Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Lélek

Élményterápia kényszerbeteg gyerekeknek – ez a terápiás szabadulószoba

Öt elhivatott szakember a gyerekek lelki egészségével foglalkozó Vadaskert Alapítványnál egészen újszerű ötlettel állt elő: kifejlesztettek egy olyan szabadulószobás játékot, ami segítheti a kiutat a pszichiátriai problémákból is.

Ezerszer kezet mosni egy nap, folyamatosan ellenőrizgetni, hogy zárva van-e az ajtó, ki van-e húzva a vasaló, ki-be, ki-be, és megint csak ki-be lépkedni az ajtón, mindig pontos, meghatározott sorrendben felvenni a ruhákat – kényszerbetegséggel élni borzalmasan fárasztó tud lenni, ha pedig gyerekről van szó, a kórkép idővel a szülők és a testvérek életére is hatással lehet. Nem csoda, hogy az érintettek sokszor teljesen kimerülten érkeznek a Vadaskert Alapítványhoz, ahol gyermek- és ifjúságpszichiátriai kórház és szakambulancia működik.

Először ezekre a családokra és a kórházban tartózkodó gyerekekre gondolva találták ki az ott dolgozók a terápiás szabadulószobát. Az alapötlet Németh Laura klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és Papp Bence élménypedagógus nevéhez köthető, a kidolgozásban pedig még hárman vettek részt: Kollár Kristóf mentálhigiénés szakember, foglalkoztató, dr. Kollárovics Nóra gyermek- és ifjúságpszichiáter szakorvos és Ács Adrienn pszichológus hallgató, foglalkoztató.

„Hétről hétre jönnek hozzánk hasonló problémákkal, például szorongással, kényszerekkel küzdő gyerekek, akiknek megpróbálunk minél több olyan technikát megtanítani, melyek segítségével hosszú távon enyhíthető a problémájuk. Az a tapasztalatunk, hogy a kezelés még hatékonyabbá válik, ha ezeket a technikákat élményekkel színesítjük, illetve a családot is bevonjuk a terápiába valamilyen formában – mondja Németh Laura. – A terápiás szabadulószoba az élmény-, a család- és a kognitív viselkedésterápia kreatív találkozása, azonban fontos hangsúlyozni, hogy egy kiegészítő módszerről beszélünk, nem különálló terápiás eljárásról.”

Az ötlet akkor született, amikor egy alkalommal azon gondolkodtak, milyen játékos programmal egészíthetnék ki a kórházban zajló tréningheteket. Piciben, ad hoc jelleggel rakták össze a szabadulószoba elődjét, ami rettentően tetszett a gyerekeknek. Már az első tapasztalatok alapján is leszűrhető volt a javulás: a tünetek jelentősen háttérbe szorultak, az érintettek pedig reményt kaptak, hogy van kiút a betegségükből, és rájöttek, hogy képesek nemet mondani a kényszernek vagy a szorongásnak.

Papp Bence, Dr. Kollárovics Nóra, Németh Laura, Kollár Kristóf és Ács Adrienn (Fotó: Bodó Gábor)

Ősztől élesben is működni fog

A „játék” nemcsak a gyerekeknek tetszett, úgy tűnik, mások is komoly perspektívát látnak benne: a csapat idén márciusban Richter Anna-díjat nyert vele, így anyagi támogatást kapnak a terápiás szabadulószoba létrehozásához és működtetéséhez. „Ez érdekes történet: több ismerősöm átküldte a lehetőséget azzal, hogy pályázzuk meg, mert teljesen passzolna az ötletünkhöz, de sajnos nem igazán volt időnk ezzel foglalkozni. Amikor viszont már az ötödik levél érkezett a beadási határidő előtti napokban, megkérdeztem a csapatot, csináljuk-e. Rábólintottak, úgyhogy gyorsan összeraktuk a pályázatot” – meséli Németh Laura. A szabadulószobára végül csaknem tízezren szavaztak, így elnyerte a közönségdíjat.

A Richter Anna-díj a gyógyításhoz, a gyógyszerészethez, az egészségügyhöz, illetve az oktatáshoz és a kutatáshoz kapcsolódó kreatív, innovatív ötletek megvalósításához nyújt támogatást, több kategóriában, egyenként négymillió forintot.

A szabadulószoba teljes egészében június végére lesz kész, ekkor egy „próbaidőszak” következik szeptember végéig, amikor több kényszerbeteg gyerekkel élő családdal tesztelik a módszert, utána pedig már élesben is használni fogják.

Terápiás szabadulószoba a Vadaskertben (Fotó: Bodó Gábor)

Szabadulószoba másképp

A terápiás szabadulószoba alapelve ugyanaz, mint a hagyományosé: a család be van zárva, és egy órája van arra, hogy játékos logikai feladatok végrehajtásával kiszabaduljon. A különbség ott kezdődik, hogy a feladatok egy részét magára a családra szabják, többek között aszerint, milyen kommunikációs mechanizmusok zajlanak köztük, mennyire kontrolláló vagy éppen engedékeny a szülő, milyen nevelési attitűdök jellemzik. A játék közben két szakember is bent tartózkodik a szobában, akik megfigyelik a család működését, és ez később sokat segít a megfelelő következtetések levonásában és megbeszélésében.

Első alkalommal egy interjú során a szakemberek feltérképezik a család erőforrásait és nehézségeit a betegséggel való küzdelemben, majd ez alapján kidolgoznak egy játéksorozatot, amivel adott esetben visszatükrözik a problémát, például hogy a szülők nehezen engedik a gyereket önállónak lenni. Ezután jön maga a szabadulószobás játék, a harmadik alkalommal pedig egy közös megbeszélés következik, amikor megvitatják az élményeket, új dolgokra világítanak rá, és leszűrik, hogy mi az, ami ezután segítheti a családot a küzdelemben. A konkrét feladatokat egyelőre a csapat nem szeretné leleplezni.

Kiút a kényszerbetegség ördögi köréből

Kialakulásának háttere igencsak komplex, nagyon markáns a biológiai érintettség, de jelen vannak bizonyos pszichológiai faktorok is – tudom meg Németh Laurától a kényszerbetegséggel kapcsolatban. Enyhe esetben a kognitív viselkedésterápia önmagában is segíthet, azonban súlyosabb esetben a gyógyszerrel kombinált pszichoterápia javasolt.

A kényszergondolatok állandóan visszatérő, a tudatba az ember akarata ellenére betörő gondolatok, képek vagy képzetek, amelyek szorongást, szenvedést okoznak annak ellenére, hogy az illető sokszor tisztában van túlzott jellegükkel. Például a gyerek azt gondolja, valami baj fog történni vele, a szüleivel, vagy attól fél, hogy beteg lesz, és az ebből adódó nagyfokú feszültségét úgynevezett kényszercselekvésekkel próbálja oldani. Ez lehet gyakori, rituálészerű kézmosás, ellenőrizgetés, újraolvasás, újraírás, rendezgetés, vagy mentális rituálé, mint az imádkozás, a számolás, a mondóka. „Mindez pillanatnyi feszültségenyhülést okoz ugyan, de ez egy csapdahelyzet, nem megfelelő megküzdés, mert ebből az fog következni, hogy nem sokkal utána ismét jelentkeznek a kényszergondolatok, de még erősebben, és még több kényszercselekvést kell végrehajtani ahhoz, hogy a gyerek ugyanarra a nyugalmi szintre jusson. Ez egy ördögi kör, és egyre több időt és energiát emészt fel” – magyarázza Németh Laura.

Kollár Kristóf, Papp Bence és Németh Laura (Fotó: Bodó Gábor)

A szülők gyakran óhatatlanul is bevonódnak a kényszercselekvésekbe: például nekik kell kinyitni az ajtót, hogy a gyerek ki-be járkáljon, mert ő nem akar hozzáérni a kilincshez, és hogy haladjon a reggeli készülődés vagy az esti lefekvés, meg is csinálják, amit kérnek tőlük. Hosszú távon azonban ez a stratégia inkább mélyíti, súlyosbítja az állapotot, mert egyre több lesz a kérés, ezeknek már a szülő sem tud megfelelni, így viszont ő maga is egyre idegesebb lesz, mindez pedig egyre több családi vitát szül, és a kényszerek sem enyhülni, hanem erősödni fognak. 

Tehát a gyermekkori kényszerbetegség kezelése során elengedhetetlen a család bevonása, és nekik nagy segítség lehet a terápiás szabadulószoba – arról nem is beszélve, hogy a reménytelennek tűnő, mindennapos harcban kifáradt család töltekezni is tud a közös játékból. „A szoba az élmények segítségével emészthetőbbé teszi az egyébként felnőttkorban is használható technikákat, és a családnak is segít a diszfunkciók felismerésében” – mondja Németh Laura a pozitív hatásokat sorolva.

A csapat azonban nem áll meg a kényszerbetegségnél. Azt tervezik, hogy a későbbiekben a többi pszichés kórképre is kiterjesztik az új módszert, amelyeknél pozitív hatást lehet elérni az élmény-, a család- és a kognitív viselkedésterápia találkozásával. A Vadaskertnél most is tartanak foglalkozásokat gyerekcsoportoknak, akiknél szintén hasznos lehet majd ez a fajta közös, együttműködésre sarkalló játék. Hosszú távon pedig prevenciós céllal is szeretnék működtetni a terápiás szabadulószobát, akár iskolai osztályokban felmerülő konfliktusok kezelésére is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top