsanak. Ez igaz volt még azokban az esetekben is, amikor a szakításhoz közelebb álló fél nem kötelezte el magát a kapcsolat mellett, vagy már kifejezetten elégedetlen volt azzal.
A tanulmányt a Personality and Social Psychology nevű folyóiratban publikálták, ami rávilágít egyrészt arra, hogy minél jobban függ valaki a partnerétől, annál kevésbé fogja kezdeményezni a szakítást – ez idáig nem meglepő –, de azt is kimutatta, hogy a szakítani szándékozók előbbre tartják a partnerük igényeit, mint a sajátjukat. A kutatók azt állítják, hogy az emberek egy része azért folytatja tovább a megromlott viszonyt, mert úgy érzik, hogy a másik olyannyira rájuk van utalva, hogy nélkülük képtelen lenne folytatni az életét. Ez elsőre talán szürreálisan hangzik, azonban nagyon is van annak valóságalapja, hogy ha az egyik fél érzelmileg – és akár anyagilag is – ránehezedik a párjára, az joggal érezheti, hogy nélküle nehezen boldogulna a társa. Dr. Joel rámutatott arra is, hogy alkalmanként rosszul ítélhetjük meg a másik fél igényeit, ami viszont félrevezető is lehet:
Előfordulhat, hogy az ember túlbecsüli a másik elkötelezettségét, és azt, mennyire lenne számára fájdalmas a szakítás.
Valós empátia vagy csak önáltatás?
Korábbi kutatások, amelyek a tartósan boldogtalan párkapcsolatokat vizsgálták, egy másik, sokunk számára ismerős okot is megállapítottak, ami a szakítás útjába állhat. Sokan azért nem vetnek véget a kapcsolatnak, mert egyszerűen félnek az egyedülléttől, és attól, hogy nem találnak párt maguknak. A Utah Egyetem tanulmánya most azonban azt mutatja, hogy ezen félelmeinket az egymás iránt érzett empátia felülírja, és többségben vannak azok, akik a másik óvása érdekében nem szakítanak.
A tanulmány eredményei ellenére dr. Madeleine Mason Roantree pszichológus szerint – aki számos szakítás előtt álló párral foglalkozott már – a sikertelen párkapcsolat kudarcától és az egyedülléttől való félelem a leggyakoribb okok a rossz kapcsolat fenntartására:
Egyesek egyszerűen nem akarják meglátni, milyen is valójában a párjuk, és saját maguk előtt is tagadják azt, hogy a kapcsolat már nem működik.
Tegyük hozzá: az, hogy kinek mi a jó, kit milyen történés és döntés szolgál, már közel sem mutatható ki egyetlen vizsgálattal. Továbbá, ha az „erősebb” fél fejével gondolkozunk, mitől lenne jobb bárkinek egy rosszul működő párkapcsolatban, mint szembenézni saját magával, és azzal, mit is tud adni, és mit vár el? Nyilván, nem lehet ezt sem fekete-fehér alapon szemlélni, de a helyzetet legjobban a Mátrix című film piros és kék kapszulája közötti választás érzékelteti: vagyis a legjobb, ha a párunkhoz és saját magunkhoz is őszinték vagyunk.
